Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
Herskó János (1926–2011) magyar filmrendező leginkább játékfilmjeiről ismert. Már tanári pályafutása előtt is korának jelentős rendezője volt, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett munkája azonban még saját alkotásainál is nagyobb hatással volt a magyar filmtörténetre. Számára az oktatói és rendezői munka egyformán fontos volt.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a népszerű-tudományos film rendezőinek oktatását kapta feladatként, ami lényegében a játékfilmrendezők képzését takarta. Három osztályt is indított: 1961-ben, 1965-ben és 1969-ben. A Mester – ahogy növendékei hívták –, kezei közül az évek során kiemelkedően tehetséges, a következő évtizedek hazai filmkultúráját alapvetően meghatározó rendezők kerültek ki, többek között Böszörményi Géza, Ember Judit, Grunwalsky Ferenc, Gyarmathy Lívia, Lányi András, Maár Gyula, Sándor Pál, Simó Sándor és Szomjas György.
Herskó János. Fotó: nfi.hu
Egykori növendékei kifejezetten „Herskó-módszernek” hívják azt, ahogyan ő a filmkészítést tanította. Az önmegvalósítás felé irányította tanítványait, az „ismerd meg magad és készíts olyan filmet, amilyet csak te tudsz készíteni” szemlélet legendássá vált filmpedagógiai munkásságának esszenciája.
Herskó Jánosnak köszönhetjük az Oscar-díjas magyar filmrendező, Szabó István pályájának elindítását is. Ő lett az első asszisztens Herskó Párbeszéd című filmjében, így ennek a forgatásnak köszönhette munkakapcsolatát későbbi játékfilmjeinek több szereplőjével, például Sinkovits Imrével és Gábor Miklóssal is. A legfontosabb azonban a rendező személye volt: Herskó János támogatásának nagy része volt abban, hogy Szabó István rendkívül fiatalon és saját (nem pedig hozott) forgatókönyv alapján készíthette el első nagyjátékfilmjét, az Álmodozások korát.
Filmvetítés Herskó 99. születésnapjának tiszteletére
2024-ben a filmkurátor, Borjana Gaković összeállított egy programot az Oberhauseni Rövidfilmfesztivál felkérésére annak archívumából, amelynek anyagai között az eseménysorozat keretében vetített/díjazott alkotások szerepelnek. Gaković látta meg azt az összefüggést is, hogy több, az archívumban felfedezett film rendezője vagy (mint a Meddig él az ember? esetében) operatőre szintén a legendás rendezőnél, Herskó Jánosnál tanulta a filmkészítést – a mester Illés Györggyel közös osztályában.
Április 9-én, Herskó János 99. születésnapja alkalmából ezt a programot mutatta be a Collegium Hungaricum Berlin. A vetítést a Gaković által összegyűjtött rövidfilmeken túl kiegészítették a Meddig él az ember? második részével is, amelyet annak idején nem küldtek el a fesztiválra, valamint David Steinberger a The Jam című kisfilmjével, amelyben a rendező nagyszülei, Herskó Anna és Herskó János játsszák a két főszerepet.
Herskó Anna filmrendező, fotós, az első diplomás magyar női operatőr munka közben 1949-ben. Fotó: Fortepan/Jászai Sándor
A Színház- és Filmművészeti Egyetem a szervezők rendelkezésére bocsátotta a Biológiai gyakorlatok című, 1967-ban készült vizsgafilmet is, amelynek rendezője a Herskó-osztályban 1968-ban végzett Böszörményi Géza volt.
A film megtekinthető az SZFE Filmarchívumában is itt, vagy a lenti videót elindítva.
A fennállásának 160. évfordulóját ünneplő Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2025. július 15-én tartotta tanévzáróval egybekötött diplomaátadó ünnepségét az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A kiemelkedően sikeres 2024/2025-ös tanév végén 185 hallgató fejezte be tanulmányait és szerzett diplomát, nyolc doktorandusz DLA fokozatot kapott, ketten pedig habilitációs oklevelet szereztek.
Aki látta a Mozgókép Fesztivál díjátadóit, bizonyára feltűnt neki a látványos, ledes színpadi háttér. A pazar vizuális világ Oravecz Adrienn, az SZFE látványtervező MA szakos hallgatójának kreativitását dicséri. Vele beszélgettünk a tervezési folyamatról, a stílusválasztás indokairól és a megvalósítás kihívásairól.
2025-ben ismét a Soproni Egyetem adott otthont a Nemzetközi Színházi Műhelynek. A zárónapon, július 8-án az egyetem botanikus kertjének hat különböző pontján mutatták be a hallgatók azokat a Shakespeare Rómeó és Júliája által inspirált rövid színpadi performanszokat, melyeken a hét során dolgoztak.
Ismét meghirdeti nagy sikerű tehetséggondozó programját a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány. A kiválasztott fiatalok Magyarország legnagyobb médiavállalatánál építhetik karrierjüket, legendák nyomdokaiba léphetnek és nemzetközi, valamint világesemények részesévé válhatnak. Televíziós és rádiós műsorkészítésben, sportújságírásban, valamint az online területen is kipróbálhatják magukat, de választhatják a műszaki területet is. Fejlődésüket elismert médiaszakemberek mentorként segítik. A közmédia augusztus 8-ig várja a jelentkezéseket.
Újabb jelentős mérföldkőhöz ért a Színház-és Filmművészeti Egyetem. Lezárult az első hallgatók képzése a second unit rendező szakon a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. Az egy éves, intenzív mesterkurzus a Balázs Béla-díjas operatőr, Gulyás Buda, illetve az idén Magyar Mozgókép Életműdíjjal kitüntetett kaszkadőrszakértő, Piroch Gábor szakmai irányításával tavaly indult el. A Magyarországon, de a régióban is egyedülállónak minősülő képzésre sokszoros túljelentkezés mellett kilenc fiatalt vettek fel, akik idén szeptemberben mutatják be vizsga- és diplomafilmjeiket.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház 2025. július 1–9. között közösen rendezi meg a Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 című programot. Az immár második alkalommal megvalósuló, intenzív nyári alkotótáborban magyar és külföldi színművészhallgatók, valamint rangos hazai és nemzetközi oktatók, rendezők dolgoznak együtt a Soproni Egyetem kampuszán. A megnyitót július 2-án tartották a Ligneum Rendezvényházban.
Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.