2025-ben ismét a Soproni Egyetem adott otthont a Nemzetközi Színházi Műhelynek. A zárónapon, július 8-án az egyetem botanikus kertjének hat különböző pontján mutatták be a hallgatók azokat a Shakespeare Rómeó és Júliája által inspirált rövid színpadi performanszokat, melyeken a hét során dolgoztak.
A Nemzetközi Színházi Műhely a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szervezésében jött létre, a kaposvári MATE Rippl-Rónai Művészeti Kara mellett öt ország – Spanyolország, Románia, Peru, Bulgária és Mongólia – színházi képzéseit képviselő színészmesterség-tanárok és fiatal színész- illetve rendezőhallgatók részvételével.
A résztvevőket minden délután vegyes, nemzetközi csoportokba osztották, amelyeknek munkáját hat (három magyar és három román) rendezőhallgató irányította. A műhelymunka végére csoportonként egy-egy rövid, 20–25 perces előadás született, amelyek kortárs megközelítésben reflektáltak a Rómeó és Júlia témájára. A rendezők számára bonyolította a feladatot, hogy nem lehetett előre tudni sem a performanszok helyszínét, sem azt, hogy kivel fognak dolgozni: a csoportokat sorsolással osztották be egy-egy rendező mellé.

Fotó: Rombai Péter
Külföldi és magyar hallgatók vegyesen voltak a színészek között, és bár Shakespeare alapján dolgoztak, a nyelvi különbségek miatt mégsem lett volna ésszerű teljes mértékben az eredeti szöveget használni. Több performanszban úgy oldották fel ezt az a problémát, hogy a két család két eltérő nyelvet beszélt.
Az időjárás a júliusi dátum ellenére nem volt kegyes, a mindössze 15 fok mellett még az esővel is meg kellett küzdeni a kültéri előadások során. A performanszok erősen építettek a mozgásszínház több helyről táplálkozó eszköztárára (mozgásművészet, gesztusszínház, kontakttechnikák és harcművészeti elemek), ami a vizes és sáros talajon igazi kihívást jelentett a hallgatóknak, az előadások helyspecifikus jellege miatt azonban nem lett volna célszerű zárt térben megtartani őket.

Fotó: Rombai Péter
A nehézségek ellenére a kitartó közönség teljes értékű előadásokat láthatott, amelyekben sikeresen ötvözték a különböző hátterű színészhallgatók zenéjét, színházi kultúráját és módszereit. Kozma András műfordító-dramaturg, a műhely szakmai vezetője a performanszok után zárógondolatként kifejtette: reméli, hogy a különböző kulturális hátterek találkozása, a színházi tudás megosztása és a közös munka olyan tapasztalatokkal gazdagította a résztvevő hallgatókat, amelyek hosszú távon is meghatározhatják szakmai útjukat, valamint hogy a műhely hozzájárul a nyitott, határokon átívelő színházi közösségek formálásához.

Fotó: Rombai Péter
A Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 az SZFE, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház 2025 májusában aláírt együttműködési megállapodásának keretében valósult meg. A három intézmény közös célja olyan platformok létrehozása, amelyek elősegítik a kreatív gondolkodást, a nemzetközi szakmai párbeszédet és a gyakorlatorientált tudásmegosztást – hozzájárulva ezzel a fiatal művészek fejlődéséhez.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

