Koltai Lajos operatőr a fény embere. Nemcsak azért, mert Hollywoodban különleges megvilágítási eljárást neveztek el róla (Lajosing), hanem azért is, mert amihez hozzányúl, az sikeres lesz. Gyerekkoráról, házasságáról, Semmelweis Ignácról és Sean Conneryről is mesélt a kultúra.hu-nak.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen beszélgetünk, ahol rendező mesterképzést tanít.
Azt mondták az első nap, hogy azért kaptam én ezt a termet, mert itt van a legjobb fény.
Az óceánjáró zongorista legendája, a Sorstalanság és az Este plakátja is kint van a falon.
Nemsokára a Semmelweis plakátja is kikerül. Csütörtöktől játsszák a mozik, a bemutató pedig kedden lesz a SOTE-n, Merkely Béla professzor jelenlétében. Ott nincs mozi, fel kell építeni egyet.
Ez a film arról is szól, hogy az igazán nagy dolgok az életben rendkívül egyszerűen születnek meg.
A sztori valóságos alapja az, hogy Semmelweis szállásadónője mos az udvaron, és ott van egy fehér por, calcium hypochlorite, észreveszi és elkéri. Vízbe rakja, és először érzi azt, hogy ez a szer elveszi a hullaszagot a kezéről. Mostak ők kezet, de az nem volt elég. Mindez azért érdekes, mert Semmelweis is sokat boncolt, a mestere, akitől tanult, harmincezer hullát nyitott föl. Ám szüléseket is levezettek, és amíg nem dolgozták ki az eredményes fertőtlenítés rendjét, nagyon sok nő meghalt a szülés során.
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: kultura.hu
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.

