1956 hőseire emlékeztünk
október 23., szerda 09:40
Egyetemünk az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartotta október 23-ai megemlékezését. Az eseményen beszédet mondott Kiss József Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, egyetemünk oktatója. Az ünnepi műsort Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása tette teljessé.
Kiss József a mai fiatalok helyzetét vizsgálva kezdte beszédét. Mint mondta, bizonytalanok, nem érzik magukat biztonságban, ahogyan azt sem, hogy szüksége lenne rájuk a társadalomnak. Elmondása szerint, bár számos lehetőségük van, ezeket mégis beszűkültnek látják, és paradox módon éppen ez frusztrálja őket. Le szeretnék magukról rázni a vélt vagy valós, de fojtogatónak érzett béklyóikat. Nem volt ez másképp az ’56-os fiatalokkal sem.
Ezt követően rátért arra, hogy személyesen ő maga hogyan viszonyul 1956-hoz:
„Emlékszem, gyermekkoromban, kamaszkoromban 1956 a régmúlt ősidők ködébe süllyedt, csakúgy, mint a fáraók kora. Pedig ’56 és a születésem között mindössze hat esztendő pergett le. Ám – csodák csodája – ahogy múltak az évek, ’56 nem távolodott, ahogy a logika diktálná, de egyre közelebb jött, mint valami optikai tünemény. Ma már olyan számomra, mintha tegnap történt volna. Mintha én is tanúja lettem volna azoknak a napoknak.
Írtam egy darabot 1956-ról, Az angyalok nem sírnak címmel. Sok ősz halántékú, valamikori szabadságharcos látta ezt az előadást, és újra átélték a tragédián is átfénylő magasztos élményeket. Bátorság volt a művet megírni, bátorság volt műsorra tűzni, bátorság volt eljátszani és bátorság az előadást megnézni. Ezzel a bátor lélekkel lehet azonosulni a hősökkel, forduljon a témához, ’56-hoz bárki, bármikor.”
Végezetül – mintegy beszéde zárásaként – pedig belső útmutatásunk követésének fontosságát hangsúlyozta útravalóul a jelenlévő hallgatóságnak.
Ezután következett Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása, amelynek középpontjában rendhagyó módon nem maguk az október 23-ai események álltak, hanem azoknak az embereknek a személyes, mindennapi történetei, akik elhagyni kényszerültek Magyarországot a megtorlás miatt.
A hallgatók előadását az tette különösen hitelessé, hogy az elhangzott monológokból kiderült: olyan, (néha csak 17 éves) fiatalok szólalnak meg, akik még abban reménykednek, hogy hamarosan hazatérhetnek. A kijózanító valóságra az utolsó jelenet világított rá, amelyben kontinensekre és országokra lebontva hangzott el, hány magyar és hová menekült a pártállam elől 1956-ban. A műsort az SZFE hallgatóiból, oktatóiból és dolgozóiból álló közönség vastapssal jutalmazta.
Egyéb hírek
Rituális térbe helyezett Aiasz – beszélgetés Czene-Polgár Donáttal
Az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencián mutatták be Szophoklész Aiasz című drámáját Czene-Polgár Donát harmadéves dramaturg szakos hallgató rendezésében. Mi vitte el a mozgásszínház felé, és miért fontos ma a női sorsok ábrázolása? – erről is kérdeztük a Lázár Balázs és Szabó Réka osztályában tanuló fiatal alkotót interjúnkban.
Kortársunk Aiszkhülosz és kortársunk Szophoklész – interjú Kaj Ádámmal
Hogyan lehet az ókori görög drámákat ma is élővé tenni? – erről beszélgettünk Kaj Ádámmal, az SZFE Doktori Iskolájának másodéves hallgatójával, aki az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencia kísérőprogramjaként állította színpadra a Leláncolt Prométheuszt.
„Ha a néző egy kicsit őszintébben megy haza, az már nagyon nagy dolog”
Ilja Bocsarnikovsz orosz-lett színművész, színházrendező, egyetemi tanár. 2017-től rendszeresen dolgozik Magyarországon: sokadik rendezésén van túl, 2022-2023 között a debreceni Csokonai Színház, 2023-tól a Karinthy Színház művészeti vezetője. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. A Déryné Magazinnak adott interjújában a színházak jövője kapcsán beszélt többek között emberi értékekről, az élet nagy kérdéseiről és arról, szerinte hol kezdődik a színház.
Elnyerte az Év Kiállítása díjat az OSZMI
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
Bábozva a veszteség is könnyebben feldolgozható
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Vizsgafilm-vetítés az Urániában
Az SZFE film- és televíziórendező BA III. évfolyama és a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyama bemutatja tavaszi vizsgafilmjeit. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja november 22-e, 18 óra. A Díszteremben a film- és televíziórendező BA III. évfolyam rövidfilmjei kerülnek vászonra, a Csortos teremben pedig a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyamának kisfilmjei láthatóak majd.
Megszólíthatók-e irodalommal a mai középiskolások?
A Déryné program részeként indult KultUp alprogram sikerrel válaszol erre a kihívásra: az ország középiskoláit járva a diákok körében is népszerű színházi és művészeti témanapokat tart, amelyhez az elmúlt napokban két helyszínen mi is csatlakoztunk.
Elhunyt Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező
Szomorúan értesültünk róla, hogy Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező, egyetemünk egykori hallgatója elhunyt. Az 1954-ben végzett, sokoldalú színházi szakember alig három hónapja vette át SZFE-s rubindiplomáját.
