Prof. Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, az SZFE Doktori Iskolájának vezetője pályájának kezdetétől fogva dokumentálja és elemzi az információs társadalom kulturális és nyelvi hatásait. Az Internet népe című legújabb tanulmánykötetében a nyelvészet felől közelíti meg a netnyelvészet, a netnyelv, a netfolklór és a netember kérdését, valamint az internet világában szocializálódott ember antropológiai jellemzőit.
Az egyes fejezetek részletesen bemutatják az új kommunikációs formákat, a változó nyelvet, az új médiumokat, az utóbbi időszakban létrejött másodlagos, vagy spontán írásbeliséget, az sms- és netfolklórt, a képes népszokásokat, valamint ezek kulturális és nemzedéki hatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Egyetemi Kiadójának gondozásában megjelent mű további érdekessége, hogy az illusztrációkat az ARTÉR Művészeti Egyesület egyik tagja, Várhelyi Csilla készítette és az ő festményei, valamint grafikái teszik teljessé a 344 oldalas könyvet. Rendhagyó könyvbemutató részesei lehettünk, hiszen a könyv megszületésének története úgy bontakozott ki előttünk, hogy Balázs Géza nyelvészprofesszor és Várhelyi Csilla festőművész beszélgetett.
– Nem tudom, hogy megszületett volna-e ez a könyv, ha nem találkozom Csillával, illetve Csilla képeivel. Az ő festményei ihlették ezt a kötetet: realisztikus ábrázolása, a mobilozós fiatalok, a termálvízben lebegő alakok. Várhelyi Csilla festőművész hallgatója volt a Bolyai Önképző Műhelynek is. Amikor szerényen meghívott első kiállítására, Budafokra, eljöttem és rögtön megragadtak a képei. A műhely társelnöke, Havass Miklós azonnal megvásárolt egy képet a műhely számára – fordult a hallgatósághoz a szerző, majd egy vékonyka kiadványt mutatott beszélgetőpartnerének, arról faggatva őt, hogy felismeri-e.
– Ez az a könyv, amelyet 2007-ben illusztráltam a műveimmel. Hungaropesszimizmus – hungarooptimizmus. Kommunikációs, nyelvi fölvetések a magyarok lelkületéről a címe. Mint arra a kötet alcíme is utal, ez a kis írásmű a magyarok lelkületéről szól és én nagy élvezettel olvastam el, ugyanis rádöbbentem általa egy-két dologra. Az, hogy magyarnak születtünk, biztos, hogy meghatározó, már csak a gondolkodásmódunkban is. Emlékszem, hogy a téma miatt választottam a grafikus eljárást. Jobbkezes vagyok, de ezek többségét bal kézzel rajzoltam, hogy jobban illeszkedjenek a szöveghez – idézte fel Csilla az akkori munkát.
A szerző és az illusztrátor még hosszasan beszélgettek, miközben megnézték az ARTÉR művészeinek kiállítását a Magdolna Udvar Művészeti Galériában.
Forrás: budafokteteny.hu
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
„Nem tudom megkülönböztetni, hogy mikor dolgozom és mikor foglalkozom a hobbimmal, hiszen a munkám a hobbim” – vallja Ilja Bocsarnikovsz, akinek harmadéves prózai színész osztálya tavaly novemberben mutatta be Kastanka című előadását. Csehov szívmelengető darabját Szergej Szotnyikov vendégoktató, a Moszkvai Művészeti Színház Egyetemének docense rendezte, aki nem kevesebb szenvedéllyel van munkája iránt: hétből hét napot tölt a színházban vagy diákjaival. Ennek ellenére két külföldi oktatónkat sikerült mikrofonvégre kapnunk.
A Csokonai Nemzeti Színház idén tizenhatodik alkalommal rendezi meg Debrecenben a DESZKA Fesztivált, a kortárs dráma ünnepét. A rendezvényen a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak előadását is láthatják az érdeklődők, a fesztivál díszvendége pedig oktatónk, ifj. Vidnyánszky Attila lesz.
Február 2. és 8. között a Corvin Moziban rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak több alkotása is bemutatkozik a nagyközönség előtt. A rangos esemény szakmai zsűrijében az egyetem oktatói, Vecsernyés János rendező-operatőr és Babos Tamás operatőr is helyet kapnak, tovább erősítve az SZFE jelenlétét a szemlén.
A titokzatos padlás, ahol mese és valóság összeér. A legsikeresebb magyar musical ezúttal új köntösben elevenedik meg Csáki Benedek, az SZFE nemrég végzett hallgatójának rendezésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói aktív alkotóként vesznek részt a produkcióban, friss energiával, mai gondolatokkal és merész kérdésekkel töltve meg a darabot. A bemutató sincs fényév távolságra: január 30-án debütál a debreceni oDEon Színház színpadán.
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.

