Belestünk az SZFE másodéves filmíró hallgatóinak vizsga előtti órájába. A diákok Quintus Konrád vezetésével mélyedtek el a karakteralkotás és a történetírás írott és íratlan szabályaiban.
Egy jó forgatókönyv az, amely lebilincseli a nézőt, megragadja érzelmileg és bevonja a történetbe. De ki képes létrehozni egy ilyet? Ki tud valóban jó forgatókönyvet írni és mi teszi lehetővé, hogy az valóban jó legyen? Milyen ösztönös készségek és tanult ismeretek teszik lehetővé, hogy kiváló forgatókönyvíró válhasson valakiből? Ezek a kérdések kulcsfontosságúak a filmírás világában, ezért szükséges feltennünk őket, hogy mélyebb bepillantást nyerhessünk a történetmesélés művészetének rejtelmeibe a nézőkkel való kapcsolattartás szempontjából/vonatkozásában.
A filmek és a sorozatok sokakat inspirálnak, hogy elgondolkodjanak róla, vajon ők is képesek lennének-e megírni egy filmtörténetet? De mi rejlik egy író mögött, aki éppen forgatókönyvet készít? Az író munkája sokrétű és gyakran mélyen pszichológiai. A karakterek megalkotását az a képesség teszi lehetővé, hogy az író mélyen belelát az emberi lélek rejtelmeibe. De mégis milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki kiváló forgatókönyvíró legyen? Valóban bárki megtanulhatja ezt a művészetet?
A vizsga előtti utolsó órán lehetőségünk nyílt belepillantani a filmírók munkájába, amikor is a teljes félévük során végzett kemény munkájuk utolsó finomításait kísérhettük figyelemmel. A feladatuk nekünk, külső szemlélők számára is kifejezetten izgalmas volt: a hallgatóknak Szinyei Merse Pár Majális című festményéről kellett forgatókönyvet írniuk. Igen, egy festményről forgatókönyvet…
Habár ez a művészeti ág természetéből fakadóan „csak” egy pillanatot tud rögzíteni, a képen látható nyolc szereplő mind valódi ember, akiknek saját titkai, bonyolult érzelmi élete és családi viszonyai voltak. Elgondolkodott-e azonban bárki is a festmény láttán, hogy mi lehet a szereplők neve, valamint, hogy milyen kapcsolatuk lehetett? Miért érkeztek a majálisra? Észrevette-e valaki, hogy a kép bal felső sarkában két hölgy áll, akik félrevonultak a társaságtól? Mi lehet ennek az oka és milyen párbeszéd zajlik éppen köztük? Ezekre és még számos más kérdésre kerestek választ a filmíró hallgatók a félév során. Mindenkinek jutott egy karakter, akinek ki kellett találni a sorsát. Ezután pedig az osztály közös erővel alkotta meg azt a történetet, amely a Majális című festmény történetét ölelte fel. Nagyon izgalmas volt hallani, hogy a fiatal alkotók milyen írói fantáziával, élettapasztalattal alkották meg a karaktereket, valamint az emberi kapcsolatokat.
Bebizonyosodott, hogy a színészi technikák alkalmazásával, beleértve a jelenetek tanulmányozását és az improvizációt, az író mélyebbre tud menni a karakter és a történet fejlődésében. A hallgató megtanulja hogyan közelítse meg a karakter létrehozását a színész szemszögéből. Mivel a karakterek minden forgatókönyv legfontosabb alkotóelemei, a színészek által a szerepük megragadásához használt eszközök használatának megtanulása megnyitja az utat az író számára, hogy a történetéhez a legjobban meghatározott karaktert hozza létre. Kulcsfontosságú kérdés, hogy hol van a karakter domináns energiaközpontja? Az osztály tagjai improvizációs gyakorlatokban vesznek részt az általuk írt monológokban, dialógokban, vázlatokban és jelenetekben. A szemeszterek végére minden hallgató több eredeti karaktert hoz létre egy epizodikus történetkoncepcióhoz, amely az osztálymunkából nőtt ki.
