Egyetemünk ismét egy nemzetközi rangú alkotót látott vendégül: Valère Novarina, a kortárs francia színház meghatározó írója, rendezője és képzőművésze érkezett hozzánk a Doktori Iskola szervezésében. A látogatás során előadás, többnapos, zártkörű workshop és a Nemzeti Színházban bemutatott, zenével és filmetűdökkel kísért felolvasószínházi performansz keretében találkozhatott vele a szakmai közönség és a hallgatóság.
A program egy beszélgetéssel indult az SZFE Vas utcai épületében, ahol Novarina kettős – színházi és képzőművészeti – életművéről osztotta meg gondolatait a közönséggel. A rendezvény betekintést adott abba az összetett alkotói világba, amely a szóval, a testtel és a képpel egyaránt filozofikus mélységekben dolgozik.
A beszélgetés résztvevői Rideg Zsófia, Sepsi Enikő, Valère Novarina, Adélaïde Pralon és Virgile Novarina voltak.
Novarina életműve egyre ismertebb hazánkban: 2009-től kezdődően Debrecenben, Budapesten és a párizsi Odéonban is játszották a rendezésében megvalósult magyar nyelvű előadásokat. Fordításkötetek, konferenciák, monográfiák és felolvasószínházak kísérték az előadásokat itthon és külföldön.
A művész látogatása során intenzív, zártkörű workshopra is sor került, amelyet Novarina rendezőasszisztensével, Adélaïde Pralonnal közösen vezetett. Az Utazás az emberen kívülre című műhelymunka az egyetem különböző szakjain tanuló hallgatók – a másodéves prózai színművész- és rendezőosztály, a harmadéves dramaturgok, valamint az elsőéves filmrendezők – közös munkájára épült. A felkészülés során a hallgatók több Novarina-darabot is megtekintettek, majd a felkészítő tanárok; Sepsi Enikő, Ilja Bocsarnikovsz és Pacskovszky József segítségével Novarina öt kiválasztott szövegéből zenés és filmes etűdök készültek.
A workshop nyitányaként Valère Novarina egy Louis de Funès jelenetet vetített le hallgatóinknak.
Az etűdök stílusukban is eltértek: volt, aki a szövegek abszurd humorára épített, másokat azok elidegenítő hatása ragadott meg, és akadt olyan alkotás is, amely inkább a művészi lét általános kérdéseire fókuszált. A filmrendező hallgatók által készített rövidfilmek szöveg nélkül, vizuális eszközökkel reflektáltak Novarina világára. Pacskovszky József kifejezetten arra kérte a hallgatókat, hogy filmjeikben egyáltalán ne szerepeljenek szavak. A filmek koncepcióját a színészhallgatókkal közösen alakították ki, így jött létre az a közös nyelv, amely egyszerre kapcsolódott a szerző gondolatvilágához és a hallgatók saját alkotói reflexióihoz.
Az etűdök egy részét másnap a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében a színművész hallgatók közreműködésével készült felolvasószínházi előadás keretében mutatták be, az idei MITEM programjának részeként.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
A felolvasószínházi előadáson Novarina szövegei elevenedtek meg: a Képzeletbeli operett, Imígyen szóla Louis de Funès (ford. Rideg Zsófia), Törékeny hajlék, Gondolatalakok, Ismeretlen tett, és az Érthetetlen anyanyelv (ford. Sepsi Enikő) részletei hangzottak el, illetve jelentek meg vizuálisan is. A felolvasás témája a halálból az életbe vezető húsvéti átmenet, az ember és a színész utazása volt (ön)magán kívülre. A zenés performanszban közreműködött Ráckevei Anna, Varga József, valamint harmonikán Szász Szabolcs. A felolvasás rendezését Valère Novarina irányította, dramaturgként Sepsi Enikő dolgozott az anyagon, aki egyúttal a program egészének szellemi és szervezeti keretét is összefogta.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
Az este zárásaként a résztvevők – hallgatók és alkotótársak – köszöntötték a születésnapját május 4-én ünneplő Valère Novarinát. A találkozás bensőséges pillanata méltó lezárása volt annak a többnapos programnak, amely nemcsak egy kivételes életművet hozott közelebb az SZFE közösségéhez, hanem lehetőséget is adott arra, hogy a hallgatók saját színházi, filmes és filozófiai nyelvükön kapcsolódjanak Novarina sajátos alkotói világához.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) keretében a 2025/2026-os tanévben is meghirdette a Felsőoktatási Hallgatói Kutatói Ösztöndíj Pályázatokat. A pályázatokat kizárólag elektronikus úton, az ekop@szfe.hu e-mail címre megküldve lehet benyújtani 2025. június 6-án 12:00 óráig.
A 12. Savaria Filmszemle diákfilm kategóriájában három SZFE-s filmet is díjaztak. Az első és második hely mellett egy különdíjat is elhoztak hallgatóink, Varga Sebastien, Tóth Kristóf Zsolt és Varga Anna Boglárka alkotásai.
Tudomány éve a színházban címmel indul program a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából. A programsorozatban magyarországi és külhoni magyar teátrumok, elsősorban a nemzeti színházak tudományos témát feldolgozó bemutatói kapnak helyet. A program részeként a Nemzeti Színház színpadán megelevenedik Semmelweiss Ignác története, a címszerepben – a Koltai Lajos rendezte filmhez hasonlóan – Vecsei H. Miklóst láthatja majd a közönség.
Keszei Bori, az SZFE egyetemi adjunktusa harminc éven át énekelte a világ legismertebb operaszerepeit, a bécsi Staatsoper színpadán Placido Domingo partnereként debütált. Az egykori Gilda, Melinda és Zerlina ma prózai színészhallgatókat tanít énekelni. Az SZFE-n végzett oktatói munkájáról, filmes élményekről és arról is beszélgettünk vele, milyen érzés, amikor valaki tudatosan mondja ki: most valami más jön.
2025 őszén ismét megrendezik a Nemzetközi Speciális Filmfesztivált, amely immár 11. alkalommal ad bemutatkozási lehetőséget a fogyatékossággal élő emberek mozgóképes önkifejezésének. A Színház- és Filmművészeti Egyetem a korábbi évekhez hasonlóan idén is két díjjal ismeri majd el az alkotókat, egyet a speciális, egyet pedig a profi kategóriában adnak át.
Lukács Ádám, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős prózai színművész hallgatója gyerekkora óta él-hal a színházért. Az SZFE-n töltött évek során nemcsak technikai tudást, hanem mélyebb alkotói szemléletet is elsajátított, mesterei – Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila – példáján keresztül. Az interjúban szó esik a megfelelési kényszer leküzdéséről, az első évad kihívásairól, valamint arról is, hogyan vált a színészet mellett a rendezés is az önkifejezése egyik útjává.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tudományos élete az elmúlt időszakban látványosan megerősödött: egyre több hallgató vállalkozik önálló kutatómunkára és mind több tudományos eredmény mutatkozik meg országos fórumokon is. E folyamatot a Doktori Iskola mellett a nemrég alapított SZFE Szakkollégium is támogatja, amely közösségi és szakmai műhelyként is segíti a hallgatók elmélyülését a kutatási témájukban.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói az EKÖP Konferencia 2025 elnevezésű szakmai eseményen mutatják be az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) pályázatára készült munkáikat. A konferencia időpontja 2025. május 30., helyszíne pedig az SZFE Mészáros utcai kampusza lesz.