Filmvetítés a Vigadóban – András Ferencre emlékeztek a tanítványai
2024 június 11., kedd 10:47.
Jól kell rendezni, csináljatok jó filmeket! – adta útravalóul tanítványainak az áprilisban elhunyt András Ferenc, Kossuth-díjas filmrendező.
Az SZFE harmadéves rendező szakos hallgatói filmvetítéssel tisztelegtek egykori osztályvezető tanáruk előtt a Pesti Vigadóban. Mi is részt vettünk a megemlékezésen.
Csak elvétve maradt üres szék a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében. A „Mozi a Vigadóban” program résztvevői kivételesen nemcsak egy közös filmezésre gyűltek össze a múlt héten, hanem azért is, hogy megemlékezzenek a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű és A nagy generáció című korszakalkotó filmek rendezőjéről, András Ferencről. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező az utolsó éveit a filmpedagógiának szentelte. A vizsgafilmek vetítését még ő maga kezdte el szervezni a Magyar Művészeti Akadémiával közösen, amelynek ő is tagja volt. Az eseményt már nem érhette meg, de egészen biztos, hogy büszkén figyelte tanítványait odafentről.
Az esten Zsigmond Dezső mondott búcsúbeszédet, az Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozatának vezetője. Felelevenítette az utolsó tagozati ülésüket, melyre a rendező egy hosszabb kórházi kezelés után érkezett. Gyenge volt és sápadt, de mégis ott volt, mert fontos volt számára a közösség. Ez annak fényében még inkább értékelendő, hogy a filmes alkotók egyszerre magányos és közösségi emberek. Különös ambivalencia. Kiemelte, hogy András Ferencnek a filmezés volt az élete. Alkotásai azt mutatják, hogy egy film lehet egyszerre művészi és közönségbarát. „Aki megnézi a Dögkeselyűt, vagy a Veri az ördög a feleségét, joggal állítja, hogy hú de bazi jó mozi.” – mondta. Zsigmond szerint előbbi felveszi a versenyt a legjobb hollywoodi zsánerfilmekkel, mégis jellegzetesen közép-európai, magyar. Cserhalmi György karaktere jóval több és mélyebb, mint az amerikai filmhősöké, hiszen a mi földünkből és egy nehéz korszakból táplálkozott. Utóbbi pedig a magyar vidék filmje, amelyben a kommunizmus által megnyomorított, mégis szeretnivaló kisemberek groteszk világa tükröződik. „Az tud csak ilyet csinálni, aki közöttük élt.” – tette hozzá a tagozatvezető.
A harmadéves rendező osztály gondolatait Hema Karim tolmácsolta, aki megosztotta a közönséggel, hogy osztályvezető tanáruk olyannyira szívén viselte a sorsukat, hogy még életének utolsó heteiben, nagy betegen sem volt rest felhívni őket a vetítés szervezésének előrehaladásával kapcsolatban. Hitt a filmjeikben, hitt bennük. Arra ösztönözte őket, hogy találják meg a saját hangjukat. És ott voltak persze a legendás sztorijai is: megosztotta velük, hogy ismerkedett meg az egyetemen Cserhalmi Györggyel, hogy kötöttek barátságot egy Vas utcai kocsmában, vagy hogy írta újra egy óra alatt a Dögkeselyű egyik fő jelenetét a forgatás közepén… Megtudhattuk azt is, hogy András Ferenc nemcsak filmet tudott jól rendezni, hanem a főzésben is jeleskedett. Tanítványai megkóstolhatták a híres marhalábszárpörköltjét, amit fél napig készített Soós Péter osztályvezető tanárral együtt, hogy elég puha legyen. Mindannyian hálásak, hogy bizalmat szavazott nekik, valamint, hogy nemcsak a filmkészítés lehetőségét adta meg számukra, hanem hogy egy összetartó osztályt is kovácsolt belőlük.
Majd következtek a várva várt vizsgafilmek. Egymás után pergett le előttünk Hema Karim Életfogytiglan című kisfilmje, Demeter Hunor Cukormáza, Klock-Balog Péter Te is Fiam, Rúfusz című alkotása, a Varga Patrik rendezte Éjjeli kimenő, Horváth Kolos Xavér Harmatos barackfavirággal szeretnélek ébreszteni című vizsgafilmje és Pekár Éva Hannától az Annyira jól esne *** most.
