Theodórosz Terzopulosz görög színházi rendező „Dionüszosz visszatérése” című könyve az SZFE gondozásában jelent meg magyar nyelven. A könyvbemutatóra április 16-án a Nemzeti Színházban került sor a szerző és Kozma András (fordító), valamint Antal Zsolt az SZFE rektorhelyettese, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet intézetvezetője részvételével. A rektorhelyettessel a most megjelent könyvről és az egyetem további könyvkiadási terveiről beszélgettünk.
Miért gondolták úgy, hogy ennek a műnek magyarul is meg kell jelennie?
Theodórosz Terzopulosz rendező, a Színházi Olimpia ötletadója és egyik alapítója a színház világában meghatározó alkotó, akit tanáraink és hallgatóink közül többen személyesen ismernek. A Dionüszosz visszatérése című alapművének a kiadását már jóelőre elterveztük és az első helyre került egyetemünk 2026-ig szóló könyvkiadási programjában. A könyvkiadási tervünk összeállítását széleskörű egyeztetés előzte meg. Figyelembe vettük a Nemzeti Színház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Színház-, a Drámaelméleti- és a Mozgóképművészeti Intézetek munkatársainak a javaslatait. Ennek a jelentős szervezést és körültekintő kidolgozást igénylő munkának az első gyümölcse értett be azzal, hogy a kötetet a Színházi Olimpia nyitó előadását követően a szerző részvételével szervezett közönségtalálkozón bemutathattuk. Óriási megtiszteltetés egyetemünk számára, hogy ennek a hiánypótló könyvnek a magyar fordításával és kiadásával magunk is hozzájárulhattunk Terzopulosz életművének a magyar színházi szakmával és közönséggel való mélyebb megismertetéséhez
Miért hiánypótló a kötet, s miben lehet ez a magyar színjátszás segítségére?
A Terzopulosz mester által kidolgozott út egy szellemiség és metódus. Azt képviseli, hogy a színházban nem lehet egyedül dolgozni. Ahogyan fogalmazott, mindig ott vagy te és az anyag, amivel dolgozol. Amennyiben a színészt tekintjük matériának, vagyis anyagnak, akkor először alapos kutatómunkát kell végeznünk, hogy felállíthassunk egy megalapozott elméleti rendszert. Álláspontja szerint a rutinból dolgozó színészek sztereotípiákból építkeznek, ezért csak sematikus formákat tudnak létrehozni. Fontosnak tartja ezért, hogy a színész, mint matéria nyitott legyen a változásra, a fejlődésre. Ennek érdekében az is fontos, hogy felébresszék benne a változás igényét. Terzopulosz módszerét az általa képzett tanárok viszik tovább, és világszerte tanítják különböző iskolákban és színházi akadémiákon. Egyetemünk oktatói és hallgatói is számos alkalommal vehettek már részt a Nemzeti Színházban szervezett tréningjein. Ez a könyv tehát útmutató a színművész számára annak érdekében, hogy bővítse eszköztárát és kifejezőerejét, és útmutató a színházszerető közönség számára is, hogy maga is értse és értelmezze Terzopulosz színházát, követve azt az utat, amit Dionüszosz képvisel.
Az év hátralévő részében milyen további kötetek kiadását tervezik?
Az Színházi Olimpia keretében további két, a színházi szakma világhírű képviselőjének könyvét jelentetjük meg. Április 22-én a szerző részvételével mutatjuk be Tadashi Suzuki japán rendező ?Testben élő kultúra? című könyvét, majd szintén a szerző részvételével kerül sor Eugenio Barba ? Nicola Savarese: ?A színház öt kontinense? című monumentális művét. A mozgóképművészeti területen is jelentős az aktivitás. Megjelent egyetemünk oktatójának, Novák Emilnek ?A magyar operatőr iskola története? című, egyetemünk múltjának egyik fontos szeletét feldolgozó munkája. Szerkesztésemben jelenleg is dolgozunk egy digitális felületen is megjelenő, videóanyagokkal kiegészített Médialexikonon, és előkészületben van Vecsernyés János ?Intencionális megközelítés a filmkészítésben? munkacímű könyve is.
