Kulturális Diplomáciai Értekezlet a Müpában
2024 szeptember 5., csütörtök 11:44.
A tehetséggondozás része, hogy a hallgatókat be tudjuk kapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe – mondta a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Prof. dr. Sepsi Enikő a nemrég megrendezett Kulturális Diplomácia Értekezleten. A magyar művészeti felsőoktatási intézmények vezetőinek panelbeszélgetésén nagyszerű példák hangzottak el arra, hogy a kulturális diplomaták hogyan tudják segíteni a tehetséges, fiatal magyar művészek külföldi bemutatkozását. Emellett szó volt a művészeti felsőoktatási intézmények kiemelt szerepéről az országimázs építésében is.
Idén is megrendezték a kulturális diplomáciai értekezletet a külföldi magyar kulturális intézetek vezetői és a kulturális diplomáciai szolgálatot ellátó külképviseleti munkatársak számára. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium által szervezett eseménynek hétfőn a Müpa adott otthont. Míg délelőtt a magyar országmarketing lehetőségeiről és a kulturális mecenatúráról, délután a magyar művészeti felsőoktatás nemzetközi kapcsolatairól szóló panelbeszélgetést kísérhették figyelemmel a meghívottak. Ez utóbbin az SZFE rektora, Sepsi Enikő mellett Erős István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Koós Pál, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Fodorné Molnár Márta, a Táncművészeti Egyetem rektora, Kocziszky György, a Budapesti Metropolitan Egyem rektora és Kutnyánszky Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese is beszámolt intézményük nemzetközi kapcsolatairól. Sepsi Enikő elmondta, hogy jelenleg 36 cserekapcsolattal rendelkezik az egyetem, ami egy 500 fős hallgatói létszámhoz viszonyítva szép számnak mondható. A külföldi magyar intézményekkel való együttműködés kapcsán pozitív példaként említette meg, hogy januárban a New York-i Liszt Intézetben két SZFE-s vizsgafilmet, Szelestey Bianka és Varga Sébastien díjnyertes rövidfilmjét is bemutatták, a londoni Liszt Intézet pedig júniusban a harmadéves prózai színházrendező szakos hallgatónk, Fejes Szabolcs által rendezett Bánk bán című báboperát hívta meg. A rektor hozzátette, hogy az egyetem tapasztalja azt is, hogy milyen az, amikor nincs magyar kulturális intézet egy adott országban. Az SZFE most indít egy héber színművész-specializációt, amelyhez izraeli egyetemekkel vették fel a kapcsolatot. Ez sokkal gördülékenyebben működne, ha lenne kihelyezett magyar partner. Ugyanakkor az egyetemnek kormányzati támogatásra lenne szüksége a mikrotanúsítványok marketingjének estében is, hiszen ezek az egy adott kompetenciát, eredményt elismerő