A Budapest-hatás – Nekem Budapest lekvár a kenyéren

február 8., csütörtök 10:23
Share

A Budapesti Történeti Múzeumban a város egyesítésének 150. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt arról, mit jelent a fővárosban élni, milyen történeti hagyományai vannak a városnak, és egyáltalán miből is áll ez a nagy, színes forgatag, amit Budapestnek nevezünk. A kiállításról Molnár Kata másodéves dramaturg hallgató írását olvashatjátok.

A látogató legelőször egy hatalmas installációban találja magát – szó szerint benne, ugyanis egy dobozokból álló építményben vagyunk, aminek falain minden oldalról videó- és filmrészletek vesznek minket körbe, a Vili a verébtől a Szomszédokon át egészen a híradókivágásokig. Lenyűgöző ez az alkotás, remek alaphangulatot ad a kiállításhoz, nosztalgiát ébreszt a látogatóban, hiszen valamelyik filmet mindannyian felismerjük a vetített részletekben, izgalmas játék is válhat abból, vajon hányat tudunk megnevezni a látott képkockák közül. Ezzel a kellemes nosztalgiával eltelve indulhatunk tovább a következő terembe, ami egy hosszú időkapszulás résszel kezdődik. A falon Budapest különböző időszakaiból egy-egy ember leírásait olvashatjuk a városról, illetve ahhoz kötődő élményeiről. A városegyesítéstől kezdődően a milleniumon és 1956-án át egészen az Európai Unióhoz való csatlakozásig láthatunk egy-egy emléket Budapest életéből. Megjelenik Kamermayer Károly, a város első polgármestere, de Krúdy Gyula, Blaha Lujza és Slachta Margit gondolatait is láthatjuk a falon. Nagyon érdekes szövegeket olvashatunk, azonban kissé ijesztőek a tömött sorok, sokáig kell egy helyben állva olvasni, ha mindegyik feliratra kíváncsi az ember, valamint a hely is kicsi, egy-két embernél több nehezen tud megállni.

A kiállítás végén voltak a leginteraktívabb részek. Helyet kaptak kijelzők, amiken egy Budapest térképen bejelölheti a látogató, hol él a városban, mi a kedvenc része stb. Ez azonban sajnos nem működött túl jól, a térkép nem volt nagyítható és keresni sem lehetett rajta, így nehezen volt használható. Nagyon tetszett viszont az a rész, ahol padokra leülve, fülhallgatókon keresztül lehetett az „utca emberével” készült interjúkat hallgatni, amikben olyan kérdésekre válaszoltak a megszólítottak, minthogy Budapest szerintük milyen állat lenne vagy milyen íze van a fővárosnak. A terem legvégén, zárásként még egy nagy üzenőfal is helyett kapott, ahova egy tableten keresztül bármilyen üzenetet fel lehet írni, és ez azon nyomban meg is jelenik a kivetítőn. Az egyik így szólt: „Nekem Budapest lekvár a kenyéren, tejszín az epren, méz a káposztán…”

És ez a lényege a kiállításnak – hogy mindenki megfogalmazhassa, neki mit jelent ez a város. Milyen érzelem, milyen illat, milyen szín. Mindenkinek más, de van benne valami megfoghatatlan közös, amitől tudjuk, hogy igen, ez Budapest. Ezerféle, színes, zajos, hatalmas kavalkád ez a város, de a kiállítás képes megragadni ebben a zűrzavarban az egyéni hangokat és rájuk felépíteni azt, milyen is Budapest. Hiszen végső soron a benne élőktől válik azzá a hellyé, amit ismerünk.

A szerző a másodéves dramaturg szakos hallgató az Színház- és Filmművészeti Egyetemen és Kritikaírás című szeminárium keretében készítette a cikket.

A Budapest-hatás. Fővárosi kötődések és identitások

 Budapesti Történeti Múzeum, Vármúzeum, időszaki kiállítás

2023.05.05 – 2024.03.31.

Forrás: magyarmuzeumok.hu

Fotók: Szabó Attila

Egyéb hírek

Szín-Tár Fesztivál 2024

Idén is fantasztikus előadásokat láthatunk a színművészeti egyetemek találkozóján 2024. március 18-23. között Kecskeméten. Az előadásokon túl szakmai beszélgetések, workshopok teszik különlegessé az eseményt.

Különleges látogatás a Nemzetiben

Mintegy nyolcvan gimnazistát és kísérőtanáraikat köszöntötte a Nemzeti Színházban Prof. Dr. Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora pénteken. A diákok az egyetem szervezésében kulisszajáráson vehettek részt, mielőtt az Egri csillagok c. előadást nézték meg a színházban.

Együttműködési megállapodás a Károli Gáspár Református Egyetemmel

A mai napon együttműködési megállapodást kötött a Színház- és Filmművészeti Egyetem a Károli Gáspár Református Egyetemmel. A művészeti-oktatási területre vonatkozó kétoldalú megállapodást Sepsi Enikő rektor és Trócsányi László rektor írták alá.

Elindult a jelentkezés a 7. Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyre

Az egyik legrangosabb hazai operatőr találkozó megmérettetésére diákfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm, tévéfilm, játékfilm és természetfilm kategóriákban nevezhetnek tavalyi évben bemutatott magyar filmek alkotói és gyártói – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Meghívó Mayer Bernadette DLA disszertációjának nyilvános védésére

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Mayer Bernadette DLA disszertációjának nyilvános védésére.

Barangoló drámaírói felhívás

A Déryné Barangoló Drámaírói felhívásának beadási határideje 10 nap múlva lejár.

Ternovszky Béla volt az SZFE filmklubjának vendége

A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Nemzeti Filmintézet filmklubja különleges vetítést tartott az Uránia Filmszínházban. Ternovszky Béla 1986-os kultikus animációs filmjét, a Macskafogót mutatták be. A következő filmkub február 22-én lesz, amikor is a Kojot négy lelke (2023) című filmet nézhetik meg az érdeklődők.

Hozzám tartozik – utazás misztikus helyeken Balázs Gézával

Nemrégiben Indiában barangolhattunk Balázs Gézával, ezúttal pedig egy másik rejtélyes és izgalmas helyszínre kalauzol el bennünket: a Húsvét-szigetre. A holland tengerész, Jakob Roggeveen vezetésével érkező európaiak találkozása a helyi Rapa Nui néppel 1722-ben nem csupán tragédiát hozott, hanem beavat minket egy egészen különleges kultúrába és történelembe. Most Balázs Géza professzor vezetésével mélyebben bepillantunk a Húsvét-sziget misztikus világába, feltárva a sziget rejtélyeit, valamint a moai szobrok történetét.

Több betöltése Több betöltése