Új Hollywood
2023 október 17., kedd 15:47.
Dr. Deborah Hardttal, a törökországi Izmir Egyetem tanárával beszélgettünk. Az amerikai oktató a Mozgókép és Digitális Média Tanszék professzora. Erasmus csereprogramja során a régi és új Hollywoodról tartott kurzust, valamint a dokumentumfilm műfajain is végig vezette hallgatóinkat. A kurzus az európai hatásokat is vizsgálta – érintve az olasz neorealizmust és a francia újhullámot. A forgatókönyv tartalmát is elemezte filmeken és dokumentumfilm-rekonstrukciókon keresztül, valamint ezek hatását az igazság perspektívájára.
Az Új Hollywood korszakának (1965-1975) úttörő filmjei hogyan állították kihívás elé a hagyományos történetmesélési technikákat, és hogyan nyitották meg az utat a ma látható innovatív filmkészítés előtt?
Az új hollywoodi korszak úttörő filmjei alapjaiban rengették meg a hagyományos történetmesélés alapjait. Az 1960-as években feloldották a korlátozó Hays-kódot, amely előírta, hogy mit lehet mutatni, és milyen történeteket lehet elmesélni, ez pedig új és innovatív korszakot nyitott az amerikai filmkészítésben. Ebben az időszakban a filmkészítők (már) el mertek szakadni a jól megszokott háromfelvonásos struktúrától, felkarolták a töredékes történetmesélést, és megnyitották az utat a szokatlanabb technikák előtt. Emellett olyan, korábban tabutémákkal is foglalkoztak, mint a szex, a drogok és az erőszak, és az emberi tapasztalatok őszintébb feltárására hívták fel a figyelmet a filmvásznon.
Talán még fontosabb, hogy a korszak bevezette az erkölcsileg összetett és antihős karaktereket mint központi figurákat, megkérdőjelezve a hősiesség leegyszerűsített fogalmait, és lehetővé téve a közönség számára, hogy többrétegű és reálisabb főszereplőkkel ismerkedjen meg. Az éra hitelesség iránti elkötelezettsége, amely a helyszíni forgatásokban, a naturalista világításban és az improvizatív színészi játékban nyilvánult meg, olyan zsigeribb filmélményt eredményezett, amely a mai napig hatással van a kortárs filmkészítésre. Az új hollywoodi korszak filmjei újradefiniálták a filmes történetmesélést. Ma a filmkészítők inspirációt merítenek a kísérletező kedvükből és a hitelességre törekszenek a vásznon.
A kurzusodon bepillantást engedtél a diákjainknak régi hollywoodi filmekbe. Szerinted a közönséget ma is érdekelné ez a fajta sablonos történetmesélős filmkészítés?
Úgy gondolom, hogy a közönség ma inkább az új hollywoodi korszak filmkészítéséhez vonzódik, mert az eltér a sablonos történetmeséléstől, és váratlan narratívákat kínál. A hitelesség és a hajlandóság arra, hogy nehéz, sőt ellentmondásos témákat boncolgassanak ezekben a filmekben, visszhangra talál a modern nézőknél, akik mélyebb és elgondolkodtatóbb filmes élményeket keresnek, ami a Marvel és más hollywoodi franchise-filmek korában egyre fontosabb.
Milyen izgalmas kapcsolódási pontokat fedezhetünk fel az új hollywoodi filmekre gyakorolt európai hatások és a sajátos amerikai érzékenység között, illetve hogyan alakították ki ezek az együttműködések a korszak egyedi filmnyelvét?
Az új hollywoodi korszak az európai hatások és a sajátos amerikai stílus lenyűgöző kölcsönhatásának tanúja volt. Az olyan európai mozgalmak, mint a francia új hullám és az olasz neorealizmus, olyan innovatív technikákkal ismertették meg az amerikai filmkészítőket, mint a kézi kamerázás és a valós helyszíneken történő forgatás, szemben a (hang)stúdióban, kontrollálható körülményekkel és megvilágítással kialakított díszletben való forgatással. Az európai és amerikai filmkészítők közötti együttműködések tovább gazdagították ezt a filmes nyelvet, végül a korszak úttörő filmjeit formálva meg, amelyeket vizuális innováció, narratív összetettség és társadalmi relevancia jellemzett. Az 1967-es Bonnie és Clyde című film mutatja a legvilágosabban a francia új hullám hatását, mivel a filmben megjelentek az ugrásszerű vágások, a zoom-objektívek és az antihősök témái.
