A Színház- és Filmművészeti Egyetem életében egyedülálló projekt valósult meg, hiszen az újonnan betelepített 3D-s ledfal-technológia által képviselt hatékonyság, költségmegtakarítás és vizuális eredményesség új dimenziókat nyit meg a hazai filmművészet-oktatás előtt. Ez a technológia nem csupán újdonság, hanem forradalmi eszköz is, amely átalakítja a filmgyártás folyamatát és további kreatív lehetőségeket kínál.
A ledfal-technológia forradalmi változásokat hoz a filmgyártásban, kiválóságát pedig hatékonysága mellett igazolja a költségmegtakarítás és a vizuális eredményesség is. A ledfalak ugyan még globális szinten újdonságnak számítanak, azonban már most jelen vannak a filmiparban és azok a filmek, amelyek alkalmazzák őket, érezhetően új utakat nyitnak meg a virtuális produkciók terén.
A ledfalak egyedülálló volta és különlegessége abban mutatkozik meg, hogy képesek hatékonyan felváltani a zöld hátteres eljárást (green screen, chromakey), ezáltal pedig minimalizálják a zöld reflexek és a rosszul illeszkedő világítás okozta problémákat. Az Unreal Engine és a lekövetőszoftverek integrációjával a ledfalak létrehoznak egy egyedülálló 3D-s teret, amely kiváltja a zöld hátteres technológiát, így a valóságosnál is valóságosabb és megragadóbb élményt nyújtanak a filmgyártás során.
A valós idejű, költséges jelenetkészítés nélküli tömeges vizuális effektusok alkalmazása egy másik fontos aspektusa a ledfalak egyediségének. A filmkészítés folyamán a környezet és a háttér azonnal módosíthatóvá vált, megszüntetve a hagyományos fizikai átállások közötti hosszú időtartamot. A ledfalak tehát gyorsan létrehozható ellenirányokat biztosítanak, ezáltal felgyorsítják és ritmizálják a forgatások ütemét, miközben egyúttal minimalizálják is a gyártási időt, valamint azok költségét.
A színészek számára a ledfalak valósághű környezetet teremtenek és elkerülik a hagyományos zöld hátterek hosszú használata keltette fáradalmakat és tájékozódási nehézségeket. A rendezők ráadásul a forgatás során pillanatok alatt módosíthatják a környezetet és azonnal ellenőrizhetik a végső hatást. Ezáltal a ledfalak lehetővé teszik a színészek és a rendezők számára, hogy kreativitásukat kibontakoztathassák anélkül, hogy azokat technikai akadályok korlátoznák.
A ledfalak a filmkészítés során ráadásul fényforrásként is szolgálnak és pontosan követik a háttérben lévő fényforrások fénykarakterét, lehetővé téve a színészek számára, hogy ideális környezetben teljesítsenek a forgatás során. Ezek a tulajdonságok nemcsak a színészek és a többi alkotó számára nyújtanak segítséget, hanem a film minőségét és a nézőkre gyakorolt hatóerejét is exponenciálisan megnövelik.
A ledfalak alkalmazásának előnyei az oktatás területén is jelentkeznek. Az SZFE-n megvalósult innováció egyedülállóságát tovább fokozza az a tény, hogy az egyetemi életben ritka az olyan technológiai fejlesztés (Európában egyedülállónak számít az SZFE-n megvalósított projekt), amely korszerű módon integrálódik a tanulási folyamatokba. A hallgatóknak és oktatóknak ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy az egyetemi képzéseken belül elmerüljenek a legkorszerűbb filmgyártási technológiákban. A hallgatóknak lehetőségük van valóságos környezetben gyakorolni és kreatív projekteken dolgozni, amelyek valósághű élményt nyújtanak. A ledfalak alkalmazása emellett felkészíti a hallgatókat a filmipar legújabb trendjeire, elősegítve versenyképességük növekedését.
Összességében a ledfalak egyedülálló és forradalmian új megközelítést kínálnak a filmgyártásban és az oktatásban is. A technológia egyedülálló előnyei miatt nem csupán a jelen, hanem a jövő filmgyártásának és filmművelésének alapvető elemei is lehetnek.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

