A Színház- és Filmművészeti Egyetem 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezést tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az eseményen műsort adott Vidnyánszky Attila és Rácz József elsőéves prózai színművész osztálya, ünnepi beszédet mondott egyetemünk docense, dr. Győrei Zsolt, valamint sor került egy emléklap átadására is.
Az ünnepi műsort Vidnyánszky Attila és Rácz József elsőéves prózai színművész osztályának Petőfi nemzete című előadása nyitotta meg, amelyben a 12 pont mentén hangsúlyozták a forradalom eszmeiségét és úgy idézték fel Petőfi Sándort, mintha kortársként jelen lenne az eseményen.
A Petőfi nemzete című előadás részlete. Fotó: Jóri András
Az 1848. március 15-i eseményeknek egyik legjelentősebb helyszíne a mai Astoriánál álló Nemzeti Színház volt. Milyen szerepet játszottak a színház és a színészek a forradalom- és szabadságharcban, mi mindenre emlékezhetünk mindmáig büszkén? – erről beszélt dr. Győrei Zsolt az SZFE Németh Antal Drámaelméleti Intézetének docense ünnepi beszédében. Felidézte Egressy Gábor színművész alakját, aki a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) nyitóelőadásán, Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékában a Költőt alakította. Korának legműveltebb színészeként tartották számon, a színészet egyik első magyar elméletírója volt. Az íróvilággal élénk kapcsolatot tartott, tagja volt Vörösmarty Csiga vendéglő béli körének. Petőfi Sándorral 1844-ben kötött barátságot, 1848. március 15-én ő szavalta el a Nemzeti Színházban a Nemzeti dalt. A szabadságharc során nemzetőrként elkísérte Kossuthot a népfelkelést szervező toborzóútján, később egy ötszáztagú gerillacsapat vezetőjeként harcolt, majd Ákos nevű fiával együtt Budavár ostromában is részt vett. A szabadságharc bukása után Bemmel Törökországba szökött, távollétében halálra ítélték. 1850-ben hazatért, amnesztiában részesült, de színpadra csak 1854-ben léphetett újra. Az 1865-ben megnyílt Színitanoda első mesterségtanára lett – a hajdani „legidősebb márciusi ifjú” életútja együtt haladt a Nemzeti alapításától a forradalmi eseményeken át iskolánk elindulásáig vezető úttal, neki köszönhetően az 1848-as forradalom története személyesen is összefonódott az idén 160 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem történetével.
A megemlékezésen dr. Győrei Zsolt mondott ünnepi beszédet. Fotó: Jóri András
Nemzeti ünnepünk alkalmából hagyomány, hogy a szakterületükön kiemelkedő teljesítményt nyújtók állami elismerésben és díjakban részesülnek. E jeles alkalomból az SZFE is kifejezte megbecsülését: elhivatott munkájáért és segítőkész hozzáállásáért emléklappal mondott köszönetet egyik kiváló kollégánknak, Mészáros Sándornak.
Prof. dr. Sepsi Enikő és Mészáros Sándor. Fotó: Jóri András
Mészáros Sándor 1981 és 1983 között sajátította el a fővilágosítói szakmát egyetemünkön, majd 1985 és 1987 között színpadmesteri képesítést szerzett. Azóta is a televíziós stúdió fővilágosítójaként dolgozik.
Mészáros Sándor. Fotó: Jóri András
Mászáros Sándor az emléklap átvétele után műteremmesterként folytatja munkáját. Az emléklapot prof. dr. Sepsi Enikő, egyetemünk rektora adta át.
Pacskovszky József, prof. dr. Sepsi Enikő és Mészáros Sándor az emléklap átadása után. Fotó: Jóri András
Bagó Gizella professor emerita, az SZFE művésztanára szervezésének köszönhetően immáron 43. alkalommal vehettek részt hallgatóink az egyetem dalversenyén, melyet Neményi Lili (1902–1988) operaénekesnő alapított.
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella Istvàn-dìjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
Egyetemünk ismét külföldi vendégelőadót köszönthetett: április 14-én Adam J. Ledger, rendező és színházi teoretikus tartott újabb előadást doktori iskolánkban. A Birminghami Egyetem oktatója mostani előadásának fókuszpontjában a színház egyfajta ökologikus megközelítése állt, emellett szemléletes példákon keresztül világította meg a színházi előadás és a sport meglepő összefonódásait.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.