David Mamet amerikai író, filmkészítő azt mondta: „Ha unod a jelenetet, akkor a közönséged is.” A forgatókönyv minden jelenete célt szolgál. Szó szerint mindennek jelentősége van. Az egyes jelenetek sok mozgó darabot tartalmaznak, a felépítésüktől kezdve a karakterek külső és belső konfliktusainak feltárásáig. A hallgatók megvizsgálják a jelenetek lényegét, ahonnan kezdődnek és azonosítják a céljukat, mit árul el a jelenet íve a karakterről, és hogyan viszi előre a történetet. A diákok megtanulják a jelenet alapvető összetevőit és azokat a kérdéseket, amelyeket minden jelenetnek fel kell tennie és meg kell válaszolnia ahhoz, hogy lenyűgöző történeteket meséljen.
Az emlékezetes történeteket nagyszerű karakterek alapozzák meg. A karakterek magja irányítja a történetet, akiknek cselekedniük kell, és ezeknek a cselekedeteknek hűen és igazul kell csengeniük, amikor az egyik cselekménypontról a másikra haladnak. Miért hozza meg a karakter a konkrét döntést egy adott pillanatban? A szerep magját ki kell ásni még azelőtt, hogy a jelenetek megszületnének. Felfedezni a szereplők igényeit, kívánságait és hajtóerőit. Kideríteni hogyan gondolkodnak és éreznek, hogy az író megtudja kik is ők alapvetően. Ha mindez megvan, magasabb szintre lép az elemzői munka, ugyanis azt is ki kell deríteni, hogy a karakterek központi elemei hogyan befolyásolják a cselekményt és a struktúrát, hogy mindezt a tudást cselekvéssel és párbeszéddel legyen képes a hallgató feltárni. Tisztán kell látni főszereplő érzelmi utazását illetően, és olyan eszközöket találni, amivel minden karakter színésze – függetlenül attól, hogy fő vagy mellékszereplő – értelmes szerepet tudjon játszani a történetében.
Ha a struktúra a történet váza, akkor a téma a szíve és a lelke. Ez az, ami univerzálissá teszi a történetet, és ami mindazok fölé emeli, amelyek egyszerűen csak szórakoztatnak. A hallgatók Quintus Konrád segítségével megbeszéléseken és gyakorlati írásbeli feladatokon keresztül megtanulják, miért a világosan meghatározott tematikus érv egy nagyszerű történet alapja, hogyan különbözik a téma a premisszától, és hogyan találja meg azt az író a történetéhez.
Az SZFE filmíró óráján Quintus Konrád színművész segítségével alapvető képet kapnak arról, hogyan bánik egy tapasztalt színész a szöveggel. Quintus Konrád nem csupán felolvassa a szövegeket, hanem elmagyarázza, hogy milyen szempontok alapján olvassa és érti meg azokat. A kérdésekkel teli megközelítés segít abban, hogy a hallgatók megértsék, mi járhat egy színész fejében, és ezeket a kérdéseket hogyan képesek ők írói szempontból megközelíteni. Tanárként figyelmes és szakértő módon teremt kapcsolatot a szöveg és a karakter között, segítve a hallgatókat abban, hogy a karaktereket mélyen megértsék és hitelesen ábrázolják. Ez a módszer arra ösztönzi a hallgatókat, hogy elsajátítsák azokat a mankókat, amelyekre támaszkodva segíteni tudják a színészt a szerepéhez kapcsolódás folyamatában. A folyamatos kérdésekkel teli párbeszéd nemcsak a karakterek megértéséhez, hanem az írói döntések mélyebb megértéséhez is hozzájárul. Quintus Konrád szeretetteljes, odafigyelő és profi módon közvetíti ezt a tapasztalatot, ami elengedhetetlen a jövőbeni forgatókönyvírók számára a hiteles és mély ábrázoláshoz.
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 7-én Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.