Ajánló: Különóra és A kopasz énekesnő – Ionesco-drámák Rátóti Zoltán rendezésében

Varga Viktória
2024 október 9., szerda 14:38.
Share

Rátóti Zoltán: „Sokszor nem értjük egymást, csak a saját fontosságunkkal foglalkozunk. Nem tudunk figyelni a másikra, csak eljátsszuk, hogy figyelünk, de valójában nem értjük, hogy a másik mit mond. Erről is szólnak Ionesco abszurd drámái, amelyek semmit nem vesztettek aktualitásukból.” A Kossuth-díjas színész és rendező negyedéves prózai színészművész osztályával ezúttal a Különórát és A kopasz énekesnőt állította színpadra. A főpróbán mi is részt vettünk.

Bár az életben számtalanszor vagyunk tanúi, vagy elszenvedői abszurd helyzeteknek, ha színházról van szó, legtöbben mégis idegenkedünk az abszurd drámától. Nem vágyunk értelmetlen hablatyolásra, képtelen alakokra, helyette valóságot és hús-vér embereket akarunk látni a színpadon. Aztán amikor mégis odakeveredünk egy ilyen darabra, rájövünk, hogy az egyes jelenetek képtelenségei ellenére a darab egésze mégis kegyetlenül valóságos.

Rátóti Zoltán Eugène Ionesco két abszurd drámájának a színpadra állításával tiszteleg egykori osztályfőnöke, Kapás Dezső előtt. „Nagy kedvence volt ez az abszurd világ, a fekete humor. Ő maga is fantasztikus bohóc volt, imádta a nemes értelemben vett bohóckodást. A tőle tanultakat igyekszem most átadni a diákoknak” – mondja. A Színház- és Filmművészeti Főiskola legendás tanára, Kapás Dezső 1986-ban maga is megrendezte A kopasz énekesnőt a Pesti Színházban, de tanítványaival is színpadra vitt abszurd műveket. Rátóti Zoltán szerint egy Ionesco-dráma mindig nagy kihívás a hallgatóknak: „Emlékszem, anno mi is értetlenül álltunk a feladat előtt, hogy úristen, egy ilyen darabbal mit kell kezdeni, hogyan kell abszurdot játszani és ez most sincs másként; ugyanígy reagált az osztályom. Viszont ahogy Kapás Dezső, én is fontosnak tartom, hogy ebben a színházi műfajban is kipróbálhassák magukat a növendékek.”

A Különórában a tanárt Ficsór Milán játssza, aki nagyon örült annak, hogy osztályvezetője őt választotta ki erre a szerepére. „Vonzanak az infantilis, elmebeteg karakterek; ez a szerep az első szárnypróbálgatásom ezen a téren.” – mondja. A tanítvány szerepében László Rebekát láthatjuk, akiről kiderül, hogy sokat próbál Milánnal: az elmúlt három évben számos közös előadásuk, jelenetük is volt. Mikor arról kérdezem, hogy a darabnak a legbrutálisabb jelenete – a tanár a tanítvánnyal dulakodik, majd egy konyhakéssel végez is vele – mennyire okozott számukra nehézséget, Rebeka felidéz egy emléket: „Első évben volt egy csók-pofon jelenetünk, ami arról szólt, hogy Milánnak le kellett kevernie nekem egy hatalmas pofont és mi akkor órákat szenvedtünk azzal, hogy ő még csak minimálisan sem akart fájdalmat okozni nekem. Ezen mára túllendültünk, és ez a jelenet most nagyon simán ment.” Ami mindezek után számukra a legnagyobb kihívást jelenti ebben a darabban, az egyértelműen a szövegtanulás.