Szerinted mi a legnagyobb tévhit Hollywoodról?
Az egyik legnagyobb tévhit Hollywoodról az, hogy a profitot helyezi előtérbe a művészi értékekkel szemben. Bár Hollywood kétségtelenül a kereskedelmi sikerre törekszik, gazdag múltja van olyan befolyásos és művészileg jelentős filmek létrehozásában, amelyek megkérdőjelezik ezt a sztereotípiát, és bizonyítják az iparág kreatív innovációs képességét.
Miért választottad a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és mik voltak a legkedvesebb élményeid az intézményünkben az egyhetes Erasmusod alatt?
Azért választottam ezt az intézményt, mert gazdag múltja és hírneve miatt tehetséges filmeseket és művészeket nevel. Vonzott a pezsgő budapesti kulturális élet és a fantasztikus kávéházak!
Az egyetem szenvedélyes és kreatív diákjaival való közös munka volt az élmény csúcspontja, mert kíváncsiak, nagy tudásúak és nagyon elkötelezettek a filmtörténet és a filmelmélet megismerése iránt. Budapest gyönyörű városának és filmtörténelmének felfedezése igazi élmény volt, és alig várom, hogy a továbbiakban is hozzájárulhassak a nagyra becsült egyetemük élénk filmes közösségéhez.
Egyéb hírek
Rituális térbe helyezett Aiasz – beszélgetés Czene-Polgár Donáttal
Az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencián mutatták be Szophoklész Aiasz című drámáját Czene-Polgár Donát harmadéves dramaturg szakos hallgató rendezésében. Mi vitte el a mozgásszínház felé, és miért fontos ma a női sorsok ábrázolása? – erről is kérdeztük a Lázár Balázs és Szabó Réka osztályában tanuló fiatal alkotót interjúnkban.
Kortársunk Aiszkhülosz és kortársunk Szophoklész – interjú Kaj Ádámmal
Hogyan lehet az ókori görög drámákat ma is élővé tenni? – erről beszélgettünk Kaj Ádámmal, az SZFE Doktori Iskolájának másodéves hallgatójával, aki az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencia kísérőprogramjaként állította színpadra a Leláncolt Prométheuszt.
„Ha a néző egy kicsit őszintébben megy haza, az már nagyon nagy dolog”
Ilja Bocsarnikovsz orosz-lett színművész, színházrendező, egyetemi tanár. 2017-től rendszeresen dolgozik Magyarországon: sokadik rendezésén van túl, 2022-2023 között a debreceni Csokonai Színház, 2023-tól a Karinthy Színház művészeti vezetője. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. A Déryné Magazinnak adott interjújában a színházak jövője kapcsán beszélt többek között emberi értékekről, az élet nagy kérdéseiről és arról, szerinte hol kezdődik a színház.
Elnyerte az Év Kiállítása díjat az OSZMI
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
Bábozva a veszteség is könnyebben feldolgozható
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Vizsgafilm-vetítés az Urániában
Az SZFE film- és televíziórendező BA III. évfolyama és a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyama bemutatja tavaszi vizsgafilmjeit. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja november 22-e, 18 óra. A Díszteremben a film- és televíziórendező BA III. évfolyam rövidfilmjei kerülnek vászonra, a Csortos teremben pedig a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyamának kisfilmjei láthatóak majd.
Megszólíthatók-e irodalommal a mai középiskolások?
A Déryné program részeként indult KultUp alprogram sikerrel válaszol erre a kihívásra: az ország középiskoláit járva a diákok körében is népszerű színházi és művészeti témanapokat tart, amelyhez az elmúlt napokban két helyszínen mi is csatlakoztunk.
Elhunyt Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező
Szomorúan értesültünk róla, hogy Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező, egyetemünk egykori hallgatója elhunyt. Az 1954-ben végzett, sokoldalú színházi szakember alig három hónapja vette át SZFE-s rubindiplomáját.
