„A színház komplexitása fogott meg” – Interjú Ferenczy-Nagy Boglárkával, az SZFE végzős hallgatójával
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
Mi vezetett az SZFE-re és miért éppen a fizikai színházi koreográfus szakot választottad?
Már gyermekkorom óta vonzott a színház világa, bár sokáig nem tudtam pontosan, milyen irányba induljak el. A fizikai színház iránti érdeklődésem akkor kezdett kibontakozni, amikor megtekinthettem az egyetem Mester és Margarita adaptációját. Lenyűgözött, ahogyan a regény különleges világát színpadra vitték – ez a komplexitás tökéletesen visszaadta a könyv szellemiségét. Ez az élmény indított el ezen az úton.
Korábban próbálkoztam a zenésszínművész-szakkal is, végül azonban a fizikai színházi rendező és koreográfus képzésre nyertem felvételt. Mire az eredményeket kihirdették, már egyértelművé vált számomra, hogy ez az irány áll hozzám közelebb.
Mit jelent számodra a fizikai színház, és miért vonz ez a fajta speciális művészi kifejezésforma?
A fizikai színház az a műfaj, amely leginkább megtestesíti azt a komplexitást, ami engem érdekel. Univerzális művészeti nyelvként szinte mindent magába olvaszthat – zenei elemeket, mozgást; ezeket pedig elválaszthatatlanul egyesíti. Ráadásul különleges viszonyban áll a szöveggel is, az absztrakció különböző fajtáit keresi, ezáltal pedig a megszokottól eltérő módon közvetíti a mondanivalót. Nem feltétlenül ugyanazokkal az eszközökkel fogok dolgozni, mint más alkotók, hiszen az egyetemi tanulmányok épp arra szolgálnak, hogy mindenki megtalálja saját színházi nyelvét.
Kik azok a mesterek, akik művészi utadat formálták az egyetemen?
Bár még keresem a saját hangomat, az SZFE-n lehetőségem nyílt különböző alkotókkal együtt dolgozni, ami segített tisztább képet alkotni a saját kifejezésmódomról is. Osztályfőnököm, Horváth Csaba vezetett be a fizikai színház világába, és általa körvonalazódott, milyen irányba szeretnék továbblépni. Meghatározó volt számomra Karsai György tanár úr hatása is, aki az ókori görög drámák elemzésén keresztül olyan drámaértelmezési gondolkodásmódot adott át, amely azóta is meghatározza a művészetről alkotott felfogásomat. Nem véletlen, hogy ő lett a szakdolgozatom konzulense is, amelyben az ókori drámák mai aktualitásait vizsgálom az anyafigurákon keresztül. Nagy hatást gyakorolt rám ugyanakkor Jákfalvi Magdolna tanárnő is, aki rávilágított a régebbi művek kortárs színpadokon történő megjelenésének körülményeire és az ilyen típusú alkotói folyamat egyéb nehézségeire.
Mesélj a diplomamunkádról. Mi inspirálta és miért volt fontos számodra ez a téma?
A diplomamunkám egy ókori görög ihletésű saját darab, amelyhez Klütaimnésztra gyilkosságának történetét vettem alapul. Ezt a motívumot mind a három nagy klasszikus tragédiaíró feldolgozta, és számos ma is aktuális kérdést rejt magában. Célom az volt, hogy kiemeljek belőle egy olyan aspektust, amely napjainkban is releváns, illetve, amin keresztül új olvasatot adhatok a drámának. Végül egy háromszereplős kamaradarabot írtam. Az Elektra története különösen érzékenyen beszél a transzgenerációs traumákról, az öröklött sebekről, amelyek generációról generációra továbbhagyományozódnak. Magyarország társadalma különösen terhelt ezekkel a múltból hozott traumákkal, ezért tartottam fontosnak színre vinni ezt a témát. A darabban megjelennek a mozaikcsaládok dinamikái, a hatalom közelébe kerülő emberek sérülései és a társadalmi felelősségvállalás kérdései is.
Milyen terveid vannak a diploma megszerzése után?
