A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki, menzatörténeti kiállítása 2023. szeptember 14-én nyitott meg. A kiállítás témája a közétkeztetés volt – minden lehetséges szempontból: a közétkeztetés számokban, a közétkeztetés helye a magyar történelemben, a közétkeztetés napjainkban és a közétkeztetés a jövőben. Czene-Polgár Donát másodéves dramaturg hallgató írása.
A menza szó hallatára bizonyára sokakban tolulnak fel zömmel fiatalkori emlékek a csörömpölő tányérok zajáról, a fehér kötényben és klumpában, fejükön jó esetben hajhálóval ácsorgó konyhás nénikről és azokról az ételekről, amiket az ember csak egy menzán fogyaszthat. Ezeket az emlékeket önti formába, tematizálja az MKVM – mindezt pedig nagyon informatív, interaktív módon és barátságosan teszi. A kiállítás rögtön a kasszától indul: itt még nem láthatunk tematikus, elkülönített teret. A következő terem felé vezető folyosón viszont egy sor szöveges plakáttal találhatja szembe magát a látogató, amelyek napjaink menzájának állapotával foglalkoznak. Egész pontosan kilenc település menzájával, hiszen ott végezte el egy kutatócsoport a kiállítás alapjául szolgáló felméréseket, amelynek keretein belül gyerekekkel, szülőkkel, tanárokkal, valamint a menzákon dolgozókkal beszélgettek. Ennek eredményeként a résztvevők közel 3000 kérdőívet töltöttek ki, végül majd’ 120 órányi beszélgetés állt az azokat feldolgozók rendelkezésére. Ezek a panelek, vagy plakátok leírják a kutatás menetét, amelyek felvetnek egy sor kérdést a menzaétkeztetéssel és ennek folyamatával kapcsolatban.
Elsőre talán száraznak tűnhet a rengeteg szöveg, ráadásul rögtön a kiállítás elején, de nem találtam fölösleges adatokat ezeken a plakátokon. Tudniillik minden szöveget fotókkal illusztrálnak és számos helyen találtam QR-kódokat is, amik a témára vonatkozó jogszabályokra utalnak, vagy egyéb érdekességeket tartalmazó weboldalakra vezetnek. A folyosó végén található sarokban egy kis asztalon egy régi Transporta mérleg áll, a falakon pedig fotók találhatóak, amiket a kutatás alatt készítettek – életképek a menzákról. Illetve, mielőtt belépnénk a kiállítás másik termébe, egy, a jövő menzájával foglalkozó plakátot láthatunk, mellette pedig a kiállítás első interaktív elemét: egy üzenőfalat, rajta kívánságokkal a jövő menzájáról. A második terem már jóval hangulatosabb. Külön kis kioszk áll szemben az ajtóval, mögötte egy ételt kimérő konyhás néni kartonpapírból, majd műanyag tálcák és fűszertartók, amelyeket a látogató megszagolhat és találgathat a tartalmukat illetően. Mindemellett pedig a berendezés részét képezi egy mágnestábla is, amelyen a néző kiválaszthatja, melyik menzás ételt szereti jobban, illetve melyiket kevésbé. A teremben visszatérnek az ismerős plakátok, amelyek ezúttal a közétkeztetés történetét veszik górcső alá, a népkonyháktól egészen a napjainkban is jól ismert iskolai menzákig.
Megtalálható ezeken felül egy teljesen berendezett népkonyha, illetve egy televízió is, ami egy kisfilmet játszik le. A műsor egy 1920-as évekbeli, népkonyhában dolgozó szakács és egy 60-as évekből való menzás néni beszélgetését mutatja be, amely során utóbbi állásinterjúra érkezik, előbbi pedig felméri a kvalitásait.
Összességében a kiállítás informatívnak tekinthető, mert egyetlen olyan elem sem akad benne, amelyet a megfelelő mennyiségű adat nélkül ne lehetne megtekinteni anélkül, hogy ez a fajta didaktikus megközelítés zavaró lenne. Minden egyes plakáton új információk vannak tehát, amelyeket grafikonok és a fényképes illusztrációk is megtámogatnak. Egyúttal interaktív, mert számos olyan eleme van, ami aktív részvételre ösztönzi, illetve bevonja a látogatót. Ráadásul barátságos is, mert mindezt olyan módon teszi, ami nosztalgikus hangulatot ébreszthet azokban, akik iskolás korukban „menzások voltak”.
A Menzán innen, menzán túl. Titkok, tények, távlatok az iskolai közétkeztetésben című tárlat 2024. április 21-éig látogatható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Haragonics Sára Orsolya DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Az SZFE filmrendező művész MA, filmoperatőr művész MA és látványtervező művész MA hallgatói bemutatják félévi vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja december 15-e, 17 óra.
Az SZFE Mentálhigiénés Hallgatói Tanácsadó Szolgálata augusztusban pályázatot hirdetett a Szolgálat logójának megtervezésére.
Harmincöt éves lett idén a Holt költők társasága című amerikai kultuszfilm, jelentőségéből, mondanivalójából azonban mit sem veszített. Ezt igazolja az SZFE harmadéves prózai színész osztályának színpadi feldolgozása. A bemutatón mi is ott voltunk.
Az SZFE filmrendező művész MA, filmoperatőr művész MA és a látványtervező művész MA hallgatói bemutatják
2023/24-es vizsgafilmjeiket. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja december 15-e, 18:00 óra.
Hogyan jelenhet meg az egyik legősibb színházi műfaj, a misztériumjáték a színpadon ma úgy, hogy az releváns és érdekes legyen akár több korosztály számára is? Többek között erről is szólt a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Művészettudományi doktori programja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közös szervezésében megvalósuló Misztérium a kortárs színpadon című tudományos konferencia, melyet két helyszínen, a Károli Gáspár Református Egyetem Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumában és a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában rendeztek meg.
A rituális színház és a misztériumjátékok kortárs értelmezése kapcsán rendezők, színházi szakemberek keresték a választ arra, miként lehet a spiritualitást és a transzcendens élményt élővé és befogadhatóvá tenni a mai színpadon, miközben a színház legmélyebb küldetését kutatták.
Ünnepélyesen kiosztották a 10. Nemzetközi Speciális Filmfesztivál díjait, amely a fogyatékossággal élő emberek témáját és alkotásait helyezi a középpontba. A rendezvény Magyarország egyetlen olyan filmes eseménye, amely kifejezetten e társadalmi csoport önkifejezésére, inklúziójára és kapcsolatteremtésére irányítja a figyelmet. A fesztivál Aranyszárny nagydíját professzionális kategóriában hallgatónk, Demeter Hunor Cukormáz című vizsgafilmje nyerte el.