A könyvkiadási programmal új útra lépett az Egyetem?
Az egyetemünkön folyó tudományos és a művészeti teljesítményeket igazoló kutatói tevékenység alapja a könyvkiadásnak. Ezzel összhangban a színházművészeti, mozgóképművészeti és médiatudományi területeken biztosítunk publikációs lehetőséget oktatóink, valamint a hazai és ? a kölcsönösség alapján ? nemzetközi partnereink számára. Éves szinten további három-három színházművészeti és mozgóképművészeti kötet megjelenését tervezzük. Ezek mellett az Uránia folyóirat évi kétszeri megjelentetése (magyar és angol nyelven) is célkitűzésünk. Azaz 2023 és 2026 között összesen 24 kiadvánnyal jelenhetünk meg. Mindezek alapján lehetővé válik, hogy egyetemünk a színház- és mozgóképművészeti szakkönyv-kiadás meghatározó szereplőjévé váljon, egyben biztos szakmai fóruma legyen saját szerzőink művészeti-tudományos publikációinak közzétételében idehaza és külföldön egyaránt.
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását viszi színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Helyszín: az SZFE Szentkirályi utcai épületének (Budapest, Szentkirályi u. 32, 1088) 501-es terme. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jön létre.
Az SZFE Alkotóműhelyek Hetének kiemelt eseménye lesz az a felolvasószínházzal egybekötött páros könyvbemutató, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat két, közelmúltban megjelent kötetét ismerhetik meg az érdeklődők. A szóban forgó két mű Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című esszékötete, valamint az OSZMI-val együttműködésben megszületett Százhúszból hét – Válogatás az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből című antológia. Az eseménynek a Bajor Gizi Színészmúzeum ad otthont február 12-én, 15 órától.
Hogyan írjunk vígjátékot? Gyors beszéd és hadarás javítása, Othello megfojtásjelenete, Interaktív filmkészítés – csak néhány cím az SZFE tavaszi szemeszterét indító Alkotóműhelyek Hete programsorozatából. Február 10. és 14. között az SZFE hallgatói egyedülálló szakmai előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon, mesterkurzusokon és az SZFE-könyvek újabb köteteinek bemutatóján is részt vehetnek. Az ötnapos esemény nem csupán az egyes intézetek képzéseinek megismerésére kínál lehetőséget, hanem teret ad a különböző szakokon tanuló hallgatók közös gondolkodására, valamint a művészeti folyamatok mélyebb megértésére és felfedezésére is.
A békéscsabai Jókai Színházban Seregi Zoltán rendezésében mutatják be február 7-én Shakespeare – Zalán Tibor – Szűts István Hamletrock című drámáját, amely rockos változatban idézi fel az ismert történetet. Az előadás főszerepével mutatkozik be a békéscsabai közönségnek tavaly végzett hallgatónk, Juhász Bence.
Bemutatták a Kálmán Imre nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket. A darabban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025 februárjában három 12 hetes mesterkurzust indít: mozgás-, hangképzés- és egy kombinált mozgás–hangképzés tematika mentén. A mozgásmesterkurzus képzési felelőse Vidáné Szent-Ivány Kinga Harangozó Gyula-díjas egyetemi docens, míg a hangképzésé Keszei Borbála Liszt Ferenc-díjas egyetemi adjunktus.
A 42 éves Jancsó Dávid legendás filmes dinasztia tagja, Jancsó Miklós filmrendező és Csákány Zsuzsa vágó gyermeke. Nemzetközi filmes pályafutását 2012-ben kezdte és az elmúlt években olyan hollywoodi produkciókban dolgozott, mint a Pieces of a Woman, A zsúfolt szoba vagy A Majomember.