Filmvetítés a Vigadóban – András Ferencre emlékeztek a tanítványai
2024 június 11., kedd 10:47.
Jól kell rendezni, csináljatok jó filmeket! – adta útravalóul tanítványainak az áprilisban elhunyt András Ferenc, Kossuth-díjas filmrendező.
Az SZFE harmadéves rendező szakos hallgatói filmvetítéssel tisztelegtek egykori osztályvezető tanáruk előtt a Pesti Vigadóban. Mi is részt vettünk a megemlékezésen.
Csak elvétve maradt üres szék a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében. A „Mozi a Vigadóban” program résztvevői kivételesen nemcsak egy közös filmezésre gyűltek össze a múlt héten, hanem azért is, hogy megemlékezzenek a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű és A nagy generáció című korszakalkotó filmek rendezőjéről, András Ferencről. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező az utolsó éveit a filmpedagógiának szentelte. A vizsgafilmek vetítését még ő maga kezdte el szervezni a Magyar Művészeti Akadémiával közösen, amelynek ő is tagja volt. Az eseményt már nem érhette meg, de egészen biztos, hogy büszkén figyelte tanítványait odafentről.
Az esten Zsigmond Dezső mondott búcsúbeszédet, az Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozatának vezetője. Felelevenítette az utolsó tagozati ülésüket, melyre a rendező egy hosszabb kórházi kezelés után érkezett. Gyenge volt és sápadt, de mégis ott volt, mert fontos volt számára a közösség. Ez annak fényében még inkább értékelendő, hogy a filmes alkotók egyszerre magányos és közösségi emberek. Különös ambivalencia. Kiemelte, hogy András Ferencnek a filmezés volt az élete. Alkotásai azt mutatják, hogy egy film lehet egyszerre művészi és közönségbarát. „Aki megnézi a Dögkeselyűt, vagy a Veri az ördög a feleségét, joggal állítja, hogy hú de bazi jó mozi.” – mondta. Zsigmond szerint előbbi felveszi a versenyt a legjobb hollywoodi zsánerfilmekkel, mégis jellegzetesen közép-európai, magyar. Cserhalmi György karaktere jóval több és mélyebb, mint az amerikai filmhősöké, hiszen a mi földünkből és egy nehéz korszakból táplálkozott. Utóbbi pedig a magyar vidék filmje, amelyben a kommunizmus által megnyomorított, mégis szeretnivaló kisemberek groteszk világa tükröződik. „Az tud csak ilyet csinálni, aki közöttük élt.” – tette hozzá a tagozatvezető.
A harmadéves rendező osztály gondolatait Hema Karim tolmácsolta, aki megosztotta a közönséggel, hogy osztályvezető tanáruk olyannyira szívén viselte a sorsukat, hogy még életének utolsó heteiben, nagy betegen sem volt rest felhívni őket a vetítés szervezésének előrehaladásával kapcsolatban. Hitt a filmjeikben, hitt bennük. Arra ösztönözte őket, hogy találják meg a saját hangjukat. És ott voltak persze a legendás sztorijai is: megosztotta velük, hogy ismerkedett meg az egyetemen Cserhalmi Györggyel, hogy kötöttek barátságot egy Vas utcai kocsmában, vagy hogy írta újra egy óra alatt a Dögkeselyű egyik fő jelenetét a forgatás közepén… Megtudhattuk azt is, hogy András Ferenc nemcsak filmet tudott jól rendezni, hanem a főzésben is jeleskedett. Tanítványai megkóstolhatták a híres marhalábszárpörköltjét, amit fél napig készített Soós Péter osztályvezető tanárral együtt, hogy elég puha legyen. Mindannyian hálásak, hogy bizalmat szavazott nekik, valamint, hogy nemcsak a filmkészítés lehetőségét adta meg számukra, hanem hogy egy összetartó osztályt is kovácsolt belőlük.
Majd következtek a várva várt vizsgafilmek. Egymás után pergett le előttünk Hema Karim Életfogytiglan című kisfilmje, Demeter Hunor Cukormáza, Klock-Balog Péter Te is Fiam, Rúfusz című alkotása, a Varga Patrik rendezte Éjjeli kimenő, Horváth Kolos Xavér Harmatos barackfavirággal szeretnélek ébreszteni című vizsgafilmje és Pekár Éva Hannától az Annyira jól esne *** most.
