Rituális térbe helyezett Aiasz – beszélgetés Czene-Polgár Donáttal
2024 november 23., szombat 18:40.
Az Antik tragédia a kortárs színpadon című konferencián mutatták be Szophoklész Aiasz című drámáját Czene-Polgár Donát harmadéves dramaturg szakos hallgató rendezésében. Mi vitte el a mozgásszínház felé, és miért fontos ma a női sorsok ábrázolása? – erről is kérdeztük a Lázár Balázs és Szabó Réka osztályában tanuló fiatal alkotót interjúnkban.
– A Fejetlen test című tavalyi vizsgarendezésed után ezúttal egy klasszikus művet állítottál színpadra. Hogyan született meg az Aiasz színrevitelének gondolata?
– Az első impulzust Timár András tanár úrtól kaptuk, aki felhívta figyelmünket a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája által meghirdetett pályázati lehetőségre. Soha életemben nem nyújtottam még be pályázatot, így nagyon sok segítséget kaptam a pályázat megírásában Smid Róbert és Timár András tanár uraktól, majd Kocziszky Éva professzor asszonnyal való egyeztetést követően indulhatott el a művészeti folyamat.
– Miért pont az Aiaszra esett a választás?
– Elsőéves hallgatóként találkoztam először ezzel a különleges alkotással, amely már akkor mély benyomást tett rám. Ez a görög tragédia több szempontból is egyedülálló, egyrészt a nyílt színi öngyilkosság ábrázolása miatt, másrészt pedig azért, mert a címszereplő a darab felénél gyakorlatilag eltűnik. Ettől a ponttól kezdve mintha egy új narratíva bontakozna ki – Szophoklész tulajdonképpen két drámát ötvözött eggyé. Ez a dramaturgiai sajátosság nagyon izgalmas kihívást jelentett a próbafolyamat során, hogy a nézők számára mindezt hogyan tudjuk majd világossá tenni az előadásban.
– Hogyan zajlott a dramaturgiai munka?
– A szöveg átdolgozását Tóth Anna Orsolya másodéves dramaturg szakos hallgató végezte el kivételes szakmai igényességgel. Az eredeti ötven oldalas műből egy tizenöt oldalas, esszenciális változat született, amely úgy őrzi meg az eredeti tragédia mívességét és művészi értékeit, hogy közben új szempontokat is beemel. Ilyen például Tekméssza sorsának árnyaltabb kibontása, aki az eredeti műben Aiasz holttestének megtalálása után elnémul, mert róla Szophoklész említést sem tesz. Anna fontosnak érezte, hogy az ő sorsa is megjelenjen, hiszen
„ma már nem lehet úgy tragédiát vagy bármilyen előadást csinálni, hogy a női sorsokkal nem foglalkozunk.”
– Milyen rendezői koncepció mentén formálódott az előadás?
– A munka során a kísérleti színház eszköztárából merítettünk. Alapvető célkitűzésem volt, hogy a fiatal színészekkel együtt találjuk meg azt a kifejezésmódot, amely élővé teszi ezt az időben távoli drámát. A próbafolyamatot megelőzően két meghatározó színésztréningen vettem részt: Alessandro Serra tréningjén a Színházi Olimpia keretében, illetve Kozma Gábor Viktorral Kisvárdán a Six viewpoints alapú tréningen. Ezek a tapasztalatok egy erőteljesen mozgásközpontú előadás létrehozását inspirálták. Ennek megfelelően minimális díszletet használtunk, sokkal inkább egy intim rituális teret szerettem volna létrehozni a hatalmas ponyvával és a rajta lévő homokkal.
– Mennyiben tekinthető az előadás mozgásszínházi produkciónak?
– A mozgásszínház valóban domináns eleme lett az előadásnak. Törekvésem az volt, hogy a szövegben rejlő intenzív érzelmi tartalmak a színészek testén jussanak érvényre. Éppen ezért minimalizáltam a kellékhasználatot, hogy a fókusz a színész testén, mozgásán legyen.
– Milyen nehézségeket rejt egy antik tragédia mai interpretációja?