Az est a vizsgafilmek alkotóinak és osztályvezető tanáraiknak kerekasztalbeszélgetésével zárult, amelyet Soós Péter film- és televíziórendező moderált. Soós szerint András Ferenc azt vallotta, hogy nem a technikai tudás átadása az oktatók elsődleges célja, mert azt a gyakorlat is magával hozza, ehelyett inkább a személyiségfejlesztésre kell fektetni a hangsúlyt. A felvételin karaktereket keresett, majd az együtt töltött évek alatt azt próbálta kideríteni, hogy ki miben jó, kit mi érdekel. „De ő maga is egy nagyon komoly fazon volt. A jelenlétében a magyar filmtörténet egy nagyon fontos darabkáját tapasztalhatta meg az ember.” – zárta gondolatát egykori kollégája. A hallgatók többek között arról is beszámoltak a kerekasztalbeszélgetésen, hogy vizsgafilmjük témáját az András Ferenc tanár úr által adott feladatból bontották tovább, aki arra tanította őket, hogy mindig járjanak nyitott szemmel és figyeljék meg a körülöttük élő embereket, valamint viszonyaikat. Hiszen egy rendező azokat a történeteket tudja a leghitelesebben megfilmesíteni, amelyeket ő maga is megtapasztalt.
A beszélgetést Soós Péter egy igazán elgondolkodtató megállapítással zárta – a hat tanítványból álló csapat volt az egyetlen András Ferenc-osztály, amely az ő személyiségének egy darabját viszi tovább magával… Aznap este mi nézők is hazavihettünk magunkkal valamit: szívmelengető történeteket egy korszakalkotó filmrendezőről és a legfiatalabb filmes generáció jelenkorunkról alkotott gondolatait.
Egyéb hírek
Valère Novarina az SZFE vendége – felolvasószínház, workshopok, beszélgetés
Egyetemünk vendége lesz május első hetében Valère Novarina, a kortárs francia színház kiemelkedő alkotója, drámaíró, rendező, festő. Művészete Magyarországon is egyre ismertebb, számos hazai és nemzetközi bemutató, fordítás, illetve konferencia kapcsolódik életművéhez. Az SZFE Doktori Iskola meghívására érkező művésszel budapesti tartózkodása során több eseményen is találkozhat a közönség.
Kimagasló SZFE-s sikerek a 37. OTDK-n
A 37. OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójának idén az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adott otthont április 23–25. között. A rendezvény során hét helyszínen 450 pályamunkát értékelt a zsűri. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet 24 hallgató képviselte pályamunkáival, a különböző tagozatok zsűrijének munkájában pedig 6 oktatónk vett részt.
Szenátusi választás az SZFE-n
A Szenátus választott tagjainak megbízatása 2025. júniusában lejár, így 2025. május 5. és 2025. május 27. között az SZFE szenátusi választást tart. A szenátusi tag választásra jogosult három intézet (SISZMI, ZSVMI, NADEI), valamint a nem oktatói-kutatói munkavállalói kör külön-külön tartanak jelölő értekezletet, ennek megfelelően a szenátusi tagok választását megelőzően négy jelölő értekezlet megtartására kerül sor.
Az SZFE Szakkollégiuma felvételt hirdet a 2025/2026-os tanévre
A felvételire jelentkezhet a Színház- és Filmművészeti Egyetem bármely BA, MA és osztatlan képzésében résztvevő és minimum egy éves aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója.
Nyitottan a világra – a Pannónia Ösztöndíjprogram egy éve
Közel 1 éve indult útjára a Pannónia Ösztöndíjprogram, amely az SZFE hallgatói, oktatói és munkatársai számára kínál nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeket. Az elmúlt időszakban több mint 150 mobilitás valósult meg, a program pedig rugalmas, az egyetem művészeti képzéséhez igazított kereteket biztosít. Dr. Huszár Orsolyával, az SZFE Nemzetközi Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk az ösztöndíjprogram eddigi eredményeiről és a jövőbeli tervekről.
Kihirdették az SZFE 43. dalversenyének győzteseit
Bagó Gizella professor emerita, az SZFE művésztanára szervezésének köszönhetően immáron 43. alkalommal vehettek részt hallgatóink az egyetem dalversenyén, melyet Neményi Lili (1902–1988) operaénekesnő alapított.
Guiness rekord született dr. Lázár Balázs, egyetemünk adjunktusának közreműködésével
Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából Lázár Balázs színész, Bella István-díjas költő, a harmadéves dramaturg osztály társosztályvezetője vezényelte le a magyarországi együtt szavalás Guiness rekordjának megdöntését a költő Nyitnikék című versének részletével, a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Közép-Budai Tankerület szervezésében.
„A verkli bennem szól” – Fejes Szabolcs Liliom-rendezéséről az alkotóval beszélgettünk
Molnár Ferenc klasszikusát, a Liliomot a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színházban. A fiatal alkotó, aki korábban több vizsgaelőadásban is megmutatta rendezői gondolkodásmódját, ezúttal személyes hangvételű és a jelenhez is szorosan kapcsolódó értelmezéssel nyúlt a legendás műhöz. Az előadás kapcsán rendezői látásmódjának alakulásáról, színészi bizalomról és belső verklidallamokról beszélgettünk.