Ezt osztják A kopasz énekesnő szereplői is. A Mrs. Martint megformáló Varga Anna azt meséli, hogy általában nagyon büszke a gyors szövegtanulási képességére, viszont ezzel az anyaggal most ő is rettenetesen megszenvedett. „Semmilyen logika, történetvezetés nincs a párbeszédekben” – magyarázza. „Remélem, nem árulok el súlyos titkot azzal, ha azt mondom, hogy most sem száz százalékig azt mondjuk, ami le van írva.” – teszi hozzá nevetve. Erre darabbéli házastársa, a Mr. Martint alakító Holló Patrik is ráerősít: „Játékunk óriási agytorna is egyben. Nagyon kell figyelnünk, hogy mikor-mi a sorrend, nehogy tévesszünk.” Emellett azt is megosztották, hogy az elmúlt években többször alakítottak már házaspárt, tehát összeszokott párosnak tekinthetők. A legabszurdabb jelenet az övék a darabban. „Bocsánat, asszonyom, azt hiszem, valahol már találkoztunk” – szólítja meg Mr. Martin Elizabeth Martint a Smith házaspár nappalijában. Majd egy hosszú kérdezz-felelek és az „Oh milyen furcsa! Milyen különös!” felkiáltások közepette rádöbbenek, hogy öt hete nemcsak, hogy ugyanazzal a vonattal érkeztek Londonba, de most egy városban, egy utcában, ugyanazon lakótömb ugyanazon lakásában laknak, sőt még egy ágyban is alszanak… azaz tulajdonképpen házastársak. Patrik szerint ez a jelenet, bár nagyon abszurdnak tűnik, mégis a valóságot mutatja. „Jól tükrözi, hogy a házaspárok tagjai sokszor mennyire nem ismerik egymást és elbeszélnek egymás mellett.” – mondja.

Rátóti Zoltán szerint Ionesco két ikonikus darabja ma is rendkívül aktuális. „Arról szólnak, hogy sokszor nem értjük egymást, csak a saját fontosságunkkal foglalkozunk, a saját gondolatunknak akarunk érvényt szerezni. Nem tudunk figyelni a másikra, csak eljátsszuk, hogy figyelünk, de valójában nem értjük, hogy a másik mit mond.” Majd hozzáteszi, hogy a Különóra ráadásul arról is szól, hogy időnként mennyire zsákutcába futunk. Ebben a darabban ugyanis nemcsak a tanár kegyetlen, hanem a tanítvány is, aki saját vágyaitól vezérelve belemegy egy olyan szituációba, ami a végzetét okozza. A súlyos mondanivalót a rendező mindkét darab végén egy zenés befejezéssel oldja fel. Míg a Különórában a tanár a szövetségesével és amolyan gyámolítójával, a szobalánnyal lejt egy keringőt – miután az megdorgálja, hogy ma már negyvenedjére gyilkolt –, addig A kopasz énekesnő szereplői egy igazán ütős zenére vadulnak meg.

Azonban nemcsak a zárójelenetek, hanem az Ionesco-darabokra általánosan jellemző fekete humor miatt sem tudjuk igazán komolyan magunkra venni a látottakat. Már szinte kínunkban nevetünk, amikor Csikós Máté Mr. Smith-je egy kígyóról és rókáról szóló történettel szórakoztatja vendégeiket, de Bubik Réka is brillírozik a sznob Mrs. Smith szerepében. Tanítványai előadásán az osztályfőnök, Rátóti Zoltán is többször felderül, bár nála talán senki nem ismeri jobban a darabot. „Minden próbán meg tudtak lepni és ezért nagyon hálás vagyok nekik.” – mondja. Majd hozzáteszi: „Nagyon elégedett vagyok a hozzáállásukkal, a munkájukkal. Tudom, hogy nagyon sok mindenre képesek és ezek a darabok olyan színek lesznek a palettájukon, amiket a későbbiekben nagyon jól hasznosítanak majd a pályájukon.”

Szereplők

Tanítvány
Szobalány
Mr. Smith
Varga Anna
Mrs. Martin
Mary, a szobalány
Tűzoltóparancsnok

Alkotók

Rendező
Rendezőasszisztens

Egyéb hírek

Mi történt Nórával, miután elhagyta a férjét? – kiderül

Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.

Kortárs drámafordító kollekció az SZFE-n

2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.

Megjelent az SZFE Könyvek sorozat első két kötete - bemutató az Alkotóműhelyek Hetén

Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött  páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.

Újra vár az Alkotóműhelyek Hete!

Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.

Rockosított Hamlet tavaly végzett hallgatónkkal a főszerepben

A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 7-én Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.

Célegyenesben A cirkuszhercegnő az Operettszínházban

Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.

 

Vár a színpad! – új mesterkurzusok az SZFE-n

A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.

 

Oscar-díjra jelölték Jancsó Dávidot, A brutalista magyar vágóját

A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.

 

Több betöltése Több betöltése
Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi 2020