Az est a vizsgafilmek alkotóinak és osztályvezető tanáraiknak kerekasztalbeszélgetésével zárult, amelyet Soós Péter film- és televíziórendező moderált. Soós szerint András Ferenc azt vallotta, hogy nem a technikai tudás átadása az oktatók elsődleges célja, mert azt a gyakorlat is magával hozza, ehelyett inkább a személyiségfejlesztésre kell fektetni a hangsúlyt. A felvételin karaktereket keresett, majd az együtt töltött évek alatt azt próbálta kideríteni, hogy ki miben jó, kit mi érdekel. „De ő maga is egy nagyon komoly fazon volt. A jelenlétében a magyar filmtörténet egy nagyon fontos darabkáját tapasztalhatta meg az ember.” – zárta gondolatát egykori kollégája. A hallgatók többek között arról is beszámoltak a kerekasztalbeszélgetésen, hogy vizsgafilmjük témáját az András Ferenc tanár úr által adott feladatból bontották tovább, aki arra tanította őket, hogy mindig járjanak nyitott szemmel és figyeljék meg a körülöttük élő embereket, valamint viszonyaikat. Hiszen egy rendező azokat a történeteket tudja a leghitelesebben megfilmesíteni, amelyeket ő maga is megtapasztalt.
A beszélgetést Soós Péter egy igazán elgondolkodtató megállapítással zárta – a hat tanítványból álló csapat volt az egyetlen András Ferenc-osztály, amely az ő személyiségének egy darabját viszi tovább magával… Aznap este mi nézők is hazavihettünk magunkkal valamit: szívmelengető történeteket egy korszakalkotó filmrendezőről és a legfiatalabb filmes generáció jelenkorunkról alkotott gondolatait.
Egyéb hírek
SZFE-s hallgatók a Cannes-i Filmfesztiválon
A Cannes-i Filmfesztivál a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró fesztiválja, melyet minden év májusának második felében tartanak Cannes-ban. A fődíjért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota. Idén az SZFE 25 diákja utazott ki a programra; közülük két televíziós műsorkészítő szakos hallgatónkkal, az elsőéves Hegedüs Katával és a másodéves Simon Eszterrel beszélgettünk az élményeikről.
„A színész mint vehiculum” – az SZFE-n tartott előadást Valère Novarina
A francia színházi rendező, költő, festő és drámaíró, Valère Novarina látogatott el május 5-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába az intézmény felkérésére. A neves kortárs képzőművész ezúttal a színház és festészet viszonyáról tartott előadást a jelenlévő érdeklődőknek.
Meghívó Liszka Tamás DLA disszertációjának nyilvános védésére
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Liszka Tamás DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Franco Nero Veszprémbe látogatott
Franco Nero érkezett Magyarországra az SZFE osztályvezető oktatója, Oberfrank Pál által vezetett Veszprémi Petőfi Színház meghívására. Az olasz világsztár élete során eddig 250 filmben vállalt szerepet, melyeknek műfaji sokszínűsége elképesztő: az alkotások között ugyanúgy vannak művészfilmek, mint politikai krimik, spagetti-westernek és történelmi tablók. Az életmű ez utóbbi kategóriába sorolható darabjai közül ráadásul a legjelentősebbek közé tartozik a magyar Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona is. Franco Nero volt már magyar, lengyel és orosz; több mint harminc eltérő nemzet hőseit keltette életre a filmvásznon.
Két hónap egy különleges szigeten a Pannónia Ösztöndíjprogram jóvoltából
Ács Vanessza, az SZFE harmadéves televíziós műsorszerkesztő hallgatója a Pannónia Ösztöndíjprogram keretén belül két hónapot töltött egy különleges szigeten, ahol mind szakmailag, mind emberileg sokat fejlődött.
SZFE-s előadások az OSZT programjában
Az Országos Színházi Találkozó, amely a magyar színházi élet egyik legfontosabb ünnepe, idén is sokszínű és izgalmas előadásokkal várja a közönséget. A találkozón a Színház- és Filmművészeti Egyetem is képviselteti magát. Június 12-én a Spoon River-i holtak, június 16-án pedig a Parasztopera látható majd az OSZT Off programjában.
Besúgók, hisztérikák és jazz - interjú Regős Simon végzős rendező hallgatónkkal
„Egyszerűen nem vesszük észre, hogy a múlt mennyire körbelengi ezt az országot és nem tudjuk elengedni, nem tudunk továbblépni. Fel kell ismernünk, hogy vannak olyan dolgok, amikről beszélnünk kell” – ötödéves fizikai színházrendező hallgatónk, Regős Simon nem félt családja legintimebb történeteit színre vinni, egyfajta korlenyomatot is adva a második világháború utáni évtizedekről. A Hisztéria üzenőfüzete-t még júniusban is elcsíphetjük a Bethlen Téri Színházban.
„A siker ne sodorjon el, hanem irányt mutasson” – Domokos Éva Lili útja a Pokoli rokonokig
Domokos Éva Lili, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművészhallgatója egy különleges lehetőséggel indította pályáját: szerepet kapott a nagy sikerű Pokoli rokonok című sorozatban. Az egyetemi kurzustól a castingon át a forgatás élményeiig, majd a színházi és filmes felkérésekig tartó út nemcsak szakmai áttörést hozott számára, hanem önismereti fordulóponttá is vált.