Szeretnék olyan művész lenni, aki komplex módon közelíti meg a színházat. Éppen ezért foglalkozom színpadi szövegírással, rendezéssel, emellett pedig alkalmanként színészi feladatokat is vállalok. Fontos számomra, hogy a diploma után is megőrizhessem ezt a sokszínűséget; sőt, ha lehetőség adódik, a zenével is szeretnék foglalkozni, hiszen ezek az alkotói területek kölcsönösen építik egymást. A szabadúszó lét vonz, mert így különböző műhelyekben próbálhatom ki magam és sokféle tapasztalatot szerezhetek. Ugyanakkor nyitott vagyok minden lehetőségre, legyen az társulati munka vagy más szakmai kihívás. Egy saját társulat létrehozása viszont egyelőre csak a távlati céljaim között szerepel, mert jelenleg a tapasztalatszerzésre és a művészi önkifejezés fejlesztésére szeretnék összpontosítani.
Egyéb hírek
Nemzetközi turnéra indul Herczeg T. Tamás rendezése
Hét határon túli helyszínen mutatják be a közeljövőben a Békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amelyet Zalán Tibor írt Munkácsy Mihály és Jókai Mór fiktív találkozásáról. A darabnak a rendező és egyben az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás személyén túl is számos közös vonatkozása van az egyetemmel.
Derzsi Mátyás rövidfilmje a Budapest Ritmo Filmnapokon
Április 4. és 5. között beszélgetések és lemezvásár kísérik a film és zene kapcsolatát megjelenítő Budapest Ritmo Filmnapokat a Toldi moziban. A szombati nap programjának részeként bemutatkozik majd tavaly végzett hallgatónk, Derzsi Mátyás Csókot kaptam az ördögtől című filmje is, a vetítést pedig szakmai kerekasztal-beszélgetés követi majd.
Állami kitüntetésben részesült mesteroktatónk és nemrég végzett hallgatónk is
Március 15-e alkalmából átadták a legmagasabb állami kitüntetéseket a Vigadóban. Egyetemünk mesteroktatója, Berzsenyi Krisztina és filmoperatőr-művész MA szakon nemrég végzett hallgatónk, Krulik Marcell is elismerésben részesült.
Koncz Gábor kapta az idei Kossuth-nagydíjat
Március 15-e alkalmából átadták a Vigadóban a legmagasabb állami kitüntetéseket, a Kossuth-díjakat. A nagydíjat idén a 86 éves Koncz Gábor színművésznek ítélték oda, Lajos Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja pedig Kossuth-díjban részesült.
Március 15-ére emlékeztünk
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezést tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az eseményen műsort adott Vidnyánszky Attila és Rácz József elsőéves prózai színművész osztálya, ünnepi beszédet mondott egyetemünk docense, dr. Győrei Zsolt, valamint sor került egy emléklap átadására is.
Négy SZFE-s előadással jön a 16. SZÍN-TÁR
Tizenhatodik alkalommal rendezi meg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház népszerű tavaszi rendezvényét. A Színművészeti Egyetemek Találkozóján a teátrum idén is izgalmas újdonságokkal várja a közönséget, miközben a színinövendékek előadásai továbbra is a fesztivál fő attrakcióját jelentik. A fesztivál idei programjában az SZFE négy előadását láthatják az érdeklődők: bemutatkozik Kecskeméten A karmester szeretője, az Égi madár, a Lidércláng és a Parasztopera.
Legyél Tudományos Nagykövet!
Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából.
Marco De Marinis: Interjú a nézővel
Egyetemünk vendége volt Marco De Marinis, elismert olasz színháztörténész, aki több előadást is tartott hallgatóinknak, ezután pedig interjút is adott nekünk. A professzor érdekfeszítő kurzust tartott a nézői dramaturgiáról, ehhez kapcsolódva pedig olyan kérdéseket járunk körül a beszélgetésben, mint például hogy mit jelent akrobatikus nézőnek lenni és hogy a közönségkutatásnak egy újfajta, interdiszciplináris kutatásokra épülő színháztudományt kellene életre hívnia.
