A Színház- és Filmművészeti Egyetem gondozásában jelent meg a világhírű görög rendező könyvének magyar fordítása
2023 április 26., szerda 15:05.
Theodórosz Terzopulosz görög színházi rendező „Dionüszosz visszatérése” című könyve az SZFE gondozásában jelent meg magyar nyelven. A könyvbemutatóra április 16-án a Nemzeti Színházban került sor a szerző és Kozma András (fordító), valamint Antal Zsolt az SZFE rektorhelyettese, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet intézetvezetője részvételével. A rektorhelyettessel a most megjelent könyvről és az egyetem további könyvkiadási terveiről beszélgettünk.
Miért gondolták úgy, hogy ennek a műnek magyarul is meg kell jelennie?
Theodórosz Terzopulosz rendező, a Színházi Olimpia ötletadója és egyik alapítója a színház világában meghatározó alkotó, akit tanáraink és hallgatóink közül többen személyesen ismernek. A Dionüszosz visszatérése című alapművének a kiadását már jóelőre elterveztük és az első helyre került egyetemünk 2026-ig szóló könyvkiadási programjában. A könyvkiadási tervünk összeállítását széleskörű egyeztetés előzte meg. Figyelembe vettük a Nemzeti Színház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Színház-, a Drámaelméleti- és a Mozgóképművészeti Intézetek munkatársainak a javaslatait. Ennek a jelentős szervezést és körültekintő kidolgozást igénylő munkának az első gyümölcse értett be azzal, hogy a kötetet a Színházi Olimpia nyitó előadását követően a szerző részvételével szervezett közönségtalálkozón bemutathattuk. Óriási megtiszteltetés egyetemünk számára, hogy ennek a hiánypótló könyvnek a magyar fordításával és kiadásával magunk is hozzájárulhattunk Terzopulosz életművének a magyar színházi szakmával és közönséggel való mélyebb megismertetéséhez
Miért hiánypótló a kötet, s miben lehet ez a magyar színjátszás segítségére?
A Terzopulosz mester által kidolgozott út egy szellemiség és metódus. Azt képviseli, hogy a színházban nem lehet egyedül dolgozni. Ahogyan fogalmazott, mindig ott vagy te és az anyag, amivel dolgozol. Amennyiben a színészt tekintjük matériának, vagyis anyagnak, akkor először alapos kutatómunkát kell végeznünk, hogy felállíthassunk egy megalapozott elméleti rendszert. Álláspontja szerint a rutinból dolgozó színészek sztereotípiákból építkeznek, ezért csak sematikus formákat tudnak létrehozni. Fontosnak tartja ezért, hogy a színész, mint matéria nyitott legyen a változásra, a fejlődésre. Ennek érdekében az is fontos, hogy felébresszék benne a változás igényét. Terzopulosz módszerét az általa képzett tanárok viszik tovább, és világszerte tanítják különböző iskolákban és színházi akadémiákon. Egyetemünk oktatói és hallgatói is számos alkalommal vehettek már részt a Nemzeti Színházban szervezett tréningjein. Ez a könyv tehát útmutató a színművész számára annak érdekében, hogy bővítse eszköztárát és kifejezőerejét, és útmutató a színházszerető közönség számára is, hogy maga is értse és értelmezze Terzopulosz színházát, követve azt az utat, amit Dionüszosz képvisel.
Az év hátralévő részében milyen további kötetek kiadását tervezik?
Az Színházi Olimpia keretében további két, a színházi szakma világhírű képviselőjének könyvét jelentetjük meg. Április 22-én a szerző részvételével mutatjuk be Tadashi Suzuki japán rendező ?Testben élő kultúra? című könyvét, majd szintén a szerző részvételével kerül sor Eugenio Barba ? Nicola Savarese: ?A színház öt kontinense? című monumentális művét. A mozgóképművészeti területen is jelentős az aktivitás. Megjelent egyetemünk oktatójának, Novák Emilnek ?A magyar operatőr iskola története? című, egyetemünk múltjának egyik fontos szeletét feldolgozó munkája. Szerkesztésemben jelenleg is dolgozunk egy digitális felületen is megjelenő, videóanyagokkal kiegészített Médialexikonon, és előkészületben van Vecsernyés János ?Intencionális megközelítés a filmkészítésben? munkacímű könyve is.
A könyvkiadási programmal új útra lépett az Egyetem?
Az egyetemünkön folyó tudományos és a művészeti teljesítményeket igazoló kutatói tevékenység alapja a könyvkiadásnak. Ezzel összhangban a színházművészeti, mozgóképművészeti és médiatudományi területeken biztosítunk publikációs lehetőséget oktatóink, valamint a hazai és ? a kölcsönösség alapján ? nemzetközi partnereink számára. Éves szinten további három-három színházművészeti és mozgóképművészeti kötet megjelenését tervezzük. Ezek mellett az Uránia folyóirat évi kétszeri megjelentetése (magyar és angol nyelven) is célkitűzésünk. Azaz 2023 és 2026 között összesen 24 kiadvánnyal jelenhetünk meg. Mindezek alapján lehetővé válik, hogy egyetemünk a színház- és mozgóképművészeti szakkönyv-kiadás meghatározó szereplőjévé váljon, egyben biztos szakmai fóruma legyen saját szerzőink művészeti-tudományos publikációinak közzétételében idehaza és külföldön egyaránt.
Egyéb hírek
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
