Fel a fejjel, mi csináljuk tovább!

Varga Viktória
március 3., hétfő 15:20
Share

A Keleti Márton rendezte Fel a fejjel! című vígjáték egyik ikonikus jelenete, amikor a Peti bohócot játszó Latabár Kálmánt Aida nevű elefántja megborotválja és vizet zúdít a fejére. Ezt az ötvenes évekbeli filmet vitte most színre a Bethlen Téri Színházban volt hallgatónk, Szécsi Bence az ötödéves fizikai színházrendező osztállyal. Elefánt nincs az előadásban, bohóctréfa, trükk és mondanivaló viszont annál több. A rendezővel a bemutató után beszélgettünk.

Meglepő, hogy huszonévesként ismered ezt a több, mint hetvenéves filmet! Hogy akadtál rá?

Gyerekkoromban láttam először ezt a vígjátékot és időről-időre eszembe jutott, mondhatni ott motoszkált bennem. Eredetileg a saját osztályomnak szerettem volna megrendezni, de akkor valamiért nem valósult meg. Aztán mikor tavaly, az ötödéves fizikai osztály felkért, hogy rendezzek nekik egy darabot, bedobtam újra az ötletet, és nagyon tetszett nekik. A hívásukra nagy szeretettel mondtam igent, egyrészt a szakmai kihívás miatt, másrészt mert jó és komplex csapatnak tartom őket. Nagyon kíváncsi voltam rájuk. Ez a társaság egészült még ki két sráccal Hegedűs D. Géza osztályából: Molnár Andrással és Nyomárkay Zsigmonddal, illetve én is hoztam volt osztálytársamat, Kádár Kingát.

Mennyire tekinthető ez az előadás a film színpadi adaptációjának?

A filmből öt-hat mondatnál több nem hangzik el a darabban, csak a dramaturgiai fordulatokat tartottuk meg. A szövegkönyvet volt osztálytársammal, László Gáspárral írtam. Színműs korunkban már színpadra adaptáltunk egy kisregényt, de az könnyebb volt. Itt meglévő dramaturgiai fordulópontokhoz kellett különböző jelenetek sorával eljutni, amelyeket teljes egészében mi találtunk ki; a filmhez képest számos új karakter is született. A film a szocialista filmgyártás ékköve, amelyet nem akartunk reprodukálni – nem is lehet. Valami élőt és mait akartunk alkotni.

Maga a cirkusz világa mennyire áll közel hozzád? Sokat voltál gyerekként cirkuszban?

Nem igazán. Ennél a darabnál a párhuzam érdekelt. Egy cirkuszi társulatot látunk a színpadon, de a darab valójában rólunk, fiatal színészekről szól. Bohócok, artisták, cirkuszigazgatók bőrébe bújva talán könnyebben, egyfajta távolságtartással, de őszintén tudunk mesélni magunkról, a minket körülvevő világról.

Ezzel a darabbal megtaláltátok a saját hangotokat, ami igazán nagy szó. Ráadásul te rendezőként a nehezebb utat választottad: úgy akarod elgondolkodtatni a nézőket, hogy nevettetsz is. Nagyon vékony kötélen egyensúlyozol: a darab tele van komikus jelenettel, miközben egy szexuális zaklatásnak is szemtanúi vagyunk, ahol szinte elszorul a torkunk.

Én ebben a színházban hiszek. Azon dolgozunk folyamatosan, hogy a néző minden érzékszervére hassunk, tudjon nevetni, sírni és ezt gyors egymásutánnal tudja megtenni. Szerintem az igazán komoly gondolatok akkor jutnak el a nézőkhöz, ha előtte nevettek valamin, és akkor tudnak igazán jót nevetni, ha előtte valamilyen mélységbe csöppentek velünk. Itt három-négy ajtót nyitogatunk folyamatosan, ami színészileg nagy kihívás. Például a főszereplő Peti bohócot játszó Bari István az egyik percben egy bohóctréfát csinál, aztán a következő pillanatban látjuk, ahogy az álma összetörik. A néző egy igazi érzelmi hullámvasúton érezheti magát.

Ami a hajlékonyságot, vakmerőséget illeti, a fizikais hallgatók állnak legközelebb a cirkusz világához. Mennyire építettél ezekre az adottságaikra?

Abszolút, de úgy érzem, bőven maradt még tartalékuk. A fizikai színház adta lehetőségeket nem aknáztam ki teljesen, de nem is volt célom, mert az artista számok helyett a bohóctréfákra és -trükkökre helyeztem a hangsúlyt. Mindenesetre az a fajta testtudat és azok a komplex képességek, amivel ők rendelkeznek, nagyon sokat számítottak a jelenetek kivitelezésében.

A darabban megidézed az egyik leghíresebb magyar artista és parodista alakját, Alfonzót is. Érdekesség, hogy ezt a szerepet nem egy fiúra, hanem Kádár Kingára osztottad. Ez a nézőtéri reakciók alapján telitalálat volt: nagyon sok komikus pillanatot köszönhetünk neki.

Alfonzó azért lett lány, mert azt akartam, hogy álomszerű, misztikus karakter legyen. Kádár Kinga egyébként nagyon szívesen vállalta a szerepet; egyrészt a korábbi munkáink miatt, másrészt mert van egyfajta ősbizalom kettőnk között.

