Megjelent Prof. Dr. Balázs Géza új könyve
Prof. Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, az SZFE Doktori Iskolájának vezetője pályájának kezdetétől fogva dokumentálja és elemzi az információs társadalom kulturális és nyelvi hatásait. Az Internet népe című legújabb tanulmánykötetében a nyelvészet felől közelíti meg a netnyelvészet, a netnyelv, a netfolklór és a netember kérdését, valamint az internet világában szocializálódott ember antropológiai jellemzőit.
Az egyes fejezetek részletesen bemutatják az új kommunikációs formákat, a változó nyelvet, az új médiumokat, az utóbbi időszakban létrejött másodlagos, vagy spontán írásbeliséget, az sms- és netfolklórt, a képes népszokásokat, valamint ezek kulturális és nemzedéki hatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Egyetemi Kiadójának gondozásában megjelent mű további érdekessége, hogy az illusztrációkat az ARTÉR Művészeti Egyesület egyik tagja, Várhelyi Csilla készítette és az ő festményei, valamint grafikái teszik teljessé a 344 oldalas könyvet. Rendhagyó könyvbemutató részesei lehettünk, hiszen a könyv megszületésének története úgy bontakozott ki előttünk, hogy Balázs Géza nyelvészprofesszor és Várhelyi Csilla festőművész beszélgetett.
– Nem tudom, hogy megszületett volna-e ez a könyv, ha nem találkozom Csillával, illetve Csilla képeivel. Az ő festményei ihlették ezt a kötetet: realisztikus ábrázolása, a mobilozós fiatalok, a termálvízben lebegő alakok. Várhelyi Csilla festőművész hallgatója volt a Bolyai Önképző Műhelynek is. Amikor szerényen meghívott első kiállítására, Budafokra, eljöttem és rögtön megragadtak a képei. A műhely társelnöke, Havass Miklós azonnal megvásárolt egy képet a műhely számára – fordult a hallgatósághoz a szerző, majd egy vékonyka kiadványt mutatott beszélgetőpartnerének, arról faggatva őt, hogy felismeri-e.
– Ez az a könyv, amelyet 2007-ben illusztráltam a műveimmel. Hungaropesszimizmus – hungarooptimizmus. Kommunikációs, nyelvi fölvetések a magyarok lelkületéről a címe. Mint arra a kötet alcíme is utal, ez a kis írásmű a magyarok lelkületéről szól és én nagy élvezettel olvastam el, ugyanis rádöbbentem általa egy-két dologra. Az, hogy magyarnak születtünk, biztos, hogy meghatározó, már csak a gondolkodásmódunkban is. Emlékszem, hogy a téma miatt választottam a grafikus eljárást. Jobbkezes vagyok, de ezek többségét bal kézzel rajzoltam, hogy jobban illeszkedjenek a szöveghez – idézte fel Csilla az akkori munkát.
A szerző és az illusztrátor még hosszasan beszélgettek, miközben megnézték az ARTÉR művészeinek kiállítását a Magdolna Udvar Művészeti Galériában.
Forrás: budafokteteny.hu
Egyéb hírek
SZFE-s hallgatók a 37. OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójában
Idén is megrendezik az ország legnagyobb felsőoktatási, tudományos programsorozatát, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK), amelynek zsűrijében az SZFE 6 oktatója is részt vesz, valamint egyetemünk 22 hallgatója képviselteti magát pályamunkáival.
Interjú Kozma Veronikával
Az SZFE végzős prózaiszínművész-hallgatója arról mesél, hogyan formálták művészi gondolkodását a családi hatások, a kezdeti bizonytalanságok, majd a fokozatosan érlelődő elköteleződés. Szó esik a színház iránti szenvedélyéről, a mesterek inspiráló erejéről, valamint arról, hogyan látja saját jelenlegi helyét a szakmában.
Hallja-e a színház a segélykiálltásokat? - Theodórosz Terzopulosz üzenete a Színházi Világnap alkalmából
A Színházi Világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják március 27-én annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen alkalomból minden évben felkérik a világszínház valamelyik jelentős alkotóját, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet ezen a napon felolvasnak a színházi előadások előtt. Az idei év üzenetét Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg. Költői szövegének legfőbb kérdése az, hogy képes-e a színház a társadalmi traumákat megvilágítani, a másik embertől és az idegentől való félelmeinket enyhíteni.
Interjú Csáki Benedekkel
Már 13 évesen tudta, hogy a fizikai színház az ő útja. Egy gyulai próbán találkozott először Horváth Csaba munkamódszerével és azóta is elkötelezett a színház iránt. Számára az egyetem nem csupán szakmai fejlődést jelentett, hanem olyan közösségi élményt is, ami miatt igazán érdemes színházat csinálni. Végzős hallgatóinkkal készített interjúsorozatunkban ezúttal Csáki Benedeket mutatjuk be.
Színészlegendák nyomában: múlt és jelen találkozása a színpadon – Interjú Pápai Erikával
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Nagy siker a Fejes Szabolcs rendezésében bemutatott Liliom
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
Antifilozófusok az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
„A színház komplexitása fogott meg” – Interjú Ferenczy-Nagy Boglárkával, az SZFE végzős hallgatójával
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
