Rigó Mária, első éves színművész próza hallgató:
?Úgy gondolom, a Nyári Akadémia egy olyan hely és időtöltés, amelyre mindig örömmel és boldogan tekint vissza az ember. Ezalatt a pár nap alatt ? amit együtt töltöttünk elsős hallgatók, felsőbbévesek, szervezők, tanárok ? egy olyan barátságos légkör alakult ki, mely a későbbiekben ösztönző lesz, hiszen egymást segítve kell majd együttműködnünk, fejlődésünkben szükségünk lesz mindenki támogatására.
A tábor ideje alatt osztályszinten és évfolyamszinten is összekovácsolódtunk, köszönhető ez a rendkívül összeszedett programoknak. Az egyetemi oktatók, szervezők, egy pillanatra sem engedték, hogy mi hallgatók búnak hajtsuk fejünket. Programok után programok következtek, reggeltől késő délutánig, estig, tréningek, múzeumok látogatása, kulturális események, Hortobágy, Nagyvárad, csapatépítő foglalkozások, mindezeken egy percünk sem volt unatkozni.
A hangulat szenzációs volt minden este a sörpadoknál, de a várva-várt záróparty a víztoronynál olyasfajta érzelemdús gondolatot vetett fel bennem, hogy jó helyen vagyok, én ide tartozok, és még nagyon szeretnék maradni, ameddig csak lehet.?
Szalay Ágnes, másodéves zenész-színművész hallgató:
?Tavalyi évben ? mint gólya ? nem vettem részt a Nyári Akadémián, viszont idén ezt bepótolhattam, egyszerre lehettem segítő, csoportvezető és táborozó is.
Nagy élmény volt számomra, hogy mindenki ? a felsőbb éveseket és tanárokat is beleértve ? nyitott, közvetlen volt. Úgy gondolom, hogy emiatt is alakulhatott ki jó kapcsolatunk nemcsak a diákokkal, hanem az egyetem tanáraival és munkatársaival is.
Számomra a legnagyobb élményt a záró este jelentette, amikor pár osztálytársammal egy ?mini koncertet? adtunk. Bár nem volt lehetőségünk előtte kellően felkészülni, nem éreztem izgalmat, hogy elrontom, nem féltem attól, hogy leszólnak, mert úgy álltam hozzá, hogy ez nem egy koncert, hanem egy örömzenélés a tábor minden résztvevőjével. És a csodálatos az, hogy tényleg ez történt. Akikkel egy hetet töltöttünk, azok ott álltak a színpadnál és felszabadultan velünk együtt énekelték a dalokat.
Ez nekem egy olyan élmény, amit nem fogok elfelejteni, és ezt főleg a jelenlegi elsőéveseknek köszönhetem.?
Csizmadia Máté Noel, elsőéves mozgókép-, film- és televíziórendező szakos hallgató:
?Olvasom társaim gondolatait a Nyári Akadémiáról, és saját magam érzelmeit vélem felfedezni bennük. Számomra ez az egy hét szakmailag és lelkileg is egy nagy találkozás volt, családdá válásunk kezdő akkordja. Olyan társakra leltünk, akiket ugyanazon rugók mozgatják, akikkel lehet beszélni filmről, színházról, költészetről, zenéről, életről.
A nívós szakmai előadások után ? habár nem volt időnk kipihenni a fáradalmainkat ? lelkileg mégis mindig feltöltődtünk. Egyik legnagyobb élmény számomra Hortobágy volt, ahol a kulturális sokk mellett alkalmunk volt belekiáltani a végtelenbe. Csodás volt érezni azt, ahogy egyszerre több, mint száz ember értette meg, hogy mit jelentett Petőfinek az Alföld, a végelláthatatlan puszta.
Mint leendő film-és televízió rendező hallgató, hatalmas élmény volt számomra Káel Csaba és Lajos Tamás által tartott beszélgetés, amely egyfajta ösvényt, járható, és járandó utat mutatott meg számunkra ? mindezt megkoronázta az utána tartott filmvetítés.
A táborzáró party, amelyről már előttem Marika is beszélt, elhozta a révbeérést, a családba való megérkezést. Nálam ez az ?Iszom a bort? című szám közben jött el. Szóval helyben vagyok, és a dalszövegével ellentétben én megpróbálom, illetve, ahogy érzem az évfolyamunk megpróbálja majd keresztül érni, ha nem is a világot, legalább a hazáját.
Végül Vidnyánszky Attila utolsó napon elhangzott gondolatával búcsúzom: ?Legyetek szabadok, éljetek szabadon, és akkor minden rendben lesz!?
