1956 hőseire emlékeztünk
2024 október 23., szerda 09:40.
Egyetemünk az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartotta október 23-ai megemlékezését. Az eseményen beszédet mondott Kiss József Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, egyetemünk oktatója. Az ünnepi műsort Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása tette teljessé.
Kiss József a mai fiatalok helyzetét vizsgálva kezdte beszédét. Mint mondta, bizonytalanok, nem érzik magukat biztonságban, ahogyan azt sem, hogy szüksége lenne rájuk a társadalomnak. Elmondása szerint, bár számos lehetőségük van, ezeket mégis beszűkültnek látják, és paradox módon éppen ez frusztrálja őket. Le szeretnék magukról rázni a vélt vagy valós, de fojtogatónak érzett béklyóikat. Nem volt ez másképp az ’56-os fiatalokkal sem.
Ezt követően rátért arra, hogy személyesen ő maga hogyan viszonyul 1956-hoz:
„Emlékszem, gyermekkoromban, kamaszkoromban 1956 a régmúlt ősidők ködébe süllyedt, csakúgy, mint a fáraók kora. Pedig ’56 és a születésem között mindössze hat esztendő pergett le. Ám – csodák csodája – ahogy múltak az évek, ’56 nem távolodott, ahogy a logika diktálná, de egyre közelebb jött, mint valami optikai tünemény. Ma már olyan számomra, mintha tegnap történt volna. Mintha én is tanúja lettem volna azoknak a napoknak.
Írtam egy darabot 1956-ról, Az angyalok nem sírnak címmel. Sok ősz halántékú, valamikori szabadságharcos látta ezt az előadást, és újra átélték a tragédián is átfénylő magasztos élményeket. Bátorság volt a művet megírni, bátorság volt műsorra tűzni, bátorság volt eljátszani és bátorság az előadást megnézni. Ezzel a bátor lélekkel lehet azonosulni a hősökkel, forduljon a témához, ’56-hoz bárki, bármikor.”
Végezetül – mintegy beszéde zárásaként – pedig belső útmutatásunk követésének fontosságát hangsúlyozta útravalóul a jelenlévő hallgatóságnak.
Ezután következett Mátyássy Szabolcs és Méhes László másodéves zenés színművész osztályának előadása, amelynek középpontjában rendhagyó módon nem maguk az október 23-ai események álltak, hanem azoknak az embereknek a személyes, mindennapi történetei, akik elhagyni kényszerültek Magyarországot a megtorlás miatt.
A hallgatók előadását az tette különösen hitelessé, hogy az elhangzott monológokból kiderült: olyan, (néha csak 17 éves) fiatalok szólalnak meg, akik még abban reménykednek, hogy hamarosan hazatérhetnek. A kijózanító valóságra az utolsó jelenet világított rá, amelyben kontinensekre és országokra lebontva hangzott el, hány magyar és hová menekült a pártállam elől 1956-ban. A műsort az SZFE hallgatóiból, oktatóiból és dolgozóiból álló közönség vastapssal jutalmazta.
Egyéb hírek
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
