Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.
Könyv- és folyóirat-kiadás az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2023-tól lát el könyvkiadási feladatokat is; az ez idáig megjelentetett kötetek mind a színházi, mind a filmes szakma területein hiánypótló alkotások, és elsődlegesen oktatási célokat szolgálnak.
2024 tavaszától a könyvkiadási tevékenység SZFE Könyvek sorozati név alatt, a L’Harmattan Kiadóval együttműködésben valósul meg az egyetemen. A sorozat első darabjai a február 12-én a Bajor Gizi Színészmúzeumban bemutatandó művek, de 2025 első felében várhatóan bővül a kínálat Patrick Nash Short Films című könyvének előkészületben lévő magyar kiadásával, valamint a Médialexikon webbook formátumú publikációjával.
Mindezek mellett az egyetem publikációs lehetőséget biztosít a graduális képzésein és a Doktori Iskolában oktató és kutató főállású munkatársai számára az évente kétszer, angol mutációban is megjelenő Uránia interdiszciplináris folyóiratban.
A folyóirat az Openjournals, a könyvkiadás pedig az Open Access rendszerébe integrálva biztosítja az írásművek láthatóságát.
Kocziszky Éva: Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében
Az Antifilozófusok II. a szerző korábbi könyvének folytatása, melyben immár nem a filozófiát szembesíti belső ellenzékével, hanem bizalommal előre tekint a posztmodernen túli gondolkodásra, mely a művészi alkotás forrása is lehet. E mostani kötet többszörös egybefonódásokat mutat be: filozófia és ellenzéke, a történeti és a kortárs gondolkodás, nem csak bibliai ellenszövegével, de a vele dialógusba lépő képzőművészeti alkotásokkal együtt képez értelmezési folyamatot. A szerző elsősorban azoknak ajánlja a könyvét, akik vissza kívánnak térni a lassú, a teljes embert involváló olvasásra, vagy akik történeti mélyfúrással szeretnének kilépni korunk intellektuális börtönéből, s másfél évezredes történetek nyomán aktuálisan gondolkodni családról, barátságról, pénzről. A könyv arra invitál, hogy másként olvassunk ismertnek vélt igazságokról, másként nézzünk jól ismert műalkotásokat, s ezzel magunk is kilépjünk a kreativitás nietzschei értelemben vett „korszerűtlenségébe”.
Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből
Az Örkény István drámaírói ösztöndíjat 1998 óta ítéli oda a szakértőkből álló kuratórium negyven év alatti szerzőknek: jelen kiadvány az elmúlt öt év díjazott pályaműveiből közöl válogatást. Az ösztöndíjat a Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum kezeli, szakmai lebonyolítója az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.
A Százhúszból hét című könyv a „fiatal” magyar dráma népszerűsítésének a misszióját teljesítve arra vállalkozik, hogy egy szándékoltan szubjektív válogatást adjon közre az elmúlt szűk öt év ösztöndíjasainak elkészült műveiből. Az antológia Berettyán Nándor, Komán Attila, Kovács Viktor – Kovács Dominik, Márfi Márk, Németh Nikolett, Péter Beáta és Szabó Róbert Csaba egy-egy alkotását tartalmazza. Az összeállító szerkesztő, Szabó Attila szándéka az volt, hogy a rendelkezésre álló alkotások közül lehetőleg sokféle dramatikus nyelvet, megközelítésmódot és bemutatott témát felvillantson a kötetben, „budapesti”, „vidéki” és „határon túli” szerzőket és problémákat egyaránt, az olvasó pedig majd maga döntse el, hogy a darabok kirajzolnak-e bármiféle – ad absurdum „generációs” – mintázatot.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.

