Interjú Kern Andrással – Bujtor István Filmfesztivál, 2024. augusztus 24., Keszthely
Második évfolyamos dramaturgszakos hallgatónk, Boda Ábel készített interjút Kern Andrással a Ma este gyilkolunk című krimi kapcsán az ezúttal Keszthelyen megrendezett Bujtor István Filmfesztiválon.
Idén nyáron készült el a Ma este gyilkolunk című krimi. Régi kollégákkal forgatott együtt.
Nagyon helyes történet volt az egész, mert olyanokkal dolgozhattam, akiket nagyon szeretek: Bodrogi Gyula, Bálint András, Jordán Tamás, Takács Kati, Hámori Ildikó, Koltai Robi meg a Pogány Jutka alkotta a csapat gerincét. Sokat nosztalgiáztunk, szívesen emlékeztünk vissza a közös múltra. Szünetekben – ebéd- és kávészünetben –, forgatási átállásokkor remek történeteket meséltünk egymásnak. Itt, a Bujtor Filmfesztiválon is említettem, hogy a forgatási hangulat – legyen az jó, vagy kevésbé – teljesen független a film minőségétől. Pont emiatt meg is voltunk ijedve, hogy talán ez mégsem lesz olyan jó, ha elkészül. Aztán nemrég volt egy elővetítés a Mozgókép Fesztiválon Veszprémben; ott láttuk először – nagyon jól sikerült. Egy közönségbarát, sármos film, nagyon kellemes, amit szerintem sokan meg fognak majd nézni a mozikban.
Többször említette korábban, hogy nagyon szereti a krimiket, a bűnügyi irodalmat. Elnyerte a tetszését a forgatókönyv, amikor először elolvasta?
Elég bonyolultan alakult, ugyanis a produkció elsőre egy másik rendezővel és egy teljesen másik forgatókönyvvel indult. Csányi Sándor színművészkollégám kért fel, aki rendezte volna a filmet egy már korábban megírt forgatókönyv alapján. Végül ő írta át, majd kért fel bennünket, és leszerződtünk. A NFI-től elolvasták és meglepődtek, hogy egy szelíd, családbarát mozi kellene, hogy legyen, ebben meg kábítószereznek, lövöldöznek, szerelmeskednek. Írjátok át! Visszaírták az eredetire, mire a Csányi kijelentette, hogy ő ezt így nem rendezi meg. Akkor felkérték rendezőnek a Fazakas Pétert. Ő szintén átírta egy kicsit a filmírótársával, aki viszont megsértődött, hogy nem vállalja, ezért esetében egy álnevet írtak ki. Álneves írókról meg minek mondjak véleményt, majd meglátjátok!
Ha már emlegetjük a krimit, évek óta alakítja a Játékszínben Sir Wilfrid Robarts karakterét – ha jól tudom, a következő évadban is játsszák. Emellett a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban is láthatjuk korábbi szerepeiben. Lesz mostanában új bemutatója?
Spiró György Az imposztor című drámája a Pesti Színházban – ami a Vígszínház kamaraszínháza –; ennek érdekessége, hogy a szerző eredetileg Major Tamásnak írta a címszerepet 1984-ben, akinek ez volt az utolsó színpadi szerepe. Reméljük, nekem nem ez lesz az utolsó. Úgy alakult, hogy ezt játszom, és decemberben lesz a bemutató.
Várkonyi Zoltánt – akivel együtt forgatott az Egri Csillagokban – sokszor emlegeti. Van olyan emléke, ami sokszor felidéződik vele kapcsolatban?
Mindig van. Amikor a Ki Mit Tud?-ban szerepeltem 14 éves koromban, akkor odajött hozzám és azt mondta: „Maga olyan ígéretes fiatalembernek látszik, majd mutassa meg magát!” Eltűnődtem, hogy ezt miért mondja nekem a Vígszínház főrendezője. Hogy mutassam meg magam!? Menjek oda hozzá, hogy most így nézek ki!? Természetesen nem tettem meg, de örültem, hogy a Várkonyi felfigyelt rám. Rendkívül művelt, tájékozott, nemzetközi szinten elismert, rangos értelmiségi volt. Végül az ő osztályába kerültem, de előtte még szerepelhettem – kamaszfiúként – a Közjáték Vichyben című Miller-drámában. A szerep, amit rám osztottak, főiskolásoknak már fiatal lett volna, gyerekszínészekre meg túl öreg, így rám esett a választás. Egy színpadon ültem a Latinovits Zoltánnal, a Darvas Ivánnal, a Várkonyival, a Bitskey Tiborral, a Pethes Sándorral, a Tomanek Nándorral, Szakács Miklóssal, a Benkő Gyulával és a Molnár Gyulával. Életre szóló élmény volt, hogy ezek a művészek miképpen alakították a szerepeiket, hogyan próbáltak.
