Szakkollégiumi képzés létrehozása színház- és filmművészeti elemekre épülő összművészeti kompetenciák kialakítására, valamint a gyakorlatban alkalmazható oktatási módszertan és produkciós technológia kifejlesztése
Az SZFE INNOLAB létrehozása, a szakkollégiumi képzés eredménytermékeinek piacosítása.
Az interdiszciplináris innovatív, a piac felé nyitó szakkollégiumi képzés mintaadó lehet az egyetem bevételszerzési lehetőségeinek növelése szempontjából több aspektusból is. Elsősorban azáltal, hogy olyan képzési programot kínál, amely a piaci igényekre és elvárásokra fókuszál, és az alkotásokat a piac megrendelésére készíti. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az egyetem olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtson, amelyekre valódi kereslet van a piacon.
A pilot programként működő szakkollégiumi képzés eredményei és tapasztalatai alapján az egyetem olyan üzleti modellt és bevételszerzési stratégiát alakíthat ki, amelyet más hasonló képzési programokban is alkalmazhat. Az eredmények és bevételek az egyetem számára fontos referenciaértéket jelenthetnek a potenciális partnerek és megrendelők számára, amelyek alapján további együttműködéseket és megrendeléseket köthetnek az intézménnyel.
A mintaadó jelleg nemcsak az eredményekben és a bevételszerzési lehetőségekben mutatkozik meg, hanem a szakkollégiumi képzés általános működésében és megközelítésében is. Az egyetemnek kiemelkedő szakmai és művészeti színvonalat kell biztosítania a programban résztvevő hallgatók és oktatók számára, valamint a projektek megvalósításában is szigorú kontrollt kell fenntartania. Az ilyen magas színvonal és hatékonyság inspiráló lehet más képzési programok számára, és hozzájárulhat az egyetem hírnevének növekedéséhez a művészeti és kreatív iparágakban.
A pilot programon keresztül az egyetem megmutathatja, hogy képes a művészeti képzésben új és innovatív módon gondolkodni, a piaci igényekre reagálni, és a hallgatók számára olyan kompetenciákat és készségeket biztosítani, amelyek keresettek a munkaerőpiacon. Az egyetem sikeres pilot programja inspiráló lehet más intézmények és szervezetek számára, akik hasonló bevételszerzési lehetőségeket keresnek a művészeti területeken.
Összességében a szakkollégiumi képzés pilot programként mintaadó lehet az egyetem bevételszerzési lehetőségeinek növelése szempontjából, mivel új és innovatív módon kapcsolja össze a művészeti képzést a piaci igényekkel, eredményeket és tapasztalatokat nyújt, amelyek alapján az egyetem egy hatékonyabb üzleti modellt és bevételszerzési stratégiát alakíthat ki.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