Szücs Bernadett, első éves televíziós műsorkészítő szakos hallgató:
?Bár már egy hete véget ért a Nyári Akadémia, még mindig nehéz rendszereznem a gondolataimat, a családom, a barátaim számára is érthető formában szavakba önteni az élményeimet és az érzéseimet.
Kíváncsiság, őszinteség, csoda, szabadság, szakmai profizmus, összetartozás, Hortobágy, naplemente, csillagnézés, Reptér, Csókkirály, nyitott szívek, ragyogás, boldogság, otthon, szeretet, hála ? egy kis ízelítő abból, mit rejt a levakarhatatlan mosoly az arcomon. Számomra a számos örök emléket adó program mellett a legnagyobb ajándék a csupa-csupa értékes és nagyszerű emberből álló közösség, amibe belecsöppentem. Felemelő érzés ennyire szabadon, önazonosan, az ítélkezéstől való félelem nélkül létezni, gondolkodni és alkotni. Azt hiszem, hazaérkeztem.?
Hostyinszki Máté első évfolyamos színművész hallgató:
?A Nyári Akadémia programjai során volt lehetőség az ismerkedésre, közösségi életre, amit aztán tovább mélyítettek az esti-éjszakai csapatépítő időtöltések. Ilyen volt példaképp a közismert ?felelsz vagy mersz? játék, hajnalig tartó beszélgetésekkel kiegészítve.
Emlékezetes pillanatok voltak a csoportmunkák, ahol a négy csapatnak olyan feladatokat kellett teljesíteni, mint például zászlókészítés, induló írás, amelyek az utolsó napon prezentálásra kerültek a záróbulin. Már az ötletelés, illetve a próba folyamata is különleges élménynek bizonyult. Csapatommal, a Krák & roll-lal este 11-kor jó hangulatban, félmeztelenül koreográfiát összerakni igazi életérzés volt! Mondanom sem kell, hogy a bemutatón elsöprő ováció fogadta a ?haka? stílusú feláldozós produkciót.
Összességében rengeteg legendás történet született azon a bizonyos Akadémián.
Remélve, és bízva állítom: izgalmas éveink lesznek együtt!”
Ilja Bocsarnikovsz orosz-lett színművész, színházrendező, egyetemi tanár. 2017-től rendszeresen dolgozik Magyarországon: sokadik rendezésén van túl, 2022-2023 között a debreceni Csokonai Színház, 2023-tól a Karinthy Színház művészeti vezetője. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára. A Déryné Magazinnak adott interjújában a színházak jövője kapcsán beszélt többek között emberi értékekről, az élet nagy kérdéseiről és arról, szerinte hol kezdődik a színház.
A Bodolay Géza Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színházi rendező, egyetemünk oktatója által vezetett Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bűvészinasok című tárlata nyerte el idén az Év Kiállítása díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Hagyományok Házában.
Egy bábelőadás nem feltétlenül móka és kacagás. A betegség, a halál és a gyász olyan tabu témák, amelyekről Kiss Dorina, harmadéves bábrendező szakos hallgató „Édesanyám, édesanyám” című bábelőadása érzékeny és elgondolkodtató perspektívát nyújt. Az előadást nemrég gyerekközönség előtt is bemutatták.
Az SZFE film- és televíziórendező BA III. évfolyama és a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyama bemutatja tavaszi vizsgafilmjeit. A vetítés helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház, időpontja november 22-e, 18 óra. A Díszteremben a film- és televíziórendező BA III. évfolyam rövidfilmjei kerülnek vászonra, a Csortos teremben pedig a dokumentumfilm-rendező művész MA II. évfolyamának kisfilmjei láthatóak majd.
A Déryné program részeként indult KultUp alprogram sikerrel válaszol erre a kihívásra: az ország középiskoláit járva a diákok körében is népszerű színházi és művészeti témanapokat tart, amelyhez az elmúlt napokban két helyszínen mi is csatlakoztunk.
Szomorúan értesültünk róla, hogy Tatár Eszter Jászai Mari-díjas rendező, egyetemünk egykori hallgatója elhunyt. Az 1954-ben végzett, sokoldalú színházi szakember alig három hónapja vette át SZFE-s rubindiplomáját.
Egyetemünk 2024. november 29-én (pénteken) a Mészáros utcai oktatási épület 2. emeleti tárgyalótermében tartja Tudományos Diákköri Konferenciáját, amelyre az egyetemi kurzusokon kívül készült műalkotásaikkal és elméleti dolgozataikkal jelentkezhettek mindhárom intézetünk hallgatói. A filmes szekció 09:00 órakor, a színházművészeti szekció 14:00 órakor kezdődik.
Átadták a legjobb operatőröknek járó Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Díjakat Budapesten, a Pesti Vigadóban. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Diákfilm kategória győztese idén Zsoldos Balázs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója lett!