Egyetemünk az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartotta október 23-ai megemlékezését. Az eseményen beszédet mondott Kiss József Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, egyetemünk oktatója. Az ünnepi műsort Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása tette teljessé.
Kiss József a mai fiatalok helyzetét vizsgálva kezdte beszédét. Mint mondta, bizonytalanok, nem érzik magukat biztonságban, ahogyan azt sem, hogy szüksége lenne rájuk a társadalomnak. Elmondása szerint, bár számos lehetőségük van, ezeket mégis beszűkültnek látják, és paradox módon éppen ez frusztrálja őket. Le szeretnék magukról rázni a vélt vagy valós, de fojtogatónak érzett béklyóikat. Nem volt ez másképp az ’56-os fiatalokkal sem.
Ezt követően rátért arra, hogy személyesen ő maga hogyan viszonyul 1956-hoz:
„Emlékszem, gyermekkoromban, kamaszkoromban 1956 a régmúlt ősidők ködébe süllyedt, csakúgy, mint a fáraók kora. Pedig ’56 és a születésem között mindössze hat esztendő pergett le. Ám – csodák csodája – ahogy múltak az évek, ’56 nem távolodott, ahogy a logika diktálná, de egyre közelebb jött, mint valami optikai tünemény. Ma már olyan számomra, mintha tegnap történt volna. Mintha én is tanúja lettem volna azoknak a napoknak.
Írtam egy darabot 1956-ról, Az angyalok nem sírnak címmel. Sok ősz halántékú, valamikori szabadságharcos látta ezt az előadást, és újra átélték a tragédián is átfénylő magasztos élményeket. Bátorság volt a művet megírni, bátorság volt műsorra tűzni, bátorság volt eljátszani és bátorság az előadást megnézni. Ezzel a bátor lélekkel lehet azonosulni a hősökkel, forduljon a témához, ’56-hoz bárki, bármikor.”
Végezetül – mintegy beszéde zárásaként – pedig belső útmutatásunk követésének fontosságát hangsúlyozta útravalóul a jelenlévő hallgatóságnak.
Ezután következett Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása, amelynek középpontjában rendhagyó módon nem maguk az október 23-ai események álltak, hanem azoknak az embereknek a személyes, mindennapi történetei, akik elhagyni kényszerültek Magyarországot a megtorlás miatt.
A hallgatók előadását az tette különösen hitelessé, hogy az elhangzott monológokból kiderült: olyan, (néha csak 17 éves) fiatalok szólalnak meg, akik még abban reménykednek, hogy hamarosan hazatérhetnek. A kijózanító valóságra az utolsó jelenet világított rá, amelyben kontinensekre és országokra lebontva hangzott el, hány magyar és hová menekült a pártállam elől 1956-ban. A műsort az SZFE hallgatóiból, oktatóiból és dolgozóiból álló közönség vastapssal jutalmazta.
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella Istvàn-dìjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.