Dóczé Péternek, az SZFE másodéves filmrendező MA hallgatójának Starter című rövidfilmje negyedik alkalommal nyerte el az Ermanno Olmi-díjat, amely fiatal rendezők rövidfilmjeit népszerűsíti.
A Starter c. első féléves vizsgafilm egy kisfiú szemszögén keresztül mutatja be a rendszerváltás utáni Felvidék szervezett bűnözésének egy kis történetét. A szintén felvidéki származású rendező ezzel a filmmel a legjobb 30 év alatti rendezőnek járó díjat érdemelte ki. A zsűri értékelése szerint “egy értékes történet, amely egy társadalmilag releváns témát dolgoz fel egy gyerek szemszögéből. Tökéletesen felépített rövidfilm, amely a filmes eszközök mesteri használatát mutatja be.” A díjat hallgatónk, a film látványtervezője, Oros Flóra vette át.
Az első három minősített film – közel 100 nevezés többek között Németországból, Spanyolországból, Franciaországból, Belgiumból, az Egyesült Királyságból, Magyarországról, Törökországból, a Koreai Köztársaságból és Lengyelországból, valamint egy jelentős olasz képviselő – 1.200, 600 és 400 eurós pénzjutalomban részesült, míg a különdíj a FIC – Federazione Italiana Cineforum által felajánlott 300 eurós pénzdíjban részesült.
A zsűri – melynek tagjai Luigi Musini (filmproducer), Lorenzo Rossi (a Cineforum magazin kutatója és szerkesztője), Omar Pesenti (rendező és forgatókönyvíró), Giada Mazzoleni (filmproducer és tanár) és Giorgia Goi (producer és forgalmazó) – a következő szavakkal méltatta a Štartert: „Egy értékes történet, amely egy társadalmilag releváns témát dolgoz fel a gyermekek szemén keresztül: egy tökéletesen felépített rövidfilm, amely bemutatja a filmes eszköz elsajátítását.” A Things Unheard Of második helyezést ért el: „Egy rövidfilm, amely szilárd filmes ösztönről árulkodik és releváns témákat dolgoz fel a megosztással szembeni ellenállás fontos – és egyetemes – üzenetével kapcsolatban.” Az idő múlása viszi haza a harmadik díjat: „Egy film, amely kiemelkedik tudatos irányával, mind a kézi kamera használatával – amely lehetővé teszi a karakterek maximális követését –, mind a fekete-fehér választásával, amely fokozza a történet költői dimenzióját.”
Szeretettel gratulálunk hallgatóinknak!
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

