Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila negyedéves próza színművész osztályával beszélgettünk a 16. Ördögkatlan Fesztiválon. Az osztály idén két vizsgaelőadással mutatkozott be a fesztiválon.
Az idei évben több alkalommal is játszottatok az egyetemen kívül, milyen élményekkel gazdagodtatok?
Az egyetemen kívüli előadások mindig nagy megpróbáltatások voltak. Új helyzetekkel kellett szembenéznünk. Néha kisebb tér, néha nagyobb, visszhangos terem, légkondi, ami elnyomja a normál beszédet ? mindig más. Ilyenkor általában aznap szembesültünk a hely adottságaival, és emiatt a spontán megoldásoktól általában csak jobban összerázódott az osztály. A próbákon és az előadásokon is lehetett új színeket találni, így ez is fejlesztette a színészi munkánkat.
Két nap alatt háromszor játszottatok az osztállyal a fesztiválon, fel tudtatok előre készülni erre az időszakra?
A fesztivál előtt mindenki otthon elvégezte az egyéni munkáit. Ilyenkor már sokszor pár nappal előtte gondolkodunk a darabról. Aztán amikor összeáll a csapat, akkor a sok hozott inger megint összeadódik és valahogy egy energiává tölti a teret.
Szabadtéren is játszottatok. Mik voltak a legnagyobb kihívások?
Az osztály most játszott először teljesen szabadtéren. Hegymegi Máté rendezésében a Merlin avagy a puszta ország című előadást mutattuk be az Ördögkatlan Fesztiválon a nagyharsányi szoborpark amfiteátrumában. Elképesztő élmény volt ennyire természetközelben hallani azt, amit mi a fekete kis termeinkben tettünk össze. A zenéinkhez, amiket hosszú órákig gyakoroltunk, most több ezer kabóca, tücsök és madár társult. A kabócák abban a ritmusban zenéltek ahogy mi. Nagyon nagy élmény. Természetesen nehézségei is voltak a külső helyszínnek. A próbán több szünetre is szükség volt mert a nap égetően meleg volt, és végül estére az előadás végére meg teljesen átfagytunk. Még a meleg nyárban is nagyon jól esett a forró zuhany. Jó volt a természettel együtt játszani az előadásunk.
Milyen élményekkel távoztok az Ördögkatlan Fesztiválról?
Azt hiszem, hogy az előző válaszokból is átjön, hogy sok új élmény várt minket. Ilyen is, olyan is, amikből mind fejlődni tudtunk. Jó volt a részese lenni egy fesztiválnak előadói oldalról is, és nyáron ennyi boldog embernek játszani.
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

