A Színház- és Filmművészeti Egyetem 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezést tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az eseményen műsort adott Vidnyánszky Attila és Rácz József elsőéves prózai színművész osztálya, ünnepi beszédet mondott egyetemünk docense, dr. Győrei Zsolt, valamint sor került egy emléklap átadására is.
Az ünnepi műsort Vidnyánszky Attila és Rácz József elsőéves prózai színművész osztályának Petőfi nemzete című előadása nyitotta meg, amelyben a 12 pont mentén hangsúlyozták a forradalom eszmeiségét és úgy idézték fel Petőfi Sándort, mintha kortársként jelen lenne az eseményen.
A Petőfi nemzete című előadás részlete. Fotó: Jóri András
Az 1848. március 15-i eseményeknek egyik legjelentősebb helyszíne a mai Astoriánál álló Nemzeti Színház volt. Milyen szerepet játszottak a színház és a színészek a forradalom- és szabadságharcban, mi mindenre emlékezhetünk mindmáig büszkén? – erről beszélt dr. Győrei Zsolt az SZFE Németh Antal Drámaelméleti Intézetének docense ünnepi beszédében. Felidézte Egressy Gábor színművész alakját, aki a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) nyitóelőadásán, Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékában a Költőt alakította. Korának legműveltebb színészeként tartották számon, a színészet egyik első magyar elméletírója volt. Az íróvilággal élénk kapcsolatot tartott, tagja volt Vörösmarty Csiga vendéglő béli körének. Petőfi Sándorral 1844-ben kötött barátságot, 1848. március 15-én ő szavalta el a Nemzeti Színházban a Nemzeti dalt. A szabadságharc során nemzetőrként elkísérte Kossuthot a népfelkelést szervező toborzóútján, később egy ötszáztagú gerillacsapat vezetőjeként harcolt, majd Ákos nevű fiával együtt Budavár ostromában is részt vett. A szabadságharc bukása után Bemmel Törökországba szökött, távollétében halálra ítélték. 1850-ben hazatért, amnesztiában részesült, de színpadra csak 1854-ben léphetett újra. Az 1865-ben megnyílt Színitanoda első mesterségtanára lett – a hajdani „legidősebb márciusi ifjú” életútja együtt haladt a Nemzeti alapításától a forradalmi eseményeken át iskolánk elindulásáig vezető úttal, neki köszönhetően az 1848-as forradalom története személyesen is összefonódott az idén 160 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem történetével.
A megemlékezésen dr. Győrei Zsolt mondott ünnepi beszédet. Fotó: Jóri András
Nemzeti ünnepünk alkalmából hagyomány, hogy a szakterületükön kiemelkedő teljesítményt nyújtók állami elismerésben és díjakban részesülnek. E jeles alkalomból az SZFE is kifejezte megbecsülését: elhivatott munkájáért és segítőkész hozzáállásáért emléklappal mondott köszönetet egyik kiváló kollégánknak, Mészáros Sándornak.
Prof. dr. Sepsi Enikő és Mészáros Sándor. Fotó: Jóri András
Mészáros Sándor 1981 és 1983 között sajátította el a fővilágosítói szakmát egyetemünkön, majd 1985 és 1987 között színpadmesteri képesítést szerzett. Azóta is a televíziós stúdió fővilágosítójaként dolgozik.
Mészáros Sándor. Fotó: Jóri András
Mászáros Sándor az emléklap átvétele után műteremmesterként folytatja munkáját. Az emléklapot prof. dr. Sepsi Enikő, egyetemünk rektora adta át.
Pacskovszky József, prof. dr. Sepsi Enikő és Mészáros Sándor az emléklap átadása után. Fotó: Jóri András
A testhorror műfajának világhírű alkotója, David Cronenberg a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására szeptember 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tart mesterkurzust a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjának keretében.
Az idei őszi szemeszterben ismét színes nemzetközi közösséggel bővült a Színház- és Filmművészeti Egyetem: 15 Erasmus-hallgató kezdte meg tanulmányait intézményünkben. Az érdeklődők Litvániából, Szlovákiából, Spanyolországból, Németországból, Romániából és Hollandiából érkeztek Budapestre.
Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Klasszikus Film Maratont, amely az elmúlt években Európa egyik legfontosabb, restaurált filmklasszikusokat bemutató fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvény mára nemcsak a magyar és külföldi filmrajongók, hanem a nemzetközi szakma számára is kiemelt eseménnyé vált: a világ számos Oscar-díjas és világhírű alkotója fordult már meg vendégként Budapesten.
A 2025-ös esztendő díszoklevél-átadó ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem büszkén őrzi a hagyományait. A Karrieriroda és a Kommunikációs és Marketingigazgatóság szervezésében létrejött esemény volt az évkezdés legünnepélyesebb pillanata.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. szeptember 5-én tartotta jubileumi tanévnyitóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol közel 160 elsőéves hallgatót köszöntöttek. Az esemény keretében 45 művész jubileumi arany-, gyémánt- és vasdiplomát vehetett át.
Mit üzen ma az Oidipusz-történet? Adam Ledger, a Birminghami Egyetem rendezője most először állít színpadra darabot az SZFE hallgatóival. Martin Crimp A többit láttad már a moziban című művének hazai premierje igazi összmunkával jön létre: dramaturgok, drámainstruktorok, színészek és egy oktató dolgoztak együtt, hogy kortárs közegben szólaltassák meg Euripidész klasszikusát.
Szeptember 3-án, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyhetes kulturális programsorozata, az Alkotóműhelyek Hete keretében mutatták be a Mit lát a néző? című hiánypótló színházszociológiai tankönyvet. A kötet 2025 áprilisában jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában, a Károli Könyvek sorozatban, szerkesztői Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szabó Attila, az egyetem oktatója. A kiadvány elméleti hátteret, gyakorlati módszereket és konkrét kérdőíveket kínál mindazoknak, akik színházi nézőkutatások megszervezésével kívánnak foglalkozni.
Udvarias Katalin 1974-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és tavaly vette át az arany díszoklevelét. Több mint fél évszázados pályafutása során számtalan főszerepet alakított, emellett 16 évig tanított, könyvet ír, és ma is aktívan dolgozik. Beszélgetésünkben a hivatás szeretetéről, a színészi lét kihívásairól, valamint a boldogság titkáról mesélt.