Az SZFE Doktori Iskolája nemzetközi konferenciát rendezett 2024. november 14-16. között. A neves kutatók az antik tragédia jelenkori elméleti, etikai-esztétikai lehetőségeit vizsgálták, összekapcsolva azt a színházi előadhatóságuk mai gyakorlatával. Képes konferenciabeszámolónk következik.
Az általános kérdésfelvetés mellett egy aktuális 21. századi perspektívát választottunk ki, éspedig a szabadság kérdését. Ezt összekapcsoltunk a posztstrukturalista elméletek posztszubjektivitásának az egyén és közösség szabadságának a tragédiában megjelenő filozófiai-etikai, politikai dimenziójával.
A valóban rendkívül jelentékeny, szakterületükön mestereknek számító külföldi kutatók és a magyar tudományosságot méltón képviselő magyar előadók három napra elosztott előadásai három nagy kérdés köré rendeződtek.
Elsőként a kortárs és a 20. századra visszatekintő filozófiai perspektívákat a pszichoanalitikus mítosz-interpretáció (Smid Róbert, SZFE), Martha Nussbaum etikai tragédia-elmélete (Felix Christen, Heidelberg), Giorgio Agamben komédia versus tragédia polémiájának kritikája (Kocziszky Éva), valamint az ökológiai döntések tragikus dimenziójának vázolása (Martin Revermann, Toronto) képviselte.
A második kérdéskör visszanyúlt a 20. század klasszikus gondolkodóihoz, Martin Heideggerhez (Szabó Csaba előadása), Walter Benjaminhoz (Jörn Etzold előadása), sőt az antik gondolkodókhoz (Mogyoródi Emese előadása), hogy azok mai hatását, feleleveníthetőségét vizsgálja meg.
Harmadszor elmélet és színházi gyakorlat összekapcsolása fűzte egybe azt a panelt, melyek paradigmatikus színházi előadásokat elemeztek: Simon Goldhill Euripidész Médeiáját, Sepsi Enikő a Trójai nők egy japán és egy debreceni előadását, Douglas Cairns az Antigoné meghiúsult előadását Schlöndorff és Fassbinder Deutschland im Herbst filmjében.
A konferencia egyedi koncepciójához tartozott az is, hogy összekapcsolta a kutatást, a tudományos perspektívákat a színházi gyakorlattal. Két SZFE előadás premierjét is megtekinthették a konferencia résztvevői.
Czene-Polgár Donát BA dramaturg hallgató rendezésében Szophoklész Aiásza került bemutatásra a konferencia egyik helyszínén, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kaj Ádám PhD hallgató rendezésében pedig bemutatkozott (Pszeudo) Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusza, melyet a Tér Színház is támogatott, és amelyet egy közös estén lehetett megtekinteni Bucz Hunor immár 29 éve játszott Antigonéjával. A két rendezés koncepciójáról egy kerekasztal-beszélgetés zárta a konferencia programját.
A nemzetközi konferencia tudományos eredményeit egy tervbe vett, feltehetőleg magyar nyelven megjelenő kötet fogja a magyar tudományosság és a színházi szakma számára hozzáférhetővé tenni.
A nemrégiben elhunyt magyar színházi világ egyik kiemelkedő alakja, az SZFE oktatója, Kálloy Molnár Péter tiszteletére ”Mennyország utca 6.” címmel nemes célt támogató kivételes eseményt rendeznek, amely rendhagyó művészi és közösségi összefogásra épül.
Hamarosan életre kel a fővárosi színházak kulisszák mögötti világa. Március 21-én ismét megnyitják kapuikat a fővárosi színházak a Budapesti Színházak Éjszakáján, amelyhez idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem is csatlakozik. A látogatók két helyszínen rendhagyó előadásokkal, nyilvános próbákkal és fiatal alkotók legfrissebb munkáival is találkozhatnak.
Hogyan válik a ló a kaszkadőr legnagyobb szövetségesévé? Lezsák Levente bemutatta a natural horsemanship módszert, amely a ló természetes viselkedésére és ösztöneire építve alakítja ki a bizalmat és az együttműködést.
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.

