Ide tartozom ? Nyári Akadémia 2022.
2023 március 6., hétfő 14:25.
Rigó Mária, első éves színművész próza hallgató:
?Úgy gondolom, a Nyári Akadémia egy olyan hely és időtöltés, amelyre mindig örömmel és boldogan tekint vissza az ember. Ezalatt a pár nap alatt ? amit együtt töltöttünk elsős hallgatók, felsőbbévesek, szervezők, tanárok ? egy olyan barátságos légkör alakult ki, mely a későbbiekben ösztönző lesz, hiszen egymást segítve kell majd együttműködnünk, fejlődésünkben szükségünk lesz mindenki támogatására.
A tábor ideje alatt osztályszinten és évfolyamszinten is összekovácsolódtunk, köszönhető ez a rendkívül összeszedett programoknak. Az egyetemi oktatók, szervezők, egy pillanatra sem engedték, hogy mi hallgatók búnak hajtsuk fejünket. Programok után programok következtek, reggeltől késő délutánig, estig, tréningek, múzeumok látogatása, kulturális események, Hortobágy, Nagyvárad, csapatépítő foglalkozások, mindezeken egy percünk sem volt unatkozni.
A hangulat szenzációs volt minden este a sörpadoknál, de a várva-várt záróparty a víztoronynál olyasfajta érzelemdús gondolatot vetett fel bennem, hogy jó helyen vagyok, én ide tartozok, és még nagyon szeretnék maradni, ameddig csak lehet.?
Szalay Ágnes, másodéves zenész-színművész hallgató:
?Tavalyi évben ? mint gólya ? nem vettem részt a Nyári Akadémián, viszont idén ezt bepótolhattam, egyszerre lehettem segítő, csoportvezető és táborozó is.
Nagy élmény volt számomra, hogy mindenki ? a felsőbb éveseket és tanárokat is beleértve ? nyitott, közvetlen volt. Úgy gondolom, hogy emiatt is alakulhatott ki jó kapcsolatunk nemcsak a diákokkal, hanem az egyetem tanáraival és munkatársaival is.
Számomra a legnagyobb élményt a záró este jelentette, amikor pár osztálytársammal egy ?mini koncertet? adtunk. Bár nem volt lehetőségünk előtte kellően felkészülni, nem éreztem izgalmat, hogy elrontom, nem féltem attól, hogy leszólnak, mert úgy álltam hozzá, hogy ez nem egy koncert, hanem egy örömzenélés a tábor minden résztvevőjével. És a csodálatos az, hogy tényleg ez történt. Akikkel egy hetet töltöttünk, azok ott álltak a színpadnál és felszabadultan velünk együtt énekelték a dalokat.
Ez nekem egy olyan élmény, amit nem fogok elfelejteni, és ezt főleg a jelenlegi elsőéveseknek köszönhetem.?
Csizmadia Máté Noel, elsőéves mozgókép-, film- és televíziórendező szakos hallgató:
?Olvasom társaim gondolatait a Nyári Akadémiáról, és saját magam érzelmeit vélem felfedezni bennük. Számomra ez az egy hét szakmailag és lelkileg is egy nagy találkozás volt, családdá válásunk kezdő akkordja. Olyan társakra leltünk, akiket ugyanazon rugók mozgatják, akikkel lehet beszélni filmről, színházról, költészetről, zenéről, életről.
A nívós szakmai előadások után ? habár nem volt időnk kipihenni a fáradalmainkat ? lelkileg mégis mindig feltöltődtünk. Egyik legnagyobb élmény számomra Hortobágy volt, ahol a kulturális sokk mellett alkalmunk volt belekiáltani a végtelenbe. Csodás volt érezni azt, ahogy egyszerre több, mint száz ember értette meg, hogy mit jelentett Petőfinek az Alföld, a végelláthatatlan puszta.
Mint leendő film-és televízió rendező hallgató, hatalmas élmény volt számomra Káel Csaba és Lajos Tamás által tartott beszélgetés, amely egyfajta ösvényt, járható, és járandó utat mutatott meg számunkra ? mindezt megkoronázta az utána tartott filmvetítés.
A táborzáró party, amelyről már előttem Marika is beszélt, elhozta a révbeérést, a családba való megérkezést. Nálam ez az ?Iszom a bort? című szám közben jött el. Szóval helyben vagyok, és a dalszövegével ellentétben én megpróbálom, illetve, ahogy érzem az évfolyamunk megpróbálja majd keresztül érni, ha nem is a világot, legalább a hazáját.
Végül Vidnyánszky Attila utolsó napon elhangzott gondolatával búcsúzom: ?Legyetek szabadok, éljetek szabadon, és akkor minden rendben lesz!?
Szücs Bernadett, első éves televíziós műsorkészítő szakos hallgató:
?Bár már egy hete véget ért a Nyári Akadémia, még mindig nehéz rendszereznem a gondolataimat, a családom, a barátaim számára is érthető formában szavakba önteni az élményeimet és az érzéseimet.
Kíváncsiság, őszinteség, csoda, szabadság, szakmai profizmus, összetartozás, Hortobágy, naplemente, csillagnézés, Reptér, Csókkirály, nyitott szívek, ragyogás, boldogság, otthon, szeretet, hála ? egy kis ízelítő abból, mit rejt a levakarhatatlan mosoly az arcomon. Számomra a számos örök emléket adó program mellett a legnagyobb ajándék a csupa-csupa értékes és nagyszerű emberből álló közösség, amibe belecsöppentem. Felemelő érzés ennyire szabadon, önazonosan, az ítélkezéstől való félelem nélkül létezni, gondolkodni és alkotni. Azt hiszem, hazaérkeztem.?
