Görög tragédia ma: az emberi szabadság kérdései
Az SZFE Doktori Iskolája nemzetközi konferenciát rendezett 2024. november 14-16. között. A neves kutatók az antik tragédia jelenkori elméleti, etikai-esztétikai lehetőségeit vizsgálták, összekapcsolva azt a színházi előadhatóságuk mai gyakorlatával. Képes konferenciabeszámolónk következik.
Az általános kérdésfelvetés mellett egy aktuális 21. századi perspektívát választottunk ki, éspedig a szabadság kérdését. Ezt összekapcsoltunk a posztstrukturalista elméletek posztszubjektivitásának az egyén és közösség szabadságának a tragédiában megjelenő filozófiai-etikai, politikai dimenziójával.
A valóban rendkívül jelentékeny, szakterületükön mestereknek számító külföldi kutatók és a magyar tudományosságot méltón képviselő magyar előadók három napra elosztott előadásai három nagy kérdés köré rendeződtek.
Elsőként a kortárs és a 20. századra visszatekintő filozófiai perspektívákat a pszichoanalitikus mítosz-interpretáció (Smid Róbert, SZFE), Martha Nussbaum etikai tragédia-elmélete (Felix Christen, Heidelberg), Giorgio Agamben komédia versus tragédia polémiájának kritikája (Kocziszky Éva), valamint az ökológiai döntések tragikus dimenziójának vázolása (Martin Revermann, Toronto) képviselte.
A második kérdéskör visszanyúlt a 20. század klasszikus gondolkodóihoz, Martin Heideggerhez (Szabó Csaba előadása), Walter Benjaminhoz (Jörn Etzold előadása), sőt az antik gondolkodókhoz (Mogyoródi Emese előadása), hogy azok mai hatását, feleleveníthetőségét vizsgálja meg.
Harmadszor elmélet és színházi gyakorlat összekapcsolása fűzte egybe azt a panelt, melyek paradigmatikus színházi előadásokat elemeztek: Simon Goldhill Euripidész Médeiáját, Sepsi Enikő a Trójai nők egy japán és egy debreceni előadását, Douglas Cairns az Antigoné meghiúsult előadását Schlöndorff és Fassbinder Deutschland im Herbst filmjében.
A konferencia egyedi koncepciójához tartozott az is, hogy összekapcsolta a kutatást, a tudományos perspektívákat a színházi gyakorlattal. Két SZFE előadás premierjét is megtekinthették a konferencia résztvevői.
Czene-Polgár Donát BA dramaturg hallgató rendezésében Szophoklész Aiásza került bemutatásra a konferencia egyik helyszínén, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kaj Ádám PhD hallgató rendezésében pedig bemutatkozott (Pszeudo) Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusza, melyet a Tér Színház is támogatott, és amelyet egy közös estén lehetett megtekinteni Bucz Hunor immár 29 éve játszott Antigonéjával. A két rendezés koncepciójáról egy kerekasztal-beszélgetés zárta a konferencia programját.
A nemzetközi konferencia tudományos eredményeit egy tervbe vett, feltehetőleg magyar nyelven megjelenő kötet fogja a magyar tudományosság és a színházi szakma számára hozzáférhetővé tenni.
Egyéb hírek
Adventi utazás címmel mutatott be vizsgafoglalkozást az SZFE harmadéves drámainstruktor osztálya
,,Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot” – ez a Senecától kölcsönzött idézet is lehetne az előadás mottója: osztályközösségünkben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy egymásnak időt és meghallgattatást adjunk. Tudjuk, hogy egy mély beszélgetés, a csönd ereje és pár kedves gesztus sokat segíthet, főleg az ünnepekhez közeli időszakban.
Megjelent A televízió volt az életünk című kötet – az íróval, Babiczky Lászlóval beszélgettünk
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Nézőkutatás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Pilinszky a színpadon Isztambulban – Szilágyi Bálint vezetésével
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„A hangomat édesanyámtól örököltem” – interjú Fogl Noémivel, végzős zenés színművész hallgatónkkal
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
