Második évfolyamos dramaturgszakos hallgatónk, Boda Ábel készített interjút Kern Andrással a Ma este gyilkolunk című krimi kapcsán az ezúttal Keszthelyen megrendezett Bujtor István Filmfesztiválon.
Idén nyáron készült el a Ma este gyilkolunk című krimi. Régi kollégákkal forgatott együtt.
Nagyon helyes történet volt az egész, mert olyanokkal dolgozhattam, akiket nagyon szeretek: Bodrogi Gyula, Bálint András, Jordán Tamás, Takács Kati, Hámori Ildikó, Koltai Robi meg a Pogány Jutka alkotta a csapat gerincét. Sokat nosztalgiáztunk, szívesen emlékeztünk vissza a közös múltra. Szünetekben – ebéd- és kávészünetben –, forgatási átállásokkor remek történeteket meséltünk egymásnak. Itt, a Bujtor Filmfesztiválon is említettem, hogy a forgatási hangulat – legyen az jó, vagy kevésbé – teljesen független a film minőségétől. Pont emiatt meg is voltunk ijedve, hogy talán ez mégsem lesz olyan jó, ha elkészül. Aztán nemrég volt egy elővetítés a Mozgókép Fesztiválon Veszprémben; ott láttuk először – nagyon jól sikerült. Egy közönségbarát, sármos film, nagyon kellemes, amit szerintem sokan meg fognak majd nézni a mozikban.
Többször említette korábban, hogy nagyon szereti a krimiket, a bűnügyi irodalmat. Elnyerte a tetszését a forgatókönyv, amikor először elolvasta?
Elég bonyolultan alakult, ugyanis a produkció elsőre egy másik rendezővel és egy teljesen másik forgatókönyvvel indult. Csányi Sándor színművészkollégám kért fel, aki rendezte volna a filmet egy már korábban megírt forgatókönyv alapján. Végül ő írta át, majd kért fel bennünket, és leszerződtünk. A NFI-től elolvasták és meglepődtek, hogy egy szelíd, családbarát mozi kellene, hogy legyen, ebben meg kábítószereznek, lövöldöznek, szerelmeskednek. Írjátok át! Visszaírták az eredetire, mire a Csányi kijelentette, hogy ő ezt így nem rendezi meg. Akkor felkérték rendezőnek a Fazakas Pétert. Ő szintén átírta egy kicsit a filmírótársával, aki viszont megsértődött, hogy nem vállalja, ezért esetében egy álnevet írtak ki. Álneves írókról meg minek mondjak véleményt, majd meglátjátok!
Ha már emlegetjük a krimit, évek óta alakítja a Játékszínben Sir Wilfrid Robarts karakterét – ha jól tudom, a következő évadban is játsszák. Emellett a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban is láthatjuk korábbi szerepeiben. Lesz mostanában új bemutatója?
Spiró György Az imposztor című drámája a Pesti Színházban – ami a Vígszínház kamaraszínháza –; ennek érdekessége, hogy a szerző eredetileg Major Tamásnak írta a címszerepet 1984-ben, akinek ez volt az utolsó színpadi szerepe. Reméljük, nekem nem ez lesz az utolsó. Úgy alakult, hogy ezt játszom, és decemberben lesz a bemutató.
Várkonyi Zoltánt – akivel együtt forgatott az Egri Csillagokban – sokszor emlegeti. Van olyan emléke, ami sokszor felidéződik vele kapcsolatban?
Mindig van. Amikor a Ki Mit Tud?-ban szerepeltem 14 éves koromban, akkor odajött hozzám és azt mondta: „Maga olyan ígéretes fiatalembernek látszik, majd mutassa meg magát!” Eltűnődtem, hogy ezt miért mondja nekem a Vígszínház főrendezője. Hogy mutassam meg magam!? Menjek oda hozzá, hogy most így nézek ki!? Természetesen nem tettem meg, de örültem, hogy a Várkonyi felfigyelt rám. Rendkívül művelt, tájékozott, nemzetközi szinten elismert, rangos értelmiségi volt. Végül az ő osztályába kerültem, de előtte még szerepelhettem – kamaszfiúként – a Közjáték Vichyben című Miller-drámában. A szerep, amit rám osztottak, főiskolásoknak már fiatal lett volna, gyerekszínészekre meg túl öreg, így rám esett a választás. Egy színpadon ültem a Latinovits Zoltánnal, a Darvas Ivánnal, a Várkonyival, a Bitskey Tiborral, a Pethes Sándorral, a Tomanek Nándorral, Szakács Miklóssal, a Benkő Gyulával és a Molnár Gyulával. Életre szóló élmény volt, hogy ezek a művészek miképpen alakították a szerepeiket, hogyan próbáltak.
Boda Ábel
Második évfolyamos dramaturg szakos hallgató
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.
Ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési megállapodását a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár november 11-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dokumentumot prof. dr. habil. Sepsi Enikő, az SZFE rektora és prof. dr. habil. Szakály Sándor, DSc, a VERITAS főigazgatója látta el kézjegyével.
Lukács Ádám rendező 2025-ben végzett az SZFE színművészhallgatójaként. Soron következő interjúnkban vele beszélgettünk a Prométheusz-projekt című előadás kapcsán a görög mitológia időtlen érvényességéről és a jelenkori szorongásokról.

