Jól kell rendezni, csináljatok jó filmeket! – adta útravalóul tanítványainak az áprilisban elhunyt András Ferenc, Kossuth-díjas filmrendező.
Az SZFE harmadéves rendező szakos hallgatói filmvetítéssel tisztelegtek egykori osztályvezető tanáruk előtt a Pesti Vigadóban. Mi is részt vettünk a megemlékezésen.
Csak elvétve maradt üres szék a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében. A „Mozi a Vigadóban” program résztvevői kivételesen nemcsak egy közös filmezésre gyűltek össze a múlt héten, hanem azért is, hogy megemlékezzenek a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű és A nagy generáció című korszakalkotó filmek rendezőjéről, András Ferencről. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező az utolsó éveit a filmpedagógiának szentelte. A vizsgafilmek vetítését még ő maga kezdte el szervezni a Magyar Művészeti Akadémiával közösen, amelynek ő is tagja volt. Az eseményt már nem érhette meg, de egészen biztos, hogy büszkén figyelte tanítványait odafentről.
Az esten Zsigmond Dezső mondott búcsúbeszédet, az Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozatának vezetője. Felelevenítette az utolsó tagozati ülésüket, melyre a rendező egy hosszabb kórházi kezelés után érkezett. Gyenge volt és sápadt, de mégis ott volt, mert fontos volt számára a közösség. Ez annak fényében még inkább értékelendő, hogy a filmes alkotók egyszerre magányos és közösségi emberek. Különös ambivalencia. Kiemelte, hogy András Ferencnek a filmezés volt az élete. Alkotásai azt mutatják, hogy egy film lehet egyszerre művészi és közönségbarát. „Aki megnézi a Dögkeselyűt, vagy a Veri az ördög a feleségét, joggal állítja, hogy hú de bazi jó mozi.” – mondta. Zsigmond szerint előbbi felveszi a versenyt a legjobb hollywoodi zsánerfilmekkel, mégis jellegzetesen közép-európai, magyar. Cserhalmi György karaktere jóval több és mélyebb, mint az amerikai filmhősöké, hiszen a mi földünkből és egy nehéz korszakból táplálkozott. Utóbbi pedig a magyar vidék filmje, amelyben a kommunizmus által megnyomorított, mégis szeretnivaló kisemberek groteszk világa tükröződik. „Az tud csak ilyet csinálni, aki közöttük élt.” – tette hozzá a tagozatvezető.
A harmadéves rendező osztály gondolatait Hema Karim tolmácsolta, aki megosztotta a közönséggel, hogy osztályvezető tanáruk olyannyira szívén viselte a sorsukat, hogy még életének utolsó heteiben, nagy betegen sem volt rest felhívni őket a vetítés szervezésének előrehaladásával kapcsolatban. Hitt a filmjeikben, hitt bennük. Arra ösztönözte őket, hogy találják meg a saját hangjukat. És ott voltak persze a legendás sztorijai is: megosztotta velük, hogy ismerkedett meg az egyetemen Cserhalmi Györggyel, hogy kötöttek barátságot egy Vas utcai kocsmában, vagy hogy írta újra egy óra alatt a Dögkeselyű egyik fő jelenetét a forgatás közepén… Megtudhattuk azt is, hogy András Ferenc nemcsak filmet tudott jól rendezni, hanem a főzésben is jeleskedett. Tanítványai megkóstolhatták a híres marhalábszárpörköltjét, amit fél napig készített Soós Péter osztályvezető tanárral együtt, hogy elég puha legyen. Mindannyian hálásak, hogy bizalmat szavazott nekik, valamint, hogy nemcsak a filmkészítés lehetőségét adta meg számukra, hanem hogy egy összetartó osztályt is kovácsolt belőlük.
Majd következtek a várva várt vizsgafilmek. Egymás után pergett le előttünk Hema Karim Életfogytiglan című kisfilmje, Demeter Hunor Cukormáza, Klock-Balog Péter Te is Fiam, Rúfusz című alkotása, a Varga Patrik rendezte Éjjeli kimenő, Horváth Kolos Xavér Harmatos barackfavirággal szeretnélek ébreszteni című vizsgafilmje és Pekár Éva Hannától az Annyira jól esne *** most.
