Egyetemünk az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartotta október 23-ai megemlékezését. Az eseményen beszédet mondott Kiss József Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, egyetemünk oktatója. Az ünnepi műsort Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása tette teljessé.
Kiss József a mai fiatalok helyzetét vizsgálva kezdte beszédét. Mint mondta, bizonytalanok, nem érzik magukat biztonságban, ahogyan azt sem, hogy szüksége lenne rájuk a társadalomnak. Elmondása szerint, bár számos lehetőségük van, ezeket mégis beszűkültnek látják, és paradox módon éppen ez frusztrálja őket. Le szeretnék magukról rázni a vélt vagy valós, de fojtogatónak érzett béklyóikat. Nem volt ez másképp az ’56-os fiatalokkal sem.
Ezt követően rátért arra, hogy személyesen ő maga hogyan viszonyul 1956-hoz:
„Emlékszem, gyermekkoromban, kamaszkoromban 1956 a régmúlt ősidők ködébe süllyedt, csakúgy, mint a fáraók kora. Pedig ’56 és a születésem között mindössze hat esztendő pergett le. Ám – csodák csodája – ahogy múltak az évek, ’56 nem távolodott, ahogy a logika diktálná, de egyre közelebb jött, mint valami optikai tünemény. Ma már olyan számomra, mintha tegnap történt volna. Mintha én is tanúja lettem volna azoknak a napoknak.
Írtam egy darabot 1956-ról, Az angyalok nem sírnak címmel. Sok ősz halántékú, valamikori szabadságharcos látta ezt az előadást, és újra átélték a tragédián is átfénylő magasztos élményeket. Bátorság volt a művet megírni, bátorság volt műsorra tűzni, bátorság volt eljátszani és bátorság az előadást megnézni. Ezzel a bátor lélekkel lehet azonosulni a hősökkel, forduljon a témához, ’56-hoz bárki, bármikor.”
Végezetül – mintegy beszéde zárásaként – pedig belső útmutatásunk követésének fontosságát hangsúlyozta útravalóul a jelenlévő hallgatóságnak.
Ezután következett Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása, amelynek középpontjában rendhagyó módon nem maguk az október 23-ai események álltak, hanem azoknak az embereknek a személyes, mindennapi történetei, akik elhagyni kényszerültek Magyarországot a megtorlás miatt.
A hallgatók előadását az tette különösen hitelessé, hogy az elhangzott monológokból kiderült: olyan, (néha csak 17 éves) fiatalok szólalnak meg, akik még abban reménykednek, hogy hamarosan hazatérhetnek. A kijózanító valóságra az utolsó jelenet világított rá, amelyben kontinensekre és országokra lebontva hangzott el, hány magyar és hová menekült a pártállam elől 1956-ban. A műsort az SZFE hallgatóiból, oktatóiból és dolgozóiból álló közönség vastapssal jutalmazta.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a 2025/2026-os tanévben zsidó színházi specializációt indít az osztatlan színművész szakos képzésén belül. Az ötéves képzés az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) kezdeményezésére, a Milton Friedman Egyetemmel együttműködésben, hazai és nemzetközi szaktekintélyek közreműködésével valósul meg.
A halál, az elmúlás áll Lehel Vilmos új darabjának, A Spoon River-i holtaknak a középpontjában, amelyet nemrég mutattak be a Bethlen Téri Színházban. Ebből az apropóból is beszélgettünk az ötödéves színházrendező – fizikai színházi koreográfus szakos hallgatóval, aki ez utóbbi sötét témaválasztás ellenére nagyon is színes egyéniség. Rendez, játszik, koreografál és táncol, de akár gördeszkán is láthatjuk elsuhanni Budapest valamelyik utcáján.
A szakmai gyakorlat az egyik legizgalmasabb része a képzésnek! Ilyenkor próbálhatod ki magad először élesben a választott szakmádban, építhetsz értékes szakmai kapcsolatokat, és sokan már ekkor megtalálják későbbi munkahelyüket. Nézzük meg szakonként, milyen lehetőségek várnak rád!
A magyar operett napja kettős évforduló: Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának dátuma. A Budapesti Operettszínház ilyenkor nagyszabású gálaműsorral ünnepel, és ekkor adják át a magyar operett napjához kapcsolódó díjakat a Nagymező utcai teátrumban. Idén legnagyobb örömünkre az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot-díjat egyetemünk hallgatója, Kelemen Fanni vehette át.
Hogyan lesz közönségünk holnap? Van-e közönség közösség nélkül? – ezeket a kérdéseket járták körül a színházi és filmes közönség elérésének kihívásairól rendezett szimpóziumon a kulturális intézmények képviselői és a közönségkutatással foglalkozó szakemberek. Az eseményen az SZFE doktori iskolája is képviseltette magát előadókkal, illetve bemutatták az iskola készülő kötetét a színházi nézőkutatásról.
Az A-kategóriás Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon tartották a Mélypont érzés című új magyar dokumentumfilm világpremierjét. A rangos szemlén elsős (DLA) doktorandusz hallgatónk, Miklós Ádám rendező alkotása a 15 új dokumentumfilmet bemutató versenyprogramban indult. A zsűri nagyra értékelte a film emberi megközelítését és mély empátiáját, ezért külön elismeréssel jutalmazta az alkotást. A Filmintézet Inkubátor Programjában készült elsőfilm két szerfüggő felépülését mutatja, és december 5-én érkezik a hazai mozikba a Vertigo Média forgalmazásában.
Egyetemünk elsős (DLA) doktorandusz hallgatója, Cibulya Nikol független magyar horrorfilmje különdíjat kapott a 40. Varsói Nemzetközi Filmfesztivál első és második játékfilm-kategóriájában. A világ egyik legrangosabb A-kategóriás filmfesztiváljának versenyprogramjában hallgatónké volt az egyetlen magyar játékfilm.
A napokban több SZFE-s film is képviseli egyetemünket három különböző filmfesztiválon: az Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon Szolnokon, a Malter filmfesztiválon Debrecenben és a Nordisk Ungdom Film Festival-on Norvégiában.