Prof. Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, az SZFE Doktori Iskolájának vezetője pályájának kezdetétől fogva dokumentálja és elemzi az információs társadalom kulturális és nyelvi hatásait. Az Internet népe című legújabb tanulmánykötetében a nyelvészet felől közelíti meg a netnyelvészet, a netnyelv, a netfolklór és a netember kérdését, valamint az internet világában szocializálódott ember antropológiai jellemzőit.
Az egyes fejezetek részletesen bemutatják az új kommunikációs formákat, a változó nyelvet, az új médiumokat, az utóbbi időszakban létrejött másodlagos, vagy spontán írásbeliséget, az sms- és netfolklórt, a képes népszokásokat, valamint ezek kulturális és nemzedéki hatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Egyetemi Kiadójának gondozásában megjelent mű további érdekessége, hogy az illusztrációkat az ARTÉR Művészeti Egyesület egyik tagja, Várhelyi Csilla készítette és az ő festményei, valamint grafikái teszik teljessé a 344 oldalas könyvet. Rendhagyó könyvbemutató részesei lehettünk, hiszen a könyv megszületésének története úgy bontakozott ki előttünk, hogy Balázs Géza nyelvészprofesszor és Várhelyi Csilla festőművész beszélgetett.
– Nem tudom, hogy megszületett volna-e ez a könyv, ha nem találkozom Csillával, illetve Csilla képeivel. Az ő festményei ihlették ezt a kötetet: realisztikus ábrázolása, a mobilozós fiatalok, a termálvízben lebegő alakok. Várhelyi Csilla festőművész hallgatója volt a Bolyai Önképző Műhelynek is. Amikor szerényen meghívott első kiállítására, Budafokra, eljöttem és rögtön megragadtak a képei. A műhely társelnöke, Havass Miklós azonnal megvásárolt egy képet a műhely számára – fordult a hallgatósághoz a szerző, majd egy vékonyka kiadványt mutatott beszélgetőpartnerének, arról faggatva őt, hogy felismeri-e.
– Ez az a könyv, amelyet 2007-ben illusztráltam a műveimmel. Hungaropesszimizmus – hungarooptimizmus. Kommunikációs, nyelvi fölvetések a magyarok lelkületéről a címe. Mint arra a kötet alcíme is utal, ez a kis írásmű a magyarok lelkületéről szól és én nagy élvezettel olvastam el, ugyanis rádöbbentem általa egy-két dologra. Az, hogy magyarnak születtünk, biztos, hogy meghatározó, már csak a gondolkodásmódunkban is. Emlékszem, hogy a téma miatt választottam a grafikus eljárást. Jobbkezes vagyok, de ezek többségét bal kézzel rajzoltam, hogy jobban illeszkedjenek a szöveghez – idézte fel Csilla az akkori munkát.
A szerző és az illusztrátor még hosszasan beszélgettek, miközben megnézték az ARTÉR művészeinek kiállítását a Magdolna Udvar Művészeti Galériában.
Forrás: budafokteteny.hu
A Színház- és Filmművészeti egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás, hangképzés és egy kombinált mozgás-hangképzés tematika mentén. A mozgás mesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.
Fájdalommal értesültünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori oktatója, Mádi Szabó Katalin haláláról, aki 95 éves korában hunyt el. Mádi Szabó Katalin húsz évig dolgozott énektanárként az akkor még főiskolán, mely tevékenységet egészen nyolcvan éves koráig folytatta, csupán a 2010-es évek elején vonult vissza.
Mi a kultúra haszna, és hogyan lehet az irodalmi műveltség értékeit átadni a mai hallgatóknak? Mi jelenti korunkban a nagyobb kihívást: az eredetiség vagy az arra való igény eltűnése? – többek között erről is beszélgettünk Győrei Zsolt drámaíró, műfordító és dramaturg oktatónkkal a magyar kultúra napja alkalmából.
„Nem rendezni akartam, hanem egy közös történetet megalkotni, amire mindig emlékezni fogunk” – mondja Szarvas József, a negyedéves prózai színészosztály vezetője, aki Dosztojevszkij egyik örök érvényű darabját, a Karamazov testvéreket vitte az osztállyal színpadra. Az egyik összpróbán mi is ott voltunk.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Karrierirodája a művészeti tehetségek és szakmai lehetőségek közötti kapcsolat kiépítését szolgálja. Célja, hogy támogassa a hallgatók karrierépítését és elősegítsék az együttműködést a művészeti ökoszisztéma szereplőivel.
Egyetemünk impozáns standdal és izgalmas programkínálattal várta a látogatókat a január 9-11. között megrendezett felsőoktatási expón. A három nap során nemcsak képzéseinket és oktatóinkat ismerhették meg az ország minden részéről érkező érdeklődők, de kipróbálhatták magukat különböző szerepekben is: lehettek hírbemondók, bábművészek vagy előadók a színpadon.
A Budapest Bábszínház a Kulturális és Innovációs Minisztériummal és Budapest Főváros Önkormányzatával közös fenntartásban működik, a kinevezést a kulturális tárca jelentette be. Ellinger Edina bábművész, rendező 2020-ben vette át a színház vezetését Meczner Jánostól.