Boldog Vég - Valceres tündérmesétől az orfeumi forró revühangulatig - az SZFE végzős zenés színművész osztálya délutántól estig operetteket játszott
Vasárnap délután kettőtől este tízig öt rövidített operettet láthatott az Eiffel Műhelyház közönsége. A maraton minőségéről Novák Eszter és Forgács Péter rendezése, továbbá Selmeczi György zenei irányítása gondoskodott, de a legnagyobb elismerés a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves zenés színművész hallgatóit illeti, akik ezzel a grandiózus előadáscsokorral igazán bizonyították rátermettségüket és föladták a leckét a később végző zenés osztályoknak.
A játszóknak nem azonos szerepkör és feladat jutott a különböző operettmesékben: aki egy helyütt primadonna volt, az máskor a tánckart gazdagította, aki egyszer még csak prózai szerepben tűnt föl, az egy másik etapban bonvivánként lépett a színre, és így tovább. Mindenkinek volt lehetősége megmutatkozni. Az egyetemi színpadi környezet adottságai, azaz a minimális díszlet, illetve maga a tény, hogy az operettek zenei anyagát – és sokszor a cselekményt is – jó egyharmadra húzták, parlagian szólva „játszhatóvá tette” az operetteket. Jobban érvényesült a szöveg és történet annak minden csökevényességében, hiszen ezek a banális kis sztorik igazán kiszámíthatóak, szinte kilencvenszázalékos pontossággal megmondható, hogy a főhősökre kibékülés vagy házasság, mi több, busás vagyon vár, boldog vég.
A zenés osztály az Operett-maratonnal voltaképp megkísérelte jó ízléssel felmutatni az operett vitatott műfajának erényeit, hiszen ezek a művek legtöbbször zeneileg értékesek, szövegeik, rímeik szellemesek, csak némiképp eljárt fölöttük az idő. Az alkotók koncentrált munkájukkal képesek voltak az operettek egy különlegesebb arcát megmutatni, ez volt, hogy kedveskedő műfajparódiába hajlott, de lehetőséget adott arra is, hogy a legelcsépeltebb operettslágerek is megigazuljanak. A Vilja-dal és Zsupán belépője számomra először hangzott el úgy, hogy a szöveget is értettem. A megfelelő szövegejtés (és el nem hanyagolható szövegértelmezés) az ötödéves zenés osztály nagy erénye, énektechnikájuk is kimagasló. Öt különböző zenei matériában mozogtak otthonosan Johann Strauss keringős magyar meséjétől Ábrahám Pál jazzes revüoperettjéig.
A teljes cikk itt olvasható.
Forrás: Népszava
Fotók: Kuttner Ádám
Egyéb hírek
Mit lát a néző? És mi az a puskamikrofon? – Programajánló az Alkotóműhelyek Hetéről
Mindig is kíváncsi voltál, mit tanulnak a többiek? Televíziós szakra jársz, de érdekel a színpad világa? Esetleg rendezőként eljátszottál a gondolattal, milyen lehet bábszínészként életet lehelni a tárgyakba, vagy talán már profin vágod a filmet, de szívesen kipróbálnád magad egyszer a kamera mögött? Az Alkotóműhelyek Hete során pont erre lesz lehetőséged. Kezdjük együtt kreatívan az új tanévet!
„Nagyon vágytunk már egy ilyen osztályra” – bemutatkoznak az elsős bábszínészek osztályvezetői
Ellinger Edina és Ács Norbert ugyanolyan fanatikusai a bábművészetnek, annak szerepéről és oktatásáról is egyet gondolnak. Így nem meglepő, hogy huszonegy éve egymás szakmai támaszai, és hogy idén együtt indítanak osztályt az SZFE-n. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal velük beszélgettünk.
Ismét az Alkotóműhelyek Hete nyitja a tanévet
Pilátus alakja a színpadon, a homokból hogyan válik emlékezet és mit rejtenek az őserdő által benőtt maja városok. A korábbi évekhez hasonlóan számos érdekes előadással, programmal várjuk hallgatóinkat már szeptember első hetében, hogy kreatívan induljunk neki a közös munkának.
„Újra szívünkbe zártunk, Debrecen!” – Beszámoló a 2025-ös Nyári Akadémiáról
Az idei Nyári Akadémián 81 leendő elsőéves hallgató vett részt a cívis városban, hogy megismerkedjen jövendőbeli évfolyamtársaival, oktatóival, és nem utolsósorban azzal az egyedi „eszefés” életérzéssel, amely hamarosan mindennapjaik részévé válik. A HÖK és az egyetem vezetésének közös szervezésében megvalósuló egyhetes tábor gazdag kulturális, szakmai és közösségi programkínálattal várta a résztvevőket, így az oktatók és a hallgatók szeptember 5-én, a tanévnyitón már ismerősként üdvözölhetik egymást.
„Célunk, hogy minél több jó film szülessen” – bemutatkozik az SZFE dokumentumfilmes osztályvezető párosa
A 2025 szeptemberében induló osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal a dokumentumfilm-rendező művész MA osztályának vezetőivel, Barlay Tamással és Moys Zoltánnal beszélgettünk. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatóival arra is kitértünk a felvételi eljárás menetének ismertetése mellett, hogyan találja meg egy dokumentumfilmes készülő alkotásának témáját.
Milyen egy casting a tévében? – elkísértünk három SZFE-s hallgatót
Különleges lehetőségben részesült egyetemünk három zenésszínművész-hallgatója, amikor részt vett az MTVA szereplőválogatásán. A Karrieriroda által szervezett castingon a hallgatók a színházi előadói készségeik kiegészítéseként betekintést nyerhettek a televíziós műsorvezetés világába is.
Egy tanév, egy akciófilm – így zajlott az első second unit képzés az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2024-ben indított second unit-rendező képzés egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőfokú művészképzésben. Az interjúban Gulyás Budával, a szak osztályvezetőjével beszélgettünk az elsőként végzett évfolyammal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól, a szakma sajátosságairól és a jövő kihívásairól.
„Én a partneri alkotói viszonyban hiszek” – interjú Kiss Józseffel, a drámainstruktor-rendező szak osztályvezetőjével
A szeptemberben induló elsőéves osztályok vezetőit bemutató sorozatunk következő szereplője Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgatója – bár őt aligha kell bemutatnunk, hiszen évek óta oktat az SZFE-n. Gyakran dolgozik együtt a hallgatókkal, hiszen a soproni teátrum előadásaiban rendező-, valamint dramaturg- és színészhallgatók is közreműködnek. Hogyan juthatnak el ilyen felkérésekig a drámainstruktor-rendező szakos hallgatók és milyen többletet ad számukra ez a képzés? A tanévkezdésre hangolódva ezekről is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas drámaíró-rendezővel.
