Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
Herskó János (1926–2011) magyar filmrendező leginkább játékfilmjeiről ismert. Már tanári pályafutása előtt is korának jelentős rendezője volt, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett munkája azonban még saját alkotásainál is nagyobb hatással volt a magyar filmtörténetre. Számára az oktatói és rendezői munka egyformán fontos volt.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a népszerű-tudományos film rendezőinek oktatását kapta feladatként, ami lényegében a játékfilmrendezők képzését takarta. Három osztályt is indított: 1961-ben, 1965-ben és 1969-ben. A Mester – ahogy növendékei hívták –, kezei közül az évek során kiemelkedően tehetséges, a következő évtizedek hazai filmkultúráját alapvetően meghatározó rendezők kerültek ki, többek között Böszörményi Géza, Ember Judit, Grunwalsky Ferenc, Gyarmathy Lívia, Lányi András, Maár Gyula, Sándor Pál, Simó Sándor és Szomjas György.

Herskó János. Fotó: nfi.hu
Egykori növendékei kifejezetten „Herskó-módszernek” hívják azt, ahogyan ő a filmkészítést tanította. Az önmegvalósítás felé irányította tanítványait, az „ismerd meg magad és készíts olyan filmet, amilyet csak te tudsz készíteni” szemlélet legendássá vált filmpedagógiai munkásságának esszenciája.
Herskó Jánosnak köszönhetjük az Oscar-díjas magyar filmrendező, Szabó István pályájának elindítását is. Ő lett az első asszisztens Herskó Párbeszéd című filmjében, így ennek a forgatásnak köszönhette munkakapcsolatát későbbi játékfilmjeinek több szereplőjével, például Sinkovits Imrével és Gábor Miklóssal is. A legfontosabb azonban a rendező személye volt: Herskó János támogatásának nagy része volt abban, hogy Szabó István rendkívül fiatalon és saját (nem pedig hozott) forgatókönyv alapján készíthette el első nagyjátékfilmjét, az Álmodozások korát.
Filmvetítés Herskó 99. születésnapjának tiszteletére
2024-ben a filmkurátor, Borjana Gaković összeállított egy programot az Oberhauseni Rövidfilmfesztivál felkérésére annak archívumából, amelynek anyagai között az eseménysorozat keretében vetített/díjazott alkotások szerepelnek. Gaković látta meg azt az összefüggést is, hogy több, az archívumban felfedezett film rendezője vagy (mint a Meddig él az ember? esetében) operatőre szintén a legendás rendezőnél, Herskó Jánosnál tanulta a filmkészítést – a mester Illés Györggyel közös osztályában.
Április 9-én, Herskó János 99. születésnapja alkalmából ezt a programot mutatta be a Collegium Hungaricum Berlin. A vetítést a Gaković által összegyűjtött rövidfilmeken túl kiegészítették a Meddig él az ember? második részével is, amelyet annak idején nem küldtek el a fesztiválra, valamint David Steinberger a The Jam című kisfilmjével, amelyben a rendező nagyszülei, Herskó Anna és Herskó János játsszák a két főszerepet.

Herskó Anna filmrendező, fotós, az első diplomás magyar női operatőr munka közben 1949-ben. Fotó: Fortepan/Jászai Sándor
A Színház- és Filmművészeti Egyetem a szervezők rendelkezésére bocsátotta a Biológiai gyakorlatok című, 1967-ban készült vizsgafilmet is, amelynek rendezője a Herskó-osztályban 1968-ban végzett Böszörményi Géza volt.
A film megtekinthető az SZFE Filmarchívumában is itt, vagy a lenti videót elindítva.
Az idén 160 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem jubileumi programsorozatának részeként, első alkalommal rendezi meg november 13–15. között a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A korábban hasonlóképpen az intézmény szervezésében megvalósult Összhang Gálaest után az egyetem hagyományteremtő szándékkal indítja a filmfesztivált is, amelynek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a fiatal filmkészítőket, valamint inspiráló, nemzetközi közeget teremtsen a párbeszéd, illetve a közös tanulás és gondolkodás érdekében.
Luxusautók, technikai bravúrok és grandiózus költségvetés – gondolhatnánk, hogy ez a siker kulcsa a világ egyik legjelentősebb autós és motoros témájú filmes seregszemléjén, a Nemzetközi Motor Filmdíjon (International Motor Film Awards). Erre cáfolt rá Varga Sébastien Poros utakon című alkotása, amely nemrég a világ legjobb autós diákfilmje lett Londonban. Frissen végzett second unit rendező hallgatónkat díjátadós élményeiről kérdeztük.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves prózaiszínművész-hallgatói a Zentai Magyar Kamaraszínházban mutatták be elsőéves vizsgaelőadásukat. Az itthon is nagy sikerrel játszott, Repülni hív a magas ég című produkciót október 26-án, vasárnap láthatta a közönség.
A Karrieriroda ajánlásával az UFASOW közreműködésével szeretettel hívunk, várunk az X- Faktor kamerapróbáira, hogy testközelből megtapasztalhassátok, hogyan készül egy nagyszabású televíziós produkció.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
Október 20-án, hétfőn 17 órakor mutatják be az SZFE Vilmos Zsigmond Intézet Filmrendező és Filmoperatőr művész MA (2021-2023) szakos hallgatói diplomafilmjeiket az Urániában.

