Hábermann Jenő, Balázs Béla-díjas filmproducer, az SZFE gyártásvezető szakának osztályvezető tanára vehette át a Sára-Csoóri-Életműdíjat, a szakmában nyújtott rendkívüli teljesítménye elismeréseként. A számos filmes műfajban mutatott kiválósága, a lényeglátás képessége és a producerként megvalósult filmek által képviselt értékek tiszteletteljes elismerést vívtak ki számára mind szakmai, mind emberi szempontból, mind a határainkon belül és túl.
Hábermann Jenő élete és munkássága a filmgyártás terén olyan pályát tükröz, amelyet az elkötelezettség, a tehetség és a szakmai elhivatottság jellemez. Pályafutását 1970-ben kezdte a Mafilmnél, ahol felvételvezetőként és gyártásvezetőként szolgált, majd 1989-től kezdve önálló producerként tevékenykedett. Az évek során olyan kiváló alkotókkal dolgozott együtt, mint Fábri Zoltán, Kovács András, Jean Delannoy, Illés György, Janusz Majewski, Vytautas Žalakevičius, valamint az Oscar-díjas Szabó István és Bereményi Géza. 1987-ben sikeresen abszolválta esti képzésen a Színház- és Filmművészeti Főiskola gyártásvezető szakát. Az alázat és elszántság iránti elköteleződése példaként szolgál mindazoknak, akik a filmiparban kívánnak helytállni. Hábermann Jenő a Form-Art Kft. utódjaként 1991-ben alapította meg a FILM-ART Művészeti és Kereskedelmi Kft.-t, amely film-, video- és televízióműsor-gyártásra specializálódott. A Budapest Film Academy producer és gyártásvezető tanára is, szakmai tudása és tapasztalata révén vált elismert oktatóvá. A filmjei között szereplő alkotások széles skálájának köszönhetően Hábermann Jenő neve nemcsak hazájában, hanem határainkon túl is tiszteletteljes elismerést vívott ki. Az általa producereként megvalósított filmek nem csupán művészi értékekben gazdagak, hanem a valóságot és az emberi értékeket is hűen tükrözik. Hábermann Jenő filmográfiaja lenyűgöző és sokszínű. Legyen szó nagyjátékfilmekről, televíziós sorozatokról, vagy portréfilmekről, mindig sikerült érzékenyen ábrázolnia az emberi sorsokat és mélyrehatóan bemutatnia a történeteket. Hábermann Jenő életművéért és a filmművészethez való hozzájárulásáért méltán adományozták neki a Sára–Csoóri-Életműdíjat, méltóan folytatva ezzel a magyar filmművészet hagyományait.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

