Kilenc kategóriában tizenhárom jelölést kaptak, és ezáltal esélyesek az idei Magyar Mozgókép Díjakra a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói. A legjobbnak járó elismeréseket június 15-én adják át Veszprémben. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program által közösen szervezett Magyar Mozgókép Fesztiválon a nagyközönség is láthatja a jelölt filmeket.
A Magyar Mozgókép Díj Magyarország legrangosabb filmművészeti elismerése. Az évenkénti díjátadó eseményen a legjobb filmeket és azok alkotóit tüntetik ki, elismerve kiváló munkájukat és tehetségüket.
A legjobb játékfilm kategóriában Koltai Lajos Semmelweis című filmje, a legjobb tv-film kategóriában Pacskovszky József Majdnem menyasszony című alkotása, a rövid dokumentumfilm kategóriában Baska Barbara Baska magyarul beszél és Novák Emil Kaleidoszkóp című dokumentumfilmje, a kisjátékfilm kategóriában Demeter Hunor harmadéves filmrendező hallgató Cukormáz című alkotása, Riba Gergely másodéves filmrendező MA hallgató Szégyenfolt című filmje és Varga Anna Boglárka másodéves filmrendező Az én virágom című filmje kapott jelölést.
A legjobb producer kategóriában Lajos Tamás és Vida Joe Semmelweis című filmjükért kaptak jelölést. Az operatőr kategóriában Vecsernyés János a Memento mori – A váci legenda című munkájáért került a jelöltek közé. A legjobb rendező kategóriában Koltai Lajos Semmelweis és Pacskovszky József Majdnem menyasszony című filmjeikkel állnak versenyben.
A zeneszerző kategóriában Márkos Albert kapott jelölést a Lefkovicsék gyászolnak zenéjéért, a legjobb vágó kategóriában pedig Koncz Gabriella került a jelöltek közé Szolgának születtek című alkotásáért.
Idén is öt fős szakmai zsűri díjazza a versenyben lévő filmeket és alkotóikat a Magyar Mozgókép Díjakkal. Az idei zsűri elnöke Ternovszky Béla, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, Érdemes Művész. A zsűri további tagjai Udvaros Dorottya, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Dombrovszky Linda rendező, Lukácsy György dramaturg, forgatókönyvíró és Kárász Róbert, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. tartalomfejlesztésért felelős igazgatója.
A június 15-i díjátadó gálán 22 kategóriában adják át az elismeréseket a legjobbnak választott alkotásoknak.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

