Második évfolyamos dramaturgszakos hallgatónk, Boda Ábel készített interjút Kern Andrással a Ma este gyilkolunk című krimi kapcsán az ezúttal Keszthelyen megrendezett Bujtor István Filmfesztiválon.
Idén nyáron készült el a Ma este gyilkolunk című krimi. Régi kollégákkal forgatott együtt.
Nagyon helyes történet volt az egész, mert olyanokkal dolgozhattam, akiket nagyon szeretek: Bodrogi Gyula, Bálint András, Jordán Tamás, Takács Kati, Hámori Ildikó, Koltai Robi meg a Pogány Jutka alkotta a csapat gerincét. Sokat nosztalgiáztunk, szívesen emlékeztünk vissza a közös múltra. Szünetekben – ebéd- és kávészünetben –, forgatási átállásokkor remek történeteket meséltünk egymásnak. Itt, a Bujtor Filmfesztiválon is említettem, hogy a forgatási hangulat – legyen az jó, vagy kevésbé – teljesen független a film minőségétől. Pont emiatt meg is voltunk ijedve, hogy talán ez mégsem lesz olyan jó, ha elkészül. Aztán nemrég volt egy elővetítés a Mozgókép Fesztiválon Veszprémben; ott láttuk először – nagyon jól sikerült. Egy közönségbarát, sármos film, nagyon kellemes, amit szerintem sokan meg fognak majd nézni a mozikban.
Többször említette korábban, hogy nagyon szereti a krimiket, a bűnügyi irodalmat. Elnyerte a tetszését a forgatókönyv, amikor először elolvasta?
Elég bonyolultan alakult, ugyanis a produkció elsőre egy másik rendezővel és egy teljesen másik forgatókönyvvel indult. Csányi Sándor színművészkollégám kért fel, aki rendezte volna a filmet egy már korábban megírt forgatókönyv alapján. Végül ő írta át, majd kért fel bennünket, és leszerződtünk. A NFI-től elolvasták és meglepődtek, hogy egy szelíd, családbarát mozi kellene, hogy legyen, ebben meg kábítószereznek, lövöldöznek, szerelmeskednek. Írjátok át! Visszaírták az eredetire, mire a Csányi kijelentette, hogy ő ezt így nem rendezi meg. Akkor felkérték rendezőnek a Fazakas Pétert. Ő szintén átírta egy kicsit a filmírótársával, aki viszont megsértődött, hogy nem vállalja, ezért esetében egy álnevet írtak ki. Álneves írókról meg minek mondjak véleményt, majd meglátjátok!
Ha már emlegetjük a krimit, évek óta alakítja a Játékszínben Sir Wilfrid Robarts karakterét – ha jól tudom, a következő évadban is játsszák. Emellett a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban is láthatjuk korábbi szerepeiben. Lesz mostanában új bemutatója?
Spiró György Az imposztor című drámája a Pesti Színházban – ami a Vígszínház kamaraszínháza –; ennek érdekessége, hogy a szerző eredetileg Major Tamásnak írta a címszerepet 1984-ben, akinek ez volt az utolsó színpadi szerepe. Reméljük, nekem nem ez lesz az utolsó. Úgy alakult, hogy ezt játszom, és decemberben lesz a bemutató.
Várkonyi Zoltánt – akivel együtt forgatott az Egri Csillagokban – sokszor emlegeti. Van olyan emléke, ami sokszor felidéződik vele kapcsolatban?
Mindig van. Amikor a Ki Mit Tud?-ban szerepeltem 14 éves koromban, akkor odajött hozzám és azt mondta: „Maga olyan ígéretes fiatalembernek látszik, majd mutassa meg magát!” Eltűnődtem, hogy ezt miért mondja nekem a Vígszínház főrendezője. Hogy mutassam meg magam!? Menjek oda hozzá, hogy most így nézek ki!? Természetesen nem tettem meg, de örültem, hogy a Várkonyi felfigyelt rám. Rendkívül művelt, tájékozott, nemzetközi szinten elismert, rangos értelmiségi volt. Végül az ő osztályába kerültem, de előtte még szerepelhettem – kamaszfiúként – a Közjáték Vichyben című Miller-drámában. A szerep, amit rám osztottak, főiskolásoknak már fiatal lett volna, gyerekszínészekre meg túl öreg, így rám esett a választás. Egy színpadon ültem a Latinovits Zoltánnal, a Darvas Ivánnal, a Várkonyival, a Bitskey Tiborral, a Pethes Sándorral, a Tomanek Nándorral, Szakács Miklóssal, a Benkő Gyulával és a Molnár Gyulával. Életre szóló élmény volt, hogy ezek a művészek miképpen alakították a szerepeiket, hogyan próbáltak.
Boda Ábel
Második évfolyamos dramaturg szakos hallgató
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.

