A Budapest-hatás – Nekem Budapest lekvár a kenyéren
A Budapesti Történeti Múzeumban a város egyesítésének 150. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt arról, mit jelent a fővárosban élni, milyen történeti hagyományai vannak a városnak, és egyáltalán miből is áll ez a nagy, színes forgatag, amit Budapestnek nevezünk. A kiállításról Molnár Kata másodéves dramaturg hallgató írását olvashatjátok.
A látogató legelőször egy hatalmas installációban találja magát – szó szerint benne, ugyanis egy dobozokból álló építményben vagyunk, aminek falain minden oldalról videó- és filmrészletek vesznek minket körbe, a Vili a verébtől a Szomszédokon át egészen a híradókivágásokig. Lenyűgöző ez az alkotás, remek alaphangulatot ad a kiállításhoz, nosztalgiát ébreszt a látogatóban, hiszen valamelyik filmet mindannyian felismerjük a vetített részletekben, izgalmas játék is válhat abból, vajon hányat tudunk megnevezni a látott képkockák közül. Ezzel a kellemes nosztalgiával eltelve indulhatunk tovább a következő terembe, ami egy hosszú időkapszulás résszel kezdődik. A falon Budapest különböző időszakaiból egy-egy ember leírásait olvashatjuk a városról, illetve ahhoz kötődő élményeiről. A városegyesítéstől kezdődően a milleniumon és 1956-án át egészen az Európai Unióhoz való csatlakozásig láthatunk egy-egy emléket Budapest életéből. Megjelenik Kamermayer Károly, a város első polgármestere, de Krúdy Gyula, Blaha Lujza és Slachta Margit gondolatait is láthatjuk a falon. Nagyon érdekes szövegeket olvashatunk, azonban kissé ijesztőek a tömött sorok, sokáig kell egy helyben állva olvasni, ha mindegyik feliratra kíváncsi az ember, valamint a hely is kicsi, egy-két embernél több nehezen tud megállni.
A kiállítás végén voltak a leginteraktívabb részek. Helyet kaptak kijelzők, amiken egy Budapest térképen bejelölheti a látogató, hol él a városban, mi a kedvenc része stb. Ez azonban sajnos nem működött túl jól, a térkép nem volt nagyítható és keresni sem lehetett rajta, így nehezen volt használható. Nagyon tetszett viszont az a rész, ahol padokra leülve, fülhallgatókon keresztül lehetett az „utca emberével” készült interjúkat hallgatni, amikben olyan kérdésekre válaszoltak a megszólítottak, minthogy Budapest szerintük milyen állat lenne vagy milyen íze van a fővárosnak. A terem legvégén, zárásként még egy nagy üzenőfal is helyett kapott, ahova egy tableten keresztül bármilyen üzenetet fel lehet írni, és ez azon nyomban meg is jelenik a kivetítőn. Az egyik így szólt: „Nekem Budapest lekvár a kenyéren, tejszín az epren, méz a káposztán…”
És ez a lényege a kiállításnak – hogy mindenki megfogalmazhassa, neki mit jelent ez a város. Milyen érzelem, milyen illat, milyen szín. Mindenkinek más, de van benne valami megfoghatatlan közös, amitől tudjuk, hogy igen, ez Budapest. Ezerféle, színes, zajos, hatalmas kavalkád ez a város, de a kiállítás képes megragadni ebben a zűrzavarban az egyéni hangokat és rájuk felépíteni azt, milyen is Budapest. Hiszen végső soron a benne élőktől válik azzá a hellyé, amit ismerünk.
A szerző a másodéves dramaturg szakos hallgató az Színház- és Filmművészeti Egyetemen és Kritikaírás című szeminárium keretében készítette a cikket.
A Budapest-hatás. Fővárosi kötődések és identitások
Budapesti Történeti Múzeum, Vármúzeum, időszaki kiállítás
2023.05.05 – 2024.03.31.
Forrás: magyarmuzeumok.hu
Fotók: Szabó Attila
Egyéb hírek
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Beszámoló a Jókai 200 – A színházban és a filmben című tudományos konferenciáról
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Művészeti-igazgatási menedzsereket képez az SZFE
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
„Jókai él, csak új nyelven kell megszólaltatni” – interjú Antal Zsolttal, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjével
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
41 hallgató 1 kattintás: elkészült a végzős hallgatók portfóliója
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
Bemutatkozott a mozi új generációja – ilyen volt az első CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Elindult az első CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.
