Óralátogatás a másodéves filmírók vizsga előtti kurzusán
2024 május 10., péntek 12:00.
Belestünk az SZFE másodéves filmíró hallgatóinak vizsga előtti órájába. A diákok Quintus Konrád vezetésével mélyedtek el a karakteralkotás és a történetírás írott és íratlan szabályaiban.
Egy jó forgatókönyv az, amely lebilincseli a nézőt, megragadja érzelmileg és bevonja a történetbe. De ki képes létrehozni egy ilyet? Ki tud valóban jó forgatókönyvet írni és mi teszi lehetővé, hogy az valóban jó legyen? Milyen ösztönös készségek és tanult ismeretek teszik lehetővé, hogy kiváló forgatókönyvíró válhasson valakiből? Ezek a kérdések kulcsfontosságúak a filmírás világában, ezért szükséges feltennünk őket, hogy mélyebb bepillantást nyerhessünk a történetmesélés művészetének rejtelmeibe a nézőkkel való kapcsolattartás szempontjából/vonatkozásában.
A filmek és a sorozatok sokakat inspirálnak, hogy elgondolkodjanak róla, vajon ők is képesek lennének-e megírni egy filmtörténetet? De mi rejlik egy író mögött, aki éppen forgatókönyvet készít? Az író munkája sokrétű és gyakran mélyen pszichológiai. A karakterek megalkotását az a képesség teszi lehetővé, hogy az író mélyen belelát az emberi lélek rejtelmeibe. De mégis milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki kiváló forgatókönyvíró legyen? Valóban bárki megtanulhatja ezt a művészetet?
A vizsga előtti utolsó órán lehetőségünk nyílt belepillantani a filmírók munkájába, amikor is a teljes félévük során végzett kemény munkájuk utolsó finomításait kísérhettük figyelemmel. A feladatuk nekünk, külső szemlélők számára is kifejezetten izgalmas volt: a hallgatóknak Szinyei Merse Pár Majális című festményéről kellett forgatókönyvet írniuk. Igen, egy festményről forgatókönyvet…
Habár ez a művészeti ág természetéből fakadóan „csak” egy pillanatot tud rögzíteni, a képen látható nyolc szereplő mind valódi ember, akiknek saját titkai, bonyolult érzelmi élete és családi viszonyai voltak. Elgondolkodott-e azonban bárki is a festmény láttán, hogy mi lehet a szereplők neve, valamint, hogy milyen kapcsolatuk lehetett? Miért érkeztek a majálisra? Észrevette-e valaki, hogy a kép bal felső sarkában két hölgy áll, akik félrevonultak a társaságtól? Mi lehet ennek az oka és milyen párbeszéd zajlik éppen köztük? Ezekre és még számos más kérdésre kerestek választ a filmíró hallgatók a félév során. Mindenkinek jutott egy karakter, akinek ki kellett találni a sorsát. Ezután pedig az osztály közös erővel alkotta meg azt a történetet, amely a Majális című festmény történetét ölelte fel. Nagyon izgalmas volt hallani, hogy a fiatal alkotók milyen írói fantáziával, élettapasztalattal alkották meg a karaktereket, valamint az emberi kapcsolatokat.
Bebizonyosodott, hogy a színészi technikák alkalmazásával, beleértve a jelenetek tanulmányozását és az improvizációt, az író mélyebbre tud menni a karakter és a történet fejlődésében. A hallgató megtanulja hogyan közelítse meg a karakter létrehozását a színész szemszögéből. Mivel a karakterek minden forgatókönyv legfontosabb alkotóelemei, a színészek által a szerepük megragadásához használt eszközök használatának megtanulása megnyitja az utat az író számára, hogy a történetéhez a legjobban meghatározott karaktert hozza létre. Kulcsfontosságú kérdés, hogy hol van a karakter domináns energiaközpontja? Az osztály tagjai improvizációs gyakorlatokban vesznek részt az általuk írt monológokban, dialógokban, vázlatokban és jelenetekben. A szemeszterek végére minden hallgató több eredeti karaktert hoz létre egy epizodikus történetkoncepcióhoz, amely az osztálymunkából nőtt ki.
David Mamet amerikai író, filmkészítő azt mondta: „Ha unod a jelenetet, akkor a közönséged is.” A forgatókönyv minden jelenete célt szolgál. Szó szerint mindennek jelentősége van. Az egyes jelenetek sok mozgó darabot tartalmaznak, a felépítésüktől kezdve a karakterek külső és belső konfliktusainak feltárásáig. A hallgatók megvizsgálják a jelenetek lényegét, ahonnan kezdődnek és azonosítják a céljukat, mit árul el a jelenet íve a karakterről, és hogyan viszi előre a történetet. A diákok megtanulják a jelenet alapvető összetevőit és azokat a kérdéseket, amelyeket minden jelenetnek fel kell tennie és meg kell válaszolnia ahhoz, hogy lenyűgöző történeteket meséljen.
