2024. szeptember 17. és 22. között hetedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, a restaurált filmklasszikusok és a filmtörténeti ritkaságok, gyöngyszemek nemzetközi fesztiválját.
Idén is lesznek népszerű szabadtéri vetítések és élőzenés filmkoncertek, számos szakmai program, közönségtalálkozó, mesterkurzus, diavetítés, a legkisebbeket pedig a klasszikus rajzfilmek mellett filmes játszóház várja.
Wim Wenders a Budapesti Klasszikus Film Maratonon személyesen veszi át a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségétől a filmmegőrzés terén végzett munkája elismeréséül a FIAF-díjat. Az általa kiválasztott filmjeiből tartanak retrospektív vetítéssorozatot.
Rendkívüli filmtörténeti utazásra invitál a Film Maraton a „múlt jövőjében”, valamint hazatér A napfény íze, a Music Box, a Hugó, a víziló és Az idő urai.
A Maratont Costa Gavras, Budapesten forgatott, Oscar-díjra jelölt filmalkotása, a Music Box nyitja 35 mm-es kópiáról. Szintén egy gyönyörű, Kanadából hazaérkezett 35mm-es kópiáról kerül bemutatásra Szabó István filmeposza, A napfény íze.
A magyar animáció története 110 évvel ezelőtt, 1914-ben kezdődött, amikor Kató-Kiszly István grafikus az első magyar trükkfilmet, a vásári komédiák világát megidéző Zsirb Ödön című papírkivágásos filmet elkészítette. Noha ez a film sajnos elveszett, a következő évtizedek páratlanul gazdag animációsfilm-történetéből széles keresztmetszetet ad a Film Maraton szeptemberben.
Először a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatják a nézők az idén teljeskörűen restaurált animációs alkotásokat. Külön szenzáció, hogy az Annecy-i fesztiválon való debütálása után bemutatásra kerül a francia-magyar koprodukcióban készült Az idő urai (1982) című sci-fi rajzfilm teljeskörűen restaurált változata. A Pannónia Filmstúdióban három évig készült egész estés animációs film rendezője René Laloux, látványtervezője a neves francia képregényrajzoló, Jean Giraud „Mœbius”, animációs rendezője Hernádi Tibor volt.
Gémes József születésének 85. évfordulója alkalmából, az amerikai koprodukcióban készült Hugó, a víziló (1975) kópiája is hazakerült Amerikából az NFI-Filmarchívumnak és a Library of Congressnek köszönhetően. A 30 év után először a Maratonon bemutatásra kerülő rajzfilm restaurálásán az NFI Filmlabor munkatársai dolgoztak.
A Film Maraton 10 programblokkjában összesen több mint 100 felújított klasszikus és régen látott filmkincset mutatnak be.
A tudományos-fantasztikus műfaj rajongóinak szól a Múlt jövője című szekció és a francia, német, brit, amerikai, kelet-európai, portugál és olasz alkotások mellett érkeznek a távol-keleti filmarchívumok különlegességei is.
A Nyitott archívumok programblokk újfent izgalmas betekintést nyújt majd a filmes gyűjtemények munkájába és közel 100 külföldi szakember érkezik a szakmai programokra.
A 70 éve útjára indult diafilm is fókuszba kerül, az animáció és a diafilm kapcsolatát bemutató kiállítással, diafilmtörténeti előadással, diavetítésekkel ismert színészek bevonásával felnőtteknek és gyermekeknek. Az Európában szinte egyedülálló módon itthon fennmaradt műfaj filmszalagjait a mai napig az NFI Filmlaborban gyártják.
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.

