A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kedden tartott sajtótájékoztatót, ahol bemutatta az RRF-2.1.2-21-2022-00024 azonosító számú Digitális és gyakorlati oktatási infrastruktúra fejlesztése a Színház- és Filmművészeti Egyetemen című projektjét, amelyre a Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv keretében adták be támogatási kérelmüket.
Prof. Dr. Sepsi Enikő köszöntötte a sajtót a pályázat indító sajtótájékoztatón, ahol elmondta, hogy a pályázaton elnyert 1,215 milliárd vissza nem térítendő támogatással az egyetem történetében a legnagyobb beruházás valósulhat meg. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló fejlesztés Európában egyedülálló az oktatási intézetek közt. Ezzel a fejlesztéssel olyan 3D-s háttér adható a filmforgatásokhoz, ami kiváltja majd a külső helyszíni forgatásokat. Ehhez az egyetem belső képzéseket és kurzusokat szervez külföldi szakemberek közreműködésével mind a hallgatóknak, mind az oktatók számára.
Az SZFE a projekt keretében a legújabb technológiai fejlesztéseket alkalmazva és a filmiparban elérhető legjobb gyakorlatokat követve tervezi kialakítani a gyakorlati oktatást támogató infrastruktúrát. Ennek során hangsúlyt fektetnek a digitális eszközök beszerzésére és telepítésére, amelyek segítenek felkészülni a hallgatóknak, hogy eredményesen vegyenek részt ezekben a fejlődő, modern iparágakban.
A létrejövő infrastruktúra a filmipar legjobb technológiáit alkalmazza és hasznosítja az oktatásban, miközben a gyakorlatorientált képzést a piaci igényekhez igazítja. A projekt részeként egyetemi kurzusok indulnak annak érdekében, hogy fejlesszék a hallgatók, illetve a dolgozók készségeit és kompetenciáit.
Dr. Vecsernyés János, a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet vezetője részletesen bemutatta az egyedülálló ledfalat és a hozzá tartozó kamerát. Beszámolójából megtudhattuk, hogy a fal mennyiben könnyíti meg a filmforgatás lehetőségeit. Lényegében a ledfal használata kiváltja majd sok esetben a kültéri forgatási helyszíneket is.
Az SZFE ezzel a projekttel tovább erősíti pozícióját az oktatás terén, és az új infrastruktúra segítségével még magasabb színvonalon tudja biztosítani a gyakorlatorientált és digitális oktatást a hallgatóinak. A projekt várhatóan hozzájárul az egyetem fejlesztési törekvéseinek eléréséhez, és a filmipar számára is kiemelkedő szakembereket képezhet majd ki.
Az SZFE elkötelezett a folyamatos fejlődés és innováció mellett, és örömmel várja a projekt következő lépéseit, valamint az ebből származó előnyöket mind a hallgatók, mind pedig az intézmény számára.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