– A legnagyobb kihívást az akkori és a mai értékrend közötti távolság áthidalása jelenti. Tekméssza alakjának értelmezése például különösen összetett feladat, hiszen egyszerre rabnő, szerelmes és házastárs. Ez erős diszkrepancia, amit nagyon nehéz értelmezni, megértetni a mai közönséggel. Hasonlóan nehéz mai kontextusba helyezni Aiasz öngyilkosságának motivációját, a sors általi determináltság fogalmát, amely számára az egyetlen lehetséges kiutat jelenti.
Egyéb hírek
Színes pokol: SZFE-s hallgató filmje is látható a Magyar Filmszemlén
Egyetemünk másodéves filmrendező hallgatója, Kis Xavér első önálló rövidfilmje. A Színes pokol, amely a nemek közti kommunikációról és a színészi kiszolgáltatottságról szól, már három hazai fesztivál programján szerepel, köztük a közelgő 45. Magyar Filmszemlén. Ennek kapcsán beszélgettünk vele, azt is megtudtuk, milyen út vezetett idáig.
Ló, AI és Hamvas: ilyen lesz a februári Alkotóműhelyek Hete
Hogyan lesz egy lóból kaszkadőrló? Helyettesítheti-e az AI a szinkronhangot? Van-e hasonlóság Hamvas és Márai esztétikája között? – csak néhány cím az Alkotóműhelyek Hete programjából, amely február 9. és 13. között várja az SZFE hallgatóit és munkatársait. De, aki lazábban kezdené a szemesztert és inkább énekelne, táncolna vagy filmeket nézne, az is talál kedvére való programot.
Élmezőnyben az SZFE a művészeti és művészetközvetítési képzési terület rangsorában
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Művészet és művészetközvetítés képzési területen a 21 hazai rangsorolt felsőoktatási intézmény közül országos szinten a 2. helyen áll az UNIside 2026 legfrissebb egyetemi rangsora szerint. A kiadvány kiemeli, hogy az SZFE különösen erős a hallgatói kiválóság és az oktatói minőség terén, miközben színművész képzése országosan a legnépszerűbb.
Mária örök útjairól – beszélgetés dr. Tari János operatőr-filmrendezővel
Dr. Tari János, operatőr-filmrendező, az SZFE egykori hallgatója, ma elismert oktatója egy ambiciózus dokumentumfilm-projektről mesélt nekünk. A készülő alkotás a Szűz Mária-kultusz európai kultúrtörténetét dolgozza fel. Melyek voltak a film mögött álló személyes motivációk, milyen szerencsés véletlenek adódtak a forgatás során és hogyan lehet hitelesen megjeleníteni ezt a hagyományt? – Többek között ezekről is kérdeztük az alkotót.
„Dolgozzunk gyomorból!” – Szabó Réka a Himnuszról, örökölt történetekről és a jelen kérdéseiről
A Magyar Kultúra Napján Szabó Rékával, az SZFE oktatójával és a Nemzeti Színház dramaturgjával arról beszélgettünk, hogyan él tovább a Himnusz személyes emlékezetünkben, miként lehet a kollektív történelmi tapasztalatokat ma is érvényesen megszólaltatni, és hol húzódik a határ tisztelet és újraértelmezés között a kortárs színház és irodalom világában.
Meghívó Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Dobri Dániel Béla DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Magyar siker az Egyesült Államokban: Somossy Barbara diplomafilmje a legrangosabb nyugati parti fesztiválok egyikén
Nagy büszkeséggel számolunk be arról, hogy az SZFE Filmrendező művész MA szakán 2023-ban végzett hallgatónk, Somossy Barbara Takarásban című diplomafilmje meghívást kapott az Egyesült Államok egyik legfontosabb rövidfilmes seregszemléje, a Dam Short Film Festival versenyprogramjába. Az Oscar-jelölt Koltai Lajos kreatív produceri közreműködésével készült alkotást több száz pályamű közül választották be a mindössze 12 nemzetközi filmet számláló mezőnybe.
Három nap zsongás a Hungexpón: az SZFE idén is bemutatkozott az Educatio Kiállításon
„Miből áll a felvételi?” és „Van-e esélyem bejutni?” – ezek voltak a leggyakrabban feltett kérdések a 2026. január 8–10. között megrendezett Educatio Oktatási Szakkiállításon, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén is saját standdal vett részt. A háromnapos rendezvény során az érdeklődők az egyetem hallgatóival, munkatársaival és számos oktatóval is találkozhattak, akiknek személyesen is feltehették kérdéseiket.