Hostyinszki Máté első évfolyamos színművész hallgató:
?A Nyári Akadémia programjai során volt lehetőség az ismerkedésre, közösségi életre, amit aztán tovább mélyítettek az esti-éjszakai csapatépítő időtöltések. Ilyen volt példaképp a közismert ?felelsz vagy mersz? játék, hajnalig tartó beszélgetésekkel kiegészítve.
Emlékezetes pillanatok voltak a csoportmunkák, ahol a négy csapatnak olyan feladatokat kellett teljesíteni, mint például zászlókészítés, induló írás, amelyek az utolsó napon prezentálásra kerültek a záróbulin. Már az ötletelés, illetve a próba folyamata is különleges élménynek bizonyult. Csapatommal, a Krák & roll-lal este 11-kor jó hangulatban, félmeztelenül koreográfiát összerakni igazi életérzés volt! Mondanom sem kell, hogy a bemutatón elsöprő ováció fogadta a ?haka? stílusú feláldozós produkciót.
Összességében rengeteg legendás történet született azon a bizonyos Akadémián.
Remélve, és bízva állítom: izgalmas éveink lesznek együtt!”
Egyéb hírek
SZFE szakmai gyakorlatok – Minden infó egy helyen!
A szakmai gyakorlat az egyik legizgalmasabb része a képzésnek! Ilyenkor próbálhatod ki magad először élesben a választott szakmádban, építhetsz értékes szakmai kapcsolatokat, és sokan már ekkor megtalálják későbbi munkahelyüket. Nézzük meg szakonként, milyen lehetőségek várnak rád!
Megnyílt a Tompos Kátya emlékkiállítás
Kamarakiállítás nyílt Tompos Kátya emlékére a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat a tavaly 41 évesen elhunyt színésznő tragikusan rövidre szabott színházi pályafutását idézi fel ritkán látott mozgóképek, fényképek és relikviák segítségével.
Fel a fejjel, mi csináljuk tovább!
A Keleti Márton rendezte Fel a fejjel! című vígjáték egyik ikonikus jelenete, amikor a Peti bohócot játszó Latabár Kálmánt Aida nevű elefántja megborotválja és vizet zúdít a fejére. Ezt az ötvenes évekbeli filmet vitte most színre a Bethlen Téri Színházban volt hallgatónk, Szécsi Bence az ötödéves fizikai színházrendező osztállyal. Elefánt nincs az előadásban, bohóctréfa, trükk és mondanivaló viszont annál több. A rendezővel a bemutató után beszélgettünk.
SZFE 160: díszkitűzőt kaptak az egyetem alumni tagjai
2025. február 26-án a Színház- és Filmművészeti Egyetem nagyszabású gálaműsorral ünnepelte fennállásának 160. évfordulóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az est méltó zárásaként az egyetem egykori hallgatói alumni díszkitűzőt vehettek át, jelképezve az intézményhez fűződő közösségi és szakmai összetartozást. A Karrieriroda szervezésében az alumni közösséghez eddig már több mint 65 öregdiák csatlakozott, és továbbra is várjuk minden volt hallgató jelentkezését.
160 éves a Színház- és Filmművészeti Egyetem
A jubileum alkalmából rendezett gálán a magyar kulturális élet kiválóságai, az egyetem jelenlegi és egykori növendékei, neves művészek együtt tisztelegtek az intézmény gazdag öröksége és kimagasló művészeti hagyományai előtt. Az évforduló keretében az egyetem alumni tagjainak díszkitűzőt ajándékozott, Koltai Lajos operatőr, oktató részére pedig címzetes egyetemi tanári címet adományozott.
A néző rehabilitációja – Marco De Marinis adott elő az SZFE Doktori Iskolájában
A neves olasz színháztörténész, Marco De Marinis látogatott el 2025. február 24-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába, amely egy szociológiai és színházantropológiai irányú, a nézőkutatás kérdését vizsgáló projektet indított az idei tanévben. A nemzetközi hírű teatrológus abból a célból érkezett az SZFE-re, hogy előadást tartson a doktori programban résztvevő PhD- és DLA-hallgatóknak a témáról és segítse elmélyíteni a műhelyben zajló munkát a múlt század utolsó harmadától folyamatosan felélénkülő diszkurzus napjainkig tartó alakulástörténetének bemutatásával.
Kortárs drámák fordítása az ELTE és az SZFE együttműködésében
2025. február 16-án egész napos műhelybemutatókon hat kortárs dráma első magyar fordítását vitte színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, valamint a Távoli Fény Laboratórium. Az esemény három egyetem több mint ötven hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói munkájával jött létre. Az idáig vezető útról a két főszervezővel, Gleason-Nagy Natáliával és Sereg Judittal beszélgettünk.
Robert Capa, a szerencsejátékos
Robert Capa nevét a legtöbben ismerjük. Rengeteg kalandos történet, önellentmondásos életrajzi adatok, mendemondák övezik a 20. század egyik legjelentősebb fotósának nevét. De vajon ki volt az ember a fotók és a felépített brand mögött? Ki volt Friedmann Endre? Erre a kérdésre próbál választ adni A szerencsejátékos című monodráma. A darab premierje után annak írójával, egyetemünk negyedéves dramaturg hallgatójával, Varga-Amár Rudolffal és főszereplőjével, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prózai színművész hallgatójával, Pazsiczki Mátéval beszélgettünk.