Boda Ábel
Második évfolyamos dramaturg szakos hallgató
Egyéb hírek
Kulturális Diplomáciai Értekezlet a Müpában
A tehetséggondozás része, hogy a hallgatókat be tudjuk kapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe – mondta a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Prof. dr. Sepsi Enikő a nemrég megrendezett Kulturális Diplomácia Értekezleten. A magyar művészeti felsőoktatási intézmények vezetőinek panelbeszélgetésén nagyszerű példák hangzottak el arra, hogy a kulturális diplomaták hogyan tudják segíteni a tehetséges, fiatal magyar művészek külföldi bemutatkozását. Emellett szó volt a művészeti felsőoktatási intézmények kiemelt szerepéről az országimázs építésében is.
Rendhagyó díszoklevél átadó az SZFE-n: négy művész különleges elismerése az Uránia Fimszínházban
Idén augusztus 28-án rendhagyó díszoklevél-átadót tartottak az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Színház- és Filmművészeti Egyetem karrierirodájának szervezésében. Négy kiváló művész számára előrehozott ünnepséget rendeztek, mivel szakmai elfoglaltságaik miatt nem tudnak részt venni a szeptemberi hivatalos átadón. Az eseményen az egyetem rektora, Prof. dr. Sepsi Enikő köszöntötte a művészeket.
Mesterséges intelligencia a karrierépítésben: kreatív és művészi lehetőségek
Mindannyian rendelkezünk valamilyen különleges tehetséggel, ami megkülönböztet minket másoktól. De mi lenne, ha ezt a tehetséget mesterséges intelligenciával (MI) felfedezhetnéd és kibontakoztathatnád? A MI nemcsak a technológia szerelmeseinek kínál karrierlehetőségeket, hanem a kreatív és művészeti területek számára is forradalmi újításokat hoz.
Cukormáz a filmvásznon
Az SZFE a filmvásznon sorozat az egyetem Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézete végzős hallgatóinak diplomamunkáiba enged betekintést a mesterrel és a tanítvánnyal készült páros interjún keresztül.
Javában zajlik az SZFE Nyári Akadémiája Debrecenben
Kulturális sokk, felszabadító, halhatatlan – ezekkel a jelzőkkel illették tavaly a Nyári Akadémiát a friss gólyák. Idén sem kisebb a tét.
A szervezők célja, hogy a leendő elsősök életre szóló élménnyel gazdagodjanak és ez az egyhetes együttlét megalapozza számukra a sikeres évkezdést.
Interjúk és beszámolók a Nyári Akadémiáról
Élénk figyelem övezi a Színház- és Filmművészeti Egyetem idei, 2024-es gólyatáborát.
Bemutatkozik a Mentálhigiénés Szolgálat a Nyári Akadémián is
Ahhoz, hogy valaki jó színésszé váljon, nem elég a tehetség, fejlett önismeret is kell hozzá – vallja Grezsa Ferenc pszichiáter, az SZFE Mentálhigiénés Tanácsadó Szolgálatának szakmai vezetője. Az áprilisban indult szolgálat munkatársai ez utóbbi megszerzésében is segítséget tudnak nyújtani a hallgatóknak. Új podcast-epizódunkban többek között arról beszélgettünk Grezsa Ferenccel, hogy általában milyen kérdésekkel keresik meg a fiatalok a tanácsadókat. A szakember szerint a művészhallgatók olyan fiatalok, akik az átlagnál érzékenyebbek és lelkileg talán érettebbek is. Ez egy nagy ajándék, de jár bizonyos terhekkel is, amelyeket nem lehet megúszni. A hallgatóknak tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül és bizalommal fordulhatnak a mentáligiénés tanácsadókhoz. Vezető pszichiáterük ebből a célból is tart előadást a debreceni Nyári Akadémián, augusztus 12-én 9:00 órakor.
Az erdélyi színházzal ismerkednek meg Gyulán az SZFE hallgatói
Az irodalom és a színház kapcsolatáról szóló elmélkedésre invitálta a fiatalokból álló közönséget a szerda esti, gyulai Ladics-házban rendezett Bárka esten Elek Tibor, az irodalmi folyóirat főszerkesztője, egyben a Gyulai Várszínház igazgatója. Farkas-Wellmann Éva főszerkesztő-helyettes a Bárka online-t mutatta be, majd Kiss Ottóval és Szil Ágnessel kiegészülve tartottak felolvasóestet. Ezt a programot a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói számára szervezték, akik egyhetes gyulai képzésen vesznek részt. A programok elsősorban a várszínházi előadásokra, az Erdélyi hét programjaira támaszkodnak, de egy rendkívüli Bárka estet is beiktattak ezek közé. Az SZFE hallgatói minden este megnéznek egy előadást a Várszínház Erdélyi hetén, majd másnap kielemzik ezeket. Szakmai szempontból sokat jelenthet a hallgatóknak, hogy Gyulán ismerkedhetnek meg az erdélyi magyar színházzal, de közösségépítés szempontjából is van jelentősége az itt töltött időszaknak.