A darabban Peti bohóc álma, hogy bekerüljön a Fővárosi Nagycirkuszba, azonban láthatjuk, hogy mennyire rögös út vezet odáig. Napjainkban mennyire jellemző ez a tendencia a művészeti pályán való elhelyezkedés során? Húzható bármilyen párhuzam?

Szerencsém volt, mert egyből le tudtam szerződni a Centrál Színházba, de alapvetően nagyon nehéz. Számos színészképzés érhető el ma a piacon, miközben színházból nem lett több. Emellett azt érzem, hogy sajnos manapság kisebb igény mutatkozik a kultúra iránt. Úgy vélem, egyfajta átmeneti időszakban vagyunk. Ugyan most nem a legideálisabb színházat csinálni, valakinek mégis meg kell tennie annak érdekében, hogy a folytonosság ne szakadjon meg és a kultúra tovább öröklődjön.

Ebben az előadásban nagyon szerethetők vagytok, ez pedig szerintem rámutat arra, hogy lehet hinni a ti generációtokban is.

Igen, az volt a cél, hogy megmutassuk: mi a nehézségek ellenére is csinálni fogjuk!

Alkotók

Trükkmester
Látvány
László Dávid
Fénytervező, plakát
Rendező munkatársa
Cs. Nagy Adrienne
Rendező

Egyéb hírek

Rómeó és Júlia az esőben – lezárult a soproni Nemzetközi Színházi Műhely

2025-ben ismét a Soproni Egyetem adott otthont a Nemzetközi Színházi Műhelynek. A zárónapon, július 8-án az egyetem botanikus kertjének hat különböző pontján mutatták be a hallgatók azokat a Shakespeare Rómeó és Júliája által inspirált rövid színpadi performanszokat, melyeken a hét során dolgoztak.

Karrier, közösségi élmény és világraszóló események – Várja a jelentkezőket a közmédia tehetséggondozó programja

Ismét meghirdeti nagy sikerű tehetséggondozó programját a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány. A kiválasztott fiatalok Magyarország legnagyobb médiavállalatánál építhetik karrierjüket, legendák nyomdokaiba léphetnek és nemzetközi, valamint világesemények részesévé válhatnak. Televíziós és rádiós műsorkészítésben, sportújságírásban, valamint az online területen is kipróbálhatják magukat, de választhatják a műszaki területet is. Fejlődésüket elismert médiaszakemberek mentorként segítik. A közmédia augusztus 8-ig várja a jelentkezéseket.

Szeptemberben debütálnak az SZFE végzős second unit rendezőinek vizsgafilmjei

Újabb jelentős mérföldkőhöz ért a Színház-és Filmművészeti Egyetem. Lezárult az első hallgatók képzése a second unit rendező szakon a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. Az egy éves, intenzív mesterkurzus a Balázs Béla-díjas operatőr, Gulyás Buda, illetve az idén Magyar Mozgókép Életműdíjjal kitüntetett kaszkadőrszakértő, Piroch Gábor szakmai irányításával tavaly indult el. A Magyarországon, de a régióban is egyedülállónak minősülő képzésre sokszoros túljelentkezés mellett kilenc fiatalt vettek fel, akik idén szeptemberben mutatják be vizsga- és diplomafilmjeiket.

Elindult a Nemzetközi Színházi Műhely Sopronban - Hat ország fiatal művészei dolgoznak együtt az alkotótáborban

A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház 2025. július 1–9. között közösen rendezi meg a Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 című programot. Az immár második alkalommal megvalósuló, intenzív nyári alkotótáborban magyar és külföldi színművészhallgatók, valamint rangos hazai és nemzetközi oktatók, rendezők dolgoznak együtt a Soproni Egyetem kampuszán. A megnyitót július 2-án tartották a Ligneum Rendezvényházban.

„Nem adom tovább” – Női sorsok és családi örökségek Hevesi Fanni rendezésében

Három generáció, három női sors, egy mélyreható családi örökség. Hevesi Fanni, az SZFE fizikai színházi rendező és koreográfus osztályának végzős hallgatója, Alice Birch Egy öngyilkosság anatómiája című formailag rendhagyó, mégis megrázó erejű darabját állította színpadra. Az előadás fókuszában a több generáción átívelő traumák és a női identitás állnak – egy olyan színházi világban, ahol a női történetek gyakran háttérbe szorulnak. A rendezővel a koncepció születéséről, a színészi munkáról és a hallgatás örökségéről beszélgettünk.

Nemzetközi Színházi Műhelyt szervez az SZFE, a Nemzeti Színház és a Soproni Egyetem

A Színház- és Filmművészeti Egyetem – együttműködésben a Nemzeti Színházzal és a Soproni Egyetemmel – 2025 nyarán ismét megrendezi nagysikerű nemzetközi alkotótáborát, amely idén Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron, 2025 címmel várja a résztvevőket.

Múzeumszínház Esztergomban a Múzeumok Éjszakáján

A Múzeumok Éjszakáján különleges múzeumszínházi előadást mutatottak be a Babits Mihály Színház társulatának tagjai és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói Esztergom öt pontján is. Az esemény ötletgazdája és főszervezője Kaj Ádám, a Babits Mihály Színház igazgatója, az SZFE doktorandusza volt.

Meghívó Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Rainer-Micsinyei Nóra DLA disszertációjának nyilvános védésére.

Több betöltése Több betöltése
Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi 2020