Az est a vizsgafilmek alkotóinak és osztályvezető tanáraiknak kerekasztalbeszélgetésével zárult, amelyet Soós Péter film- és televíziórendező moderált. Soós szerint András Ferenc azt vallotta, hogy nem a technikai tudás átadása az oktatók elsődleges célja, mert azt a gyakorlat is magával hozza, ehelyett inkább a személyiségfejlesztésre kell fektetni a hangsúlyt. A felvételin karaktereket keresett, majd az együtt töltött évek alatt azt próbálta kideríteni, hogy ki miben jó, kit mi érdekel. „De ő maga is egy nagyon komoly fazon volt. A jelenlétében a magyar filmtörténet egy nagyon fontos darabkáját tapasztalhatta meg az ember.” – zárta gondolatát egykori kollégája. A hallgatók többek között arról is beszámoltak a kerekasztalbeszélgetésen, hogy vizsgafilmjük témáját az András Ferenc tanár úr által adott feladatból bontották tovább, aki arra tanította őket, hogy mindig járjanak nyitott szemmel és figyeljék meg a körülöttük élő embereket, valamint viszonyaikat. Hiszen egy rendező azokat a történeteket tudja a leghitelesebben megfilmesíteni, amelyeket ő maga is megtapasztalt.
A beszélgetést Soós Péter egy igazán elgondolkodtató megállapítással zárta – a hat tanítványból álló csapat volt az egyetlen András Ferenc-osztály, amely az ő személyiségének egy darabját viszi tovább magával… Aznap este mi nézők is hazavihettünk magunkkal valamit: szívmelengető történeteket egy korszakalkotó filmrendezőről és a legfiatalabb filmes generáció jelenkorunkról alkotott gondolatait.
Tizenhatodik alkalommal rendezi meg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház népszerű tavaszi rendezvényét. A Színművészeti Egyetemek Találkozóján a teátrum idén is izgalmas újdonságokkal várja a közönséget, miközben a színinövendékek előadásai továbbra is a fesztivál fő attrakcióját jelentik. A fesztivál idei programjában az SZFE négy előadását láthatják az érdeklődők: bemutatkozik Kecskeméten A karmester szeretője, az Égi madár, a Lidércláng és a Parasztopera.
Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából.
Egyetemünk vendége volt Marco De Marinis, elismert olasz színháztörténész, aki több előadást is tartott hallgatóinknak, ezután pedig interjút is adott nekünk. A professzor érdekfeszítő kurzust tartott a nézői dramaturgiáról, ehhez kapcsolódva pedig olyan kérdéseket járunk körül a beszélgetésben, mint például hogy mit jelent akrobatikus nézőnek lenni és hogy a közönségkutatásnak egy újfajta, interdiszciplináris kutatásokra épülő színháztudományt kellene életre hívnia.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves prózaiszínművész-osztálya (osztályvezető: Ilja Bocsarnikovsz, Oberfrank Pál) Erdélyben járt az elmúlt napokban, hogy anyagot gyűjtsön készülő legújabb vizsgaelőadásához. 2025. február 22-én Görgényüvegcsűrben vehettek részt a helyi farsangi ünnepségen, ahol a környék falvaiban (Kisfülpös, Beresztelke, Szászrégen, Marosfelfalu, Marosvécs, Disznajó, Holtmaros, Magyaró, Fickó, Alsóbölkény, Görgényüvegcsűr) élő időseknek játszottak, majd az előadást követően találkoztak velük, és kötetlen beszélgetések keretében meghallgathatták történeteiket.
A szakmai gyakorlat az egyik legizgalmasabb része a képzésnek! Ilyenkor próbálhatod ki magad először élesben a választott szakmádban, építhetsz értékes szakmai kapcsolatokat, és sokan már ekkor megtalálják későbbi munkahelyüket. Nézzük meg szakonként, milyen lehetőségek várnak rád!
Kamarakiállítás nyílt Tompos Kátya emlékére a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat a tavaly 41 évesen elhunyt színésznő tragikusan rövidre szabott színházi pályafutását idézi fel ritkán látott mozgóképek, fényképek és relikviák segítségével.
A Keleti Márton rendezte Fel a fejjel! című vígjáték egyik ikonikus jelenete, amikor a Peti bohócot játszó Latabár Kálmánt Aida nevű elefántja megborotválja és vizet zúdít a fejére. Ezt az ötvenes évekbeli filmet vitte most színre a Bethlen Téri Színházban volt hallgatónk, Szécsi Bence az ötödéves fizikai színházrendező osztállyal. Elefánt nincs az előadásban, bohóctréfa, trükk és mondanivaló viszont annál több. A rendezővel a bemutató után beszélgettünk.
2025. február 26-án a Színház- és Filmművészeti Egyetem nagyszabású gálaműsorral ünnepelte fennállásának 160. évfordulóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az est méltó zárásaként az egyetem egykori hallgatói alumni díszkitűzőt vehettek át, jelképezve az intézményhez fűződő közösségi és szakmai összetartozást. A Karrieriroda szervezésében az alumni közösséghez eddig már több mint 65 öregdiák csatlakozott, és továbbra is várjuk minden volt hallgató jelentkezését.