Boldog Vég - Valceres tündérmesétől az orfeumi forró revühangulatig - az SZFE végzős zenés színművész osztálya délutántól estig operetteket játszott
Vasárnap délután kettőtől este tízig öt rövidített operettet láthatott az Eiffel Műhelyház közönsége. A maraton minőségéről Novák Eszter és Forgács Péter rendezése, továbbá Selmeczi György zenei irányítása gondoskodott, de a legnagyobb elismerés a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves zenés színművész hallgatóit illeti, akik ezzel a grandiózus előadáscsokorral igazán bizonyították rátermettségüket és föladták a leckét a később végző zenés osztályoknak.
A játszóknak nem azonos szerepkör és feladat jutott a különböző operettmesékben: aki egy helyütt primadonna volt, az máskor a tánckart gazdagította, aki egyszer még csak prózai szerepben tűnt föl, az egy másik etapban bonvivánként lépett a színre, és így tovább. Mindenkinek volt lehetősége megmutatkozni. Az egyetemi színpadi környezet adottságai, azaz a minimális díszlet, illetve maga a tény, hogy az operettek zenei anyagát – és sokszor a cselekményt is – jó egyharmadra húzták, parlagian szólva „játszhatóvá tette” az operetteket. Jobban érvényesült a szöveg és történet annak minden csökevényességében, hiszen ezek a banális kis sztorik igazán kiszámíthatóak, szinte kilencvenszázalékos pontossággal megmondható, hogy a főhősökre kibékülés vagy házasság, mi több, busás vagyon vár, boldog vég.
A zenés osztály az Operett-maratonnal voltaképp megkísérelte jó ízléssel felmutatni az operett vitatott műfajának erényeit, hiszen ezek a művek legtöbbször zeneileg értékesek, szövegeik, rímeik szellemesek, csak némiképp eljárt fölöttük az idő. Az alkotók koncentrált munkájukkal képesek voltak az operettek egy különlegesebb arcát megmutatni, ez volt, hogy kedveskedő műfajparódiába hajlott, de lehetőséget adott arra is, hogy a legelcsépeltebb operettslágerek is megigazuljanak. A Vilja-dal és Zsupán belépője számomra először hangzott el úgy, hogy a szöveget is értettem. A megfelelő szövegejtés (és el nem hanyagolható szövegértelmezés) az ötödéves zenés osztály nagy erénye, énektechnikájuk is kimagasló. Öt különböző zenei matériában mozogtak otthonosan Johann Strauss keringős magyar meséjétől Ábrahám Pál jazzes revüoperettjéig.
A teljes cikk itt olvasható.
Forrás: Népszava
Fotók: Kuttner Ádám
Egyéb hírek
Közösségi emléknappal tisztelegnek Kálloy Molnár Péter előtt
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Az SZFE három előadással is részt vesz a Budapesti Színházak Éjszakáján
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Kulisszatitkok a kaszkadőr szakmából – Lezsák Levente az Alkotóműhelyek Hetén
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Alkotásból érték, ötletből jövő
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Útkeresés és lehetőségek a művészeti pályán – karriertanácsadás az Alkotóműhelyek Hetén
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
„Országomat egy lóért” – interjú a III. Richárd SZFE-s alkotóival, Horváth Mózessel és Varga Szabolccsal
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
