Fel a fejjel, mi csináljuk tovább!

Varga Viktória
március 3., hétfő 15:20
Share

A Keleti Márton rendezte Fel a fejjel! című vígjáték egyik ikonikus jelenete, amikor a Peti bohócot játszó Latabár Kálmánt Aida nevű elefántja megborotválja és vizet zúdít a fejére. Ezt az ötvenes évekbeli filmet vitte most színre a Bethlen Téri Színházban volt hallgatónk, Szécsi Bence az ötödéves fizikai színházrendező osztállyal. Elefánt nincs az előadásban, bohóctréfa, trükk és mondanivaló viszont annál több. A rendezővel a bemutató után beszélgettünk.

Meglepő, hogy huszonévesként ismered ezt a több, mint hetvenéves filmet! Hogy akadtál rá?

Gyerekkoromban láttam először ezt a vígjátékot és időről-időre eszembe jutott, mondhatni ott motoszkált bennem. Eredetileg a saját osztályomnak szerettem volna megrendezni, de akkor valamiért nem valósult meg. Aztán mikor tavaly, az ötödéves fizikai osztály felkért, hogy rendezzek nekik egy darabot, bedobtam újra az ötletet, és nagyon tetszett nekik. A hívásukra nagy szeretettel mondtam igent, egyrészt a szakmai kihívás miatt, másrészt mert jó és komplex csapatnak tartom őket. Nagyon kíváncsi voltam rájuk. Ez a társaság egészült még ki két sráccal Hegedűs D. Géza osztályából: Molnár Andrással és Nyomárkay Zsigmonddal, illetve én is hoztam volt osztálytársamat, Kádár Kingát.

Mennyire tekinthető ez az előadás a film színpadi adaptációjának?

A filmből öt-hat mondatnál több nem hangzik el a darabban, csak a dramaturgiai fordulatokat tartottuk meg. A szövegkönyvet volt osztálytársammal, László Gáspárral írtam. Színműs korunkban már színpadra adaptáltunk egy kisregényt, de az könnyebb volt. Itt meglévő dramaturgiai fordulópontokhoz kellett különböző jelenetek sorával eljutni, amelyeket teljes egészében mi találtunk ki; a filmhez képest számos új karakter is született. A film a szocialista filmgyártás ékköve, amelyet nem akartunk reprodukálni – nem is lehet. Valami élőt és mait akartunk alkotni.

Maga a cirkusz világa mennyire áll közel hozzád? Sokat voltál gyerekként cirkuszban?

Nem igazán. Ennél a darabnál a párhuzam érdekelt. Egy cirkuszi társulatot látunk a színpadon, de a darab valójában rólunk, fiatal színészekről szól. Bohócok, artisták, cirkuszigazgatók bőrébe bújva talán könnyebben, egyfajta távolságtartással, de őszintén tudunk mesélni magunkról, a minket körülvevő világról.

Ezzel a darabbal megtaláltátok a saját hangotokat, ami igazán nagy szó. Ráadásul te rendezőként a nehezebb utat választottad: úgy akarod elgondolkodtatni a nézőket, hogy nevettetsz is. Nagyon vékony kötélen egyensúlyozol: a darab tele van komikus jelenettel, miközben egy szexuális zaklatásnak is szemtanúi vagyunk, ahol szinte elszorul a torkunk.

Én ebben a színházban hiszek. Azon dolgozunk folyamatosan, hogy a néző minden érzékszervére hassunk, tudjon nevetni, sírni és ezt gyors egymásutánnal tudja megtenni. Szerintem az igazán komoly gondolatok akkor jutnak el a nézőkhöz, ha előtte nevettek valamin, és akkor tudnak igazán jót nevetni, ha előtte valamilyen mélységbe csöppentek velünk. Itt három-négy ajtót nyitogatunk folyamatosan, ami színészileg nagy kihívás. Például a főszereplő Peti bohócot játszó Bari István az egyik percben egy bohóctréfát csinál, aztán a következő pillanatban látjuk, ahogy az álma összetörik. A néző egy igazi érzelmi hullámvasúton érezheti magát.

Ami a hajlékonyságot, vakmerőséget illeti, a fizikais hallgatók állnak legközelebb a cirkusz világához. Mennyire építettél ezekre az adottságaikra?

Abszolút, de úgy érzem, bőven maradt még tartalékuk. A fizikai színház adta lehetőségeket nem aknáztam ki teljesen, de nem is volt célom, mert az artista számok helyett a bohóctréfákra és -trükkökre helyeztem a hangsúlyt. Mindenesetre az a fajta testtudat és azok a komplex képességek, amivel ők rendelkeznek, nagyon sokat számítottak a jelenetek kivitelezésében.

