Herskó Jánosra emlékeztek a Collegium Hungaricum Berlinben
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
Herskó János (1926–2011) magyar filmrendező leginkább játékfilmjeiről ismert. Már tanári pályafutása előtt is korának jelentős rendezője volt, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett munkája azonban még saját alkotásainál is nagyobb hatással volt a magyar filmtörténetre. Számára az oktatói és rendezői munka egyformán fontos volt.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a népszerű-tudományos film rendezőinek oktatását kapta feladatként, ami lényegében a játékfilmrendezők képzését takarta. Három osztályt is indított: 1961-ben, 1965-ben és 1969-ben. A Mester – ahogy növendékei hívták –, kezei közül az évek során kiemelkedően tehetséges, a következő évtizedek hazai filmkultúráját alapvetően meghatározó rendezők kerültek ki, többek között Böszörményi Géza, Ember Judit, Grunwalsky Ferenc, Gyarmathy Lívia, Lányi András, Maár Gyula, Sándor Pál, Simó Sándor és Szomjas György.
Herskó János. Fotó: nfi.hu
Egykori növendékei kifejezetten „Herskó-módszernek” hívják azt, ahogyan ő a filmkészítést tanította. Az önmegvalósítás felé irányította tanítványait, az „ismerd meg magad és készíts olyan filmet, amilyet csak te tudsz készíteni” szemlélet legendássá vált filmpedagógiai munkásságának esszenciája.
Herskó Jánosnak köszönhetjük az Oscar-díjas magyar filmrendező, Szabó István pályájának elindítását is. Ő lett az első asszisztens Herskó Párbeszéd című filmjében, így ennek a forgatásnak köszönhette munkakapcsolatát későbbi játékfilmjeinek több szereplőjével, például Sinkovits Imrével és Gábor Miklóssal is. A legfontosabb azonban a rendező személye volt: Herskó János támogatásának nagy része volt abban, hogy Szabó István rendkívül fiatalon és saját (nem pedig hozott) forgatókönyv alapján készíthette el első nagyjátékfilmjét, az Álmodozások korát.
Filmvetítés Herskó 99. születésnapjának tiszteletére
2024-ben a filmkurátor, Borjana Gaković összeállított egy programot az Oberhauseni Rövidfilmfesztivál felkérésére annak archívumából, amelynek anyagai között az eseménysorozat keretében vetített/díjazott alkotások szerepelnek. Gaković látta meg azt az összefüggést is, hogy több, az archívumban felfedezett film rendezője vagy (mint a Meddig él az ember? esetében) operatőre szintén a legendás rendezőnél, Herskó Jánosnál tanulta a filmkészítést – a mester Illés Györggyel közös osztályában.
Április 9-én, Herskó János 99. születésnapja alkalmából ezt a programot mutatta be a Collegium Hungaricum Berlin. A vetítést a Gaković által összegyűjtött rövidfilmeken túl kiegészítették a Meddig él az ember? második részével is, amelyet annak idején nem küldtek el a fesztiválra, valamint David Steinberger a The Jam című kisfilmjével, amelyben a rendező nagyszülei, Herskó Anna és Herskó János játsszák a két főszerepet.
Herskó Anna filmrendező, fotós, az első diplomás magyar női operatőr munka közben 1949-ben. Fotó: Fortepan/Jászai Sándor
A Színház- és Filmművészeti Egyetem a szervezők rendelkezésére bocsátotta a Biológiai gyakorlatok című, 1967-ban készült vizsgafilmet is, amelynek rendezője a Herskó-osztályban 1968-ban végzett Böszörményi Géza volt.
A film megtekinthető az SZFE Filmarchívumában is itt, vagy a lenti videót elindítva.
Egyéb hírek
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Beszámoló a Jókai 200 – A színházban és a filmben című tudományos konferenciáról
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
