Második évfolyamos dramaturgszakos hallgatónk, Boda Ábel készített interjút Kern Andrással a Ma este gyilkolunk című krimi kapcsán az ezúttal Keszthelyen megrendezett Bujtor István Filmfesztiválon.
Idén nyáron készült el a Ma este gyilkolunk című krimi. Régi kollégákkal forgatott együtt.
Nagyon helyes történet volt az egész, mert olyanokkal dolgozhattam, akiket nagyon szeretek: Bodrogi Gyula, Bálint András, Jordán Tamás, Takács Kati, Hámori Ildikó, Koltai Robi meg a Pogány Jutka alkotta a csapat gerincét. Sokat nosztalgiáztunk, szívesen emlékeztünk vissza a közös múltra. Szünetekben – ebéd- és kávészünetben –, forgatási átállásokkor remek történeteket meséltünk egymásnak. Itt, a Bujtor Filmfesztiválon is említettem, hogy a forgatási hangulat – legyen az jó, vagy kevésbé – teljesen független a film minőségétől. Pont emiatt meg is voltunk ijedve, hogy talán ez mégsem lesz olyan jó, ha elkészül. Aztán nemrég volt egy elővetítés a Mozgókép Fesztiválon Veszprémben; ott láttuk először – nagyon jól sikerült. Egy közönségbarát, sármos film, nagyon kellemes, amit szerintem sokan meg fognak majd nézni a mozikban.
Többször említette korábban, hogy nagyon szereti a krimiket, a bűnügyi irodalmat. Elnyerte a tetszését a forgatókönyv, amikor először elolvasta?
Elég bonyolultan alakult, ugyanis a produkció elsőre egy másik rendezővel és egy teljesen másik forgatókönyvvel indult. Csányi Sándor színművészkollégám kért fel, aki rendezte volna a filmet egy már korábban megírt forgatókönyv alapján. Végül ő írta át, majd kért fel bennünket, és leszerződtünk. A NFI-től elolvasták és meglepődtek, hogy egy szelíd, családbarát mozi kellene, hogy legyen, ebben meg kábítószereznek, lövöldöznek, szerelmeskednek. Írjátok át! Visszaírták az eredetire, mire a Csányi kijelentette, hogy ő ezt így nem rendezi meg. Akkor felkérték rendezőnek a Fazakas Pétert. Ő szintén átírta egy kicsit a filmírótársával, aki viszont megsértődött, hogy nem vállalja, ezért esetében egy álnevet írtak ki. Álneves írókról meg minek mondjak véleményt, majd meglátjátok!
Ha már emlegetjük a krimit, évek óta alakítja a Játékszínben Sir Wilfrid Robarts karakterét – ha jól tudom, a következő évadban is játsszák. Emellett a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban is láthatjuk korábbi szerepeiben. Lesz mostanában új bemutatója?
Spiró György Az imposztor című drámája a Pesti Színházban – ami a Vígszínház kamaraszínháza –; ennek érdekessége, hogy a szerző eredetileg Major Tamásnak írta a címszerepet 1984-ben, akinek ez volt az utolsó színpadi szerepe. Reméljük, nekem nem ez lesz az utolsó. Úgy alakult, hogy ezt játszom, és decemberben lesz a bemutató.
Várkonyi Zoltánt – akivel együtt forgatott az Egri Csillagokban – sokszor emlegeti. Van olyan emléke, ami sokszor felidéződik vele kapcsolatban?
Mindig van. Amikor a Ki Mit Tud?-ban szerepeltem 14 éves koromban, akkor odajött hozzám és azt mondta: „Maga olyan ígéretes fiatalembernek látszik, majd mutassa meg magát!” Eltűnődtem, hogy ezt miért mondja nekem a Vígszínház főrendezője. Hogy mutassam meg magam!? Menjek oda hozzá, hogy most így nézek ki!? Természetesen nem tettem meg, de örültem, hogy a Várkonyi felfigyelt rám. Rendkívül művelt, tájékozott, nemzetközi szinten elismert, rangos értelmiségi volt. Végül az ő osztályába kerültem, de előtte még szerepelhettem – kamaszfiúként – a Közjáték Vichyben című Miller-drámában. A szerep, amit rám osztottak, főiskolásoknak már fiatal lett volna, gyerekszínészekre meg túl öreg, így rám esett a választás. Egy színpadon ültem a Latinovits Zoltánnal, a Darvas Ivánnal, a Várkonyival, a Bitskey Tiborral, a Pethes Sándorral, a Tomanek Nándorral, Szakács Miklóssal, a Benkő Gyulával és a Molnár Gyulával. Életre szóló élmény volt, hogy ezek a művészek miképpen alakították a szerepeiket, hogyan próbáltak.
Boda Ábel
Második évfolyamos dramaturg szakos hallgató
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 7-én Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.