A darabban megidézed az egyik leghíresebb magyar artista és parodista alakját, Alfonzót is. Érdekesség, hogy ezt a szerepet nem egy fiúra, hanem Kádár Kingára osztottad. Ez a nézőtéri reakciók alapján telitalálat volt: nagyon sok komikus pillanatot köszönhetünk neki.

Alfonzó azért lett lány, mert azt akartam, hogy álomszerű, misztikus karakter legyen. Kádár Kinga egyébként nagyon szívesen vállalta a szerepet; egyrészt a korábbi munkáink miatt, másrészt mert van egyfajta ősbizalom kettőnk között.

A darabban Peti bohóc álma, hogy bekerüljön a Fővárosi Nagycirkuszba, azonban láthatjuk, hogy mennyire rögös út vezet odáig. Napjainkban mennyire jellemző ez a tendencia a művészeti pályán való elhelyezkedés során? Húzható bármilyen párhuzam?

Szerencsém volt, mert egyből le tudtam szerződni a Centrál Színházba, de alapvetően nagyon nehéz. Számos színészképzés érhető el ma a piacon, miközben színházból nem lett több. Emellett azt érzem, hogy sajnos manapság kisebb igény mutatkozik a kultúra iránt. Úgy vélem, egyfajta átmeneti időszakban vagyunk. Ugyan most nem a legideálisabb színházat csinálni, valakinek mégis meg kell tennie annak érdekében, hogy a folytonosság ne szakadjon meg és a kultúra tovább öröklődjön.

Ebben az előadásban nagyon szerethetők vagytok, ez pedig szerintem rámutat arra, hogy lehet hinni a ti generációtokban is.

Igen, az volt a cél, hogy megmutassuk: mi a nehézségek ellenére is csinálni fogjuk!

Alkotók

Trükkmester
Látvány
László Dávid
Fénytervező, plakát
Rendező munkatársa
Cs. Nagy Adrienne
Rendező

Egyéb hírek

A kortárs média és a forgatókönyvírás új kézikönyvei - páros könyvbemutató az SZFE-n

Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.

Öt művészeti egyetem ünnepelt közös gálán a Müpában

Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.

Diplomafilm-bemutató az SZFE-n: nyolc diák filmje a vásznon

Október 20-án, hétfőn 17 órakor mutatják be az SZFE Vilmos Zsigmond Intézet Filmrendező és Filmoperatőr művész MA (2021-2023) szakos hallgatói diplomafilmjeiket az Urániában.

 

Páros könyvbemutató az Urániában – Az SZFE Könyvek sorozat új kötetei

Október 15-én szerdán 13 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont az SZFE Könyvek sorozat legújabb köteteit bemutató eseménynek. Két, a hazai médiatudományi és filmes oktatás számára egyaránt fontos, hiánypótló kiadvány kerül a közönség elé: egy webbook a média fogalmi és elméleti alapjairól, valamint egy tankönyv a forgatókönyvírás művészetéről, illetve módszertanáról.

Felvidéki terepszemlén jártak az SZFE dokumentumfilmesei

A Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező MA szakos hallgatói október 10-én a Felvidék egyik különleges térségébe, a Medvesaljára látogattak el első közös projektfilmjük terepszemléje keretében.

Öt művészeti egyetem ünnepelt közös gálán a Müpában

Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.

Az SZFE-n tart mesterkurzust Antal Nimród filmrendező

A Színház- és Filmművészeti Egyetem szervezésében Antal Nimród, magyar származású amerikai filmrendező tart exkluzív mesterkurzust 2025. október 10-én pénteken a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben.

TDK 2025/2027

Idén ismét lehet jelentkezni Egyetemünk Tudományos Diákkörének munkájába, ahová minden osztatlan és osztott BA, illetve MA képzésben tanuló, beiratkozott hallgatónk csatlakozhat. A diákköri munka lehetőséget kínál mindazoknak az egyénileg vagy csoportban dolgozó diákunknak, akik a következő két tanévben „nem tantervi feladat, nem vizsgafeladat” keretei között szeretnének egyetemi, intézeti és témavezetői támogatással művészeti és/vagy tudományos projekteket létrehozni – a számukra legizgalmasabb témában és formában. A TDK részletes felhívása az alábbiakban olvasható.

Több betöltése Több betöltése
Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi 2020