Az emlékezetes történeteket nagyszerű karakterek alapozzák meg. A karakterek magja irányítja a történetet, akiknek cselekedniük kell, és ezeknek a cselekedeteknek hűen és igazul kell csengeniük, amikor az egyik cselekménypontról a másikra haladnak. Miért hozza meg a karakter a konkrét döntést egy adott pillanatban? A szerep magját ki kell ásni még azelőtt, hogy a jelenetek megszületnének. Felfedezni a szereplők igényeit, kívánságait és hajtóerőit. Kideríteni hogyan gondolkodnak és éreznek, hogy az író megtudja kik is ők alapvetően. Ha mindez megvan, magasabb szintre lép az elemzői munka, ugyanis azt is ki kell deríteni, hogy a karakterek központi elemei hogyan befolyásolják a cselekményt és a struktúrát, hogy mindezt a tudást cselekvéssel és párbeszéddel legyen képes a hallgató feltárni. Tisztán kell látni főszereplő érzelmi utazását illetően, és olyan eszközöket találni, amivel minden karakter színésze – függetlenül attól, hogy fő vagy mellékszereplő – értelmes szerepet tudjon játszani a történetében.
Ha a struktúra a történet váza, akkor a téma a szíve és a lelke. Ez az, ami univerzálissá teszi a történetet, és ami mindazok fölé emeli, amelyek egyszerűen csak szórakoztatnak. A hallgatók Quintus Konrád segítségével megbeszéléseken és gyakorlati írásbeli feladatokon keresztül megtanulják, miért a világosan meghatározott tematikus érv egy nagyszerű történet alapja, hogyan különbözik a téma a premisszától, és hogyan találja meg azt az író a történetéhez.
Az SZFE filmíró óráján Quintus Konrád színművész segítségével alapvető képet kapnak arról, hogyan bánik egy tapasztalt színész a szöveggel. Quintus Konrád nem csupán felolvassa a szövegeket, hanem elmagyarázza, hogy milyen szempontok alapján olvassa és érti meg azokat. A kérdésekkel teli megközelítés segít abban, hogy a hallgatók megértsék, mi járhat egy színész fejében, és ezeket a kérdéseket hogyan képesek ők írói szempontból megközelíteni. Tanárként figyelmes és szakértő módon teremt kapcsolatot a szöveg és a karakter között, segítve a hallgatókat abban, hogy a karaktereket mélyen megértsék és hitelesen ábrázolják. Ez a módszer arra ösztönzi a hallgatókat, hogy elsajátítsák azokat a mankókat, amelyekre támaszkodva segíteni tudják a színészt a szerepéhez kapcsolódás folyamatában. A folyamatos kérdésekkel teli párbeszéd nemcsak a karakterek megértéséhez, hanem az írói döntések mélyebb megértéséhez is hozzájárul. Quintus Konrád szeretetteljes, odafigyelő és profi módon közvetíti ezt a tapasztalatot, ami elengedhetetlen a jövőbeni forgatókönyvírók számára a hiteles és mély ábrázoláshoz.
Egyéb hírek
SZFE-s hallgatók a 37. OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójában
Idén is megrendezik az ország legnagyobb felsőoktatási, tudományos programsorozatát, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK), amelynek zsűrijében az SZFE 6 oktatója is részt vesz, valamint egyetemünk 22 hallgatója képviselteti magát pályamunkáival.
Interjú Kozma Veronikával
Az SZFE végzős prózaiszínművész-hallgatója arról mesél, hogyan formálták művészi gondolkodását a családi hatások, a kezdeti bizonytalanságok, majd a fokozatosan érlelődő elköteleződés. Szó esik a színház iránti szenvedélyéről, a mesterek inspiráló erejéről, valamint arról, hogyan látja saját jelenlegi helyét a szakmában.
Hallja-e a színház a segélykiálltásokat? - Theodórosz Terzopulosz üzenete a Színházi Világnap alkalmából
A Színházi Világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják március 27-én annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen alkalomból minden évben felkérik a világszínház valamelyik jelentős alkotóját, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet ezen a napon felolvasnak a színházi előadások előtt. Az idei év üzenetét Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg. Költői szövegének legfőbb kérdése az, hogy képes-e a színház a társadalmi traumákat megvilágítani, a másik embertől és az idegentől való félelmeinket enyhíteni.
Interjú Csáki Benedekkel
Már 13 évesen tudta, hogy a fizikai színház az ő útja. Egy gyulai próbán találkozott először Horváth Csaba munkamódszerével és azóta is elkötelezett a színház iránt. Számára az egyetem nem csupán szakmai fejlődést jelentett, hanem olyan közösségi élményt is, ami miatt igazán érdemes színházat csinálni. Végzős hallgatóinkkal készített interjúsorozatunkban ezúttal Csáki Benedeket mutatjuk be.
Színészlegendák nyomában: múlt és jelen találkozása a színpadon – Interjú Pápai Erikával
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Nagy siker a Fejes Szabolcs rendezésében bemutatott Liliom
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
Antifilozófusok az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
„A színház komplexitása fogott meg” – Interjú Ferenczy-Nagy Boglárkával, az SZFE végzős hallgatójával
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
