A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki, menzatörténeti kiállítása 2023. szeptember 14-én nyitott meg. A kiállítás témája a közétkeztetés volt – minden lehetséges szempontból: a közétkeztetés számokban, a közétkeztetés helye a magyar történelemben, a közétkeztetés napjainkban és a közétkeztetés a jövőben. Czene-Polgár Donát másodéves dramaturg hallgató írása.
A menza szó hallatára bizonyára sokakban tolulnak fel zömmel fiatalkori emlékek a csörömpölő tányérok zajáról, a fehér kötényben és klumpában, fejükön jó esetben hajhálóval ácsorgó konyhás nénikről és azokról az ételekről, amiket az ember csak egy menzán fogyaszthat. Ezeket az emlékeket önti formába, tematizálja az MKVM – mindezt pedig nagyon informatív, interaktív módon és barátságosan teszi. A kiállítás rögtön a kasszától indul: itt még nem láthatunk tematikus, elkülönített teret. A következő terem felé vezető folyosón viszont egy sor szöveges plakáttal találhatja szembe magát a látogató, amelyek napjaink menzájának állapotával foglalkoznak. Egész pontosan kilenc település menzájával, hiszen ott végezte el egy kutatócsoport a kiállítás alapjául szolgáló felméréseket, amelynek keretein belül gyerekekkel, szülőkkel, tanárokkal, valamint a menzákon dolgozókkal beszélgettek. Ennek eredményeként a résztvevők közel 3000 kérdőívet töltöttek ki, végül majd’ 120 órányi beszélgetés állt az azokat feldolgozók rendelkezésére. Ezek a panelek, vagy plakátok leírják a kutatás menetét, amelyek felvetnek egy sor kérdést a menzaétkeztetéssel és ennek folyamatával kapcsolatban.
Elsőre talán száraznak tűnhet a rengeteg szöveg, ráadásul rögtön a kiállítás elején, de nem találtam fölösleges adatokat ezeken a plakátokon. Tudniillik minden szöveget fotókkal illusztrálnak és számos helyen találtam QR-kódokat is, amik a témára vonatkozó jogszabályokra utalnak, vagy egyéb érdekességeket tartalmazó weboldalakra vezetnek. A folyosó végén található sarokban egy kis asztalon egy régi Transporta mérleg áll, a falakon pedig fotók találhatóak, amiket a kutatás alatt készítettek – életképek a menzákról. Illetve, mielőtt belépnénk a kiállítás másik termébe, egy, a jövő menzájával foglalkozó plakátot láthatunk, mellette pedig a kiállítás első interaktív elemét: egy üzenőfalat, rajta kívánságokkal a jövő menzájáról. A második terem már jóval hangulatosabb. Külön kis kioszk áll szemben az ajtóval, mögötte egy ételt kimérő konyhás néni kartonpapírból, majd műanyag tálcák és fűszertartók, amelyeket a látogató megszagolhat és találgathat a tartalmukat illetően. Mindemellett pedig a berendezés részét képezi egy mágnestábla is, amelyen a néző kiválaszthatja, melyik menzás ételt szereti jobban, illetve melyiket kevésbé. A teremben visszatérnek az ismerős plakátok, amelyek ezúttal a közétkeztetés történetét veszik górcső alá, a népkonyháktól egészen a napjainkban is jól ismert iskolai menzákig.
Megtalálható ezeken felül egy teljesen berendezett népkonyha, illetve egy televízió is, ami egy kisfilmet játszik le. A műsor egy 1920-as évekbeli, népkonyhában dolgozó szakács és egy 60-as évekből való menzás néni beszélgetését mutatja be, amely során utóbbi állásinterjúra érkezik, előbbi pedig felméri a kvalitásait.
Összességében a kiállítás informatívnak tekinthető, mert egyetlen olyan elem sem akad benne, amelyet a megfelelő mennyiségű adat nélkül ne lehetne megtekinteni anélkül, hogy ez a fajta didaktikus megközelítés zavaró lenne. Minden egyes plakáton új információk vannak tehát, amelyeket grafikonok és a fényképes illusztrációk is megtámogatnak. Egyúttal interaktív, mert számos olyan eleme van, ami aktív részvételre ösztönzi, illetve bevonja a látogatót. Ráadásul barátságos is, mert mindezt olyan módon teszi, ami nosztalgikus hangulatot ébreszthet azokban, akik iskolás korukban „menzások voltak”.
A Menzán innen, menzán túl. Titkok, tények, távlatok az iskolai közétkeztetésben című tárlat 2024. április 21-éig látogatható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Ilja Bocsarnikovsz orosz-lett színművész, színházrendező, egyetemi tanár. 2017-től rendszeresen dolgozik Magyarországon: sokadik rendezésén van túl, 2022-2023 között a debreceni Csokonai Színház, 2023-tól a Karinthy Színház művészeti vezetője. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. A Déryné Magazinnak adott interjújában a színházak jövője kapcsán beszélt többek között emberi értékekről, az élet nagy kérdéseiről és arról, szerinte hol kezdődik a színház.
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Az SZFE film- és televíziórendező BA III. évfolyama és a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyama bemutatja tavaszi vizsgafilmjeit. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja november 22-e, 18 óra. A Díszteremben a film- és televíziórendező BA III. évfolyam rövidfilmjei kerülnek vászonra, a Csortos teremben pedig a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyamának kisfilmjei láthatóak majd.
A Déryné program részeként indult KultUp alprogram sikerrel válaszol erre a kihívásra: az ország középiskoláit járva a diákok körében is népszerű színházi és művészeti témanapokat tart, amelyhez az elmúlt napokban két helyszínen mi is csatlakoztunk.
Szomorúan értesültünk róla, hogy Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező, egyetemünk egykori hallgatója elhunyt. Az 1954-ben végzett, sokoldalú színházi szakember alig három hónapja vette át SZFE-s rubindiplomáját.
Egyetemünk 2024. november 29-én (pénteken) a Mészáros utcai oktatási épület 2. emeleti tárgyalótermében tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyre az egyetemi kurzusokon kívül készült műalkotásaikkal és elméleti dolgozataikkal jelentkezhettek mindhárom intézetünk hallgatói. A filmes szekció 09:00 órakor, a színházművészeti szekció 14:00 órakor kezdődik.
Átadták a legjobb operatőröknek járó Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Díjakat Budapesten, a Pesti Vigadóban. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Diákfilm kategória győztese idén Zsoldos Balázs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója lett!