Vers a filmen, Henrik Ibsen-féle élethazugságok, új szemléletmód a forgatókönyvírás oktatásában, Pilinszky János halál-színháza – ezekben a témákban is elmélyedhettek azok, akik részt vettek az Új Nemzeti Kiválóság Program keddi Szakmai Konferenciáján.
Az Új Nemzeti Kiválóság Programot a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2016-ban azzal a céllal indította, hogy támogassa a felsőoktatásban részt vevő hallgatók és kutatók kiválóságát. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított ösztöndíjra azok a felsőoktatási képzésben résztvevő hallgatók, doktorjelöltek, valamint fiatal oktatók és kutatók pályázhattak, akik intézményükben eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak.
A Színházi- és Filmművészeti Egyetemen a 2023/24-es tanévben 16 hallgató részesült ÚNKP ösztöndíjban. A kutatási eredményeiket a keddi szakmai zárókonferencián mutatták be. Az eseményt Prof. Dr. Sepsi Enikő rektor nyitotta meg, majd Dr. Antal Zsolt oktatási és tudományos rektorhelyettes, Dr. Timár András egyetemi adjunktus, a Tudományos Diákkör vezetője és Dr. Tóth Orsolya pályázati és innovációs irodavezető mondott beszédet.
A konferencia első szekciójában a filmes vizualitás témakörét járták körül a hallgatók. Hema Karim Ádám a színhasználat pszichológiáját vizsgálta a filmművészetben. Kutatásával azt akarta megmutatni, hogy a színek tudatos használatával hogyan tudják az alkotók befolyásolni a közönség percepcióját a karakterekkel kapcsolatban. Tóth Kristóf Megvilágító háttér című előadásában a virtuális produkció és az analóg képrögzítés kérdéskörét járta körül, míg Dr. Varga Sébastien Szabolcs a versfilmek formanyelvéről értekezett. A szekciót Mózes Gergely Archív dokumentumok és animáció hibriditása a történelmi tárgyú dokumentumfilmben című előadása zárta.
A konferencia második szekciója a forgatókönyvírás témakörét dolgozta fel. Makaró Szilárd arról tartott előadást, hogy a Csillagok háborúja filmsorozat Galaktikus Birodalmának megjelenítése és megítélése hogyan változott az első résztől napjainkig. Fejes Szabolcs az adaptáció művészetéről értekezett, választ keresve arra, hogy hogyan lehet megőrizni az eredeti mű esszenciáját. Ezt követően Nagy V. Gergely mutatta be kutatási eredményeit A figuratív komponálás a forgatókönyvírásban címmel. A szekciót Vízkeleti Dániel előadása zárta, amely során bepillantást nyerhettünk egy, a lidérc alakját középpontba állító nagyjátékfilm forgatókönyvírási folyamatába.
A konferencia harmadik része a színház és film, rendezés és reprezentáció kettőséről szólt. Fülöp Kristóf a mesterséges intelligencia színházban való alkalmazását vizsgálta, míg Sebők Liliána Hajnalka Henrik Ibsen életművét kutatta a norvég drámaíró műveiben megjelenő „élethazugság” motívumán keresztül. Gábeli Nóra előadása a női archetípusok filmbeli ábrázolására és fejlődésére fókuszát. Majd a szekció zárásaként Korda Bonifác tartotta meg prezentációját Pilinszky János Halál-színháza címmel, amelynek középpontjában a költő KZ-Oratóriuma állt.
A konferencia negyedik szekciója az előadóművészetek, különösen a színészet és a zene témakörét dolgozta fel. Pekár Éva Hanna előadásában a színházi és filmes színészvezetés különbözőségeit tárgyalta. Brezovszky Dániel György előadásában Mejerhold színésztréningjének gyakorlatait mutatta be és elemezte, míg Pányik Tamás a magyar nyelvű opera- és oratóriumprodukciók innovációs lehetőségeiről beszélt. Dobri Dániel Béla előadásában az improvizáció szerepét vizsgálta a 20. és 21. századi kóruszenében.
A konferencia zárásaként Dr. Stőhr Lóránt, az ÚNKP szakmai felelőse, valamint Rénes Balázs, az ÚNKP koordinátora szólt a résztvevőkhöz: „Per aspare, ad astra” – emelte ki, azaz göröngyös úton a csillagokig. Mindez az ÚNKP esetében azt jelenti, hogy az akadémiai pálya felé vezető út is küzdelmekkel jár. Ez az ösztöndíj nagyon jó volt arra, hogy a hallgatók még a szakdolgozat, illetve diplomamunka elkészítése előtt tapasztalatot szerezzenek egy tudományos írásmű elkészítésében és egy szakmai konferenciaelőadás megtartásában. Mindemellett a pályázat a doktoranduszok és az intézményi kutatók számára is lehetőséget biztosított kutatási témájuk részeredményeinek bemutatásához.
Egyetemi kiválósági pályázatokat a jövőben is érdemes benyújtani. Bár az ÚNKP átalakul, a helyébe a 2024/2025. tanévtől egy módosított kiválósági ösztöndíj, az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) lép, amelyre mind az SZFE-re sikeresen felvételizők, mind az ősztől tanulmányiakat folytató hallgatók 2024. július 20. napjáig jelentkezhetnek. A pályázati felhívás itt érhető el.

Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

