Theodórosz Terzopulosz görög színházi rendező „Dionüszosz visszatérése” című könyve az SZFE gondozásában jelent meg magyar nyelven. A könyvbemutatóra április 16-án a Nemzeti Színházban került sor a szerző és Kozma András (fordító), valamint Antal Zsolt az SZFE rektorhelyettese, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet intézetvezetője részvételével. A rektorhelyettessel a most megjelent könyvről és az egyetem további könyvkiadási terveiről beszélgettünk.
Miért gondolták úgy, hogy ennek a műnek magyarul is meg kell jelennie?
Theodórosz Terzopulosz rendező, a Színházi Olimpia ötletadója és egyik alapítója a színház világában meghatározó alkotó, akit tanáraink és hallgatóink közül többen személyesen ismernek. A Dionüszosz visszatérése című alapművének a kiadását már jóelőre elterveztük és az első helyre került egyetemünk 2026-ig szóló könyvkiadási programjában. A könyvkiadási tervünk összeállítását széleskörű egyeztetés előzte meg. Figyelembe vettük a Nemzeti Színház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Színház-, a Drámaelméleti- és a Mozgóképművészeti Intézetek munkatársainak a javaslatait. Ennek a jelentős szervezést és körültekintő kidolgozást igénylő munkának az első gyümölcse értett be azzal, hogy a kötetet a Színházi Olimpia nyitó előadását követően a szerző részvételével szervezett közönségtalálkozón bemutathattuk. Óriási megtiszteltetés egyetemünk számára, hogy ennek a hiánypótló könyvnek a magyar fordításával és kiadásával magunk is hozzájárulhattunk Terzopulosz életművének a magyar színházi szakmával és közönséggel való mélyebb megismertetéséhez
Miért hiánypótló a kötet, s miben lehet ez a magyar színjátszás segítségére?
A Terzopulosz mester által kidolgozott út egy szellemiség és metódus. Azt képviseli, hogy a színházban nem lehet egyedül dolgozni. Ahogyan fogalmazott, mindig ott vagy te és az anyag, amivel dolgozol. Amennyiben a színészt tekintjük matériának, vagyis anyagnak, akkor először alapos kutatómunkát kell végeznünk, hogy felállíthassunk egy megalapozott elméleti rendszert. Álláspontja szerint a rutinból dolgozó színészek sztereotípiákból építkeznek, ezért csak sematikus formákat tudnak létrehozni. Fontosnak tartja ezért, hogy a színész, mint matéria nyitott legyen a változásra, a fejlődésre. Ennek érdekében az is fontos, hogy felébresszék benne a változás igényét. Terzopulosz módszerét az általa képzett tanárok viszik tovább, és világszerte tanítják különböző iskolákban és színházi akadémiákon. Egyetemünk oktatói és hallgatói is számos alkalommal vehettek már részt a Nemzeti Színházban szervezett tréningjein. Ez a könyv tehát útmutató a színművész számára annak érdekében, hogy bővítse eszköztárát és kifejezőerejét, és útmutató a színházszerető közönség számára is, hogy maga is értse és értelmezze Terzopulosz színházát, követve azt az utat, amit Dionüszosz képvisel.
Az év hátralévő részében milyen további kötetek kiadását tervezik?
Az Színházi Olimpia keretében további két, a színházi szakma világhírű képviselőjének könyvét jelentetjük meg. Április 22-én a szerző részvételével mutatjuk be Tadashi Suzuki japán rendező ?Testben élő kultúra? című könyvét, majd szintén a szerző részvételével kerül sor Eugenio Barba ? Nicola Savarese: ?A színház öt kontinense? című monumentális művét. A mozgóképművészeti területen is jelentős az aktivitás. Megjelent egyetemünk oktatójának, Novák Emilnek ?A magyar operatőr iskola története? című, egyetemünk múltjának egyik fontos szeletét feldolgozó munkája. Szerkesztésemben jelenleg is dolgozunk egy digitális felületen is megjelenő, videóanyagokkal kiegészített Médialexikonon, és előkészületben van Vecsernyés János ?Intencionális megközelítés a filmkészítésben? munkacímű könyve is.
A könyvkiadási programmal új útra lépett az Egyetem?
Az egyetemünkön folyó tudományos és a művészeti teljesítményeket igazoló kutatói tevékenység alapja a könyvkiadásnak. Ezzel összhangban a színházművészeti, mozgóképművészeti és médiatudományi területeken biztosítunk publikációs lehetőséget oktatóink, valamint a hazai és ? a kölcsönösség alapján ? nemzetközi partnereink számára. Éves szinten további három-három színházművészeti és mozgóképművészeti kötet megjelenését tervezzük. Ezek mellett az Uránia folyóirat évi kétszeri megjelentetése (magyar és angol nyelven) is célkitűzésünk. Azaz 2023 és 2026 között összesen 24 kiadvánnyal jelenhetünk meg. Mindezek alapján lehetővé válik, hogy egyetemünk a színház- és mozgóképművészeti szakkönyv-kiadás meghatározó szereplőjévé váljon, egyben biztos szakmai fóruma legyen saját szerzőink művészeti-tudományos publikációinak közzétételében idehaza és külföldön egyaránt.
Mindig is kíváncsi voltál, mit tanulnak a többiek? Televíziós szakra jársz, de érdekel a színpad világa? Esetleg rendezőként eljátszottál a gondolattal, milyen lehet bábszínészként életet lehelni a tárgyakba, vagy talán már profin vágod a filmet, de szívesen kipróbálnád magad egyszer a kamera mögött? Az Alkotóműhelyek Hete során pont erre lesz lehetőséged. Kezdjük együtt kreatívan az új tanévet!
Ellinger Edina és Ács Norbert ugyanolyan fanatikusai a bábművészetnek, annak szerepéről és oktatásáról is egyet gondolnak. Így nem meglepő, hogy huszonegy éve egymás szakmai támaszai, és hogy idén együtt indítanak osztályt az SZFE-n. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal velük beszélgettünk.
Pilátus alakja a színpadon, a homokból hogyan válik emlékezet és mit rejtenek az őserdő által benőtt maja városok. A korábbi évekhez hasonlóan számos érdekes előadással, programmal várjuk hallgatóinkat már szeptember első hetében, hogy kreatívan induljunk neki a közös munkának.
Az idei Nyári Akadémián 81 leendő elsőéves hallgató vett részt a cívis városban, hogy megismerkedjen jövendőbeli évfolyamtársaival, oktatóival, és nem utolsósorban azzal az egyedi „eszefés” életérzéssel, amely hamarosan mindennapjaik részévé válik. A HÖK és az egyetem vezetésének közös szervezésében megvalósuló egyhetes tábor gazdag kulturális, szakmai és közösségi programkínálattal várta a résztvevőket, így az oktatók és a hallgatók szeptember 5-én, a tanévnyitón már ismerősként üdvözölhetik egymást.
A 2025 szeptemberében induló osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal a dokumentumfilm-rendező művész MA osztályának vezetőivel, Barlay Tamással és Moys Zoltánnal beszélgettünk. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatóival arra is kitértünk a felvételi eljárás menetének ismertetése mellett, hogyan találja meg egy dokumentumfilmes készülő alkotásának témáját.
Különleges lehetőségben részesült egyetemünk három zenésszínművész-hallgatója, amikor részt vett az MTVA szereplőválogatásán. A Karrieriroda által szervezett castingon a hallgatók a színházi előadói készségeik kiegészítéseként betekintést nyerhettek a televíziós műsorvezetés világába is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2024-ben indított second unit-rendező képzés egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőfokú művészképzésben. Az interjúban Gulyás Budával, a szak osztályvezetőjével beszélgettünk az elsőként végzett évfolyammal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól, a szakma sajátosságairól és a jövő kihívásairól.
A szeptemberben induló elsőéves osztályok vezetőit bemutató sorozatunk következő szereplője Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgatója – bár őt aligha kell bemutatnunk, hiszen évek óta oktat az SZFE-n. Gyakran dolgozik együtt a hallgatókkal, hiszen a soproni teátrum előadásaiban rendező-, valamint dramaturg- és színészhallgatók is közreműködnek. Hogyan juthatnak el ilyen felkérésekig a drámainstruktor-rendező szakos hallgatók és milyen többletet ad számukra ez a képzés? A tanévkezdésre hangolódva ezekről is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas drámaíró-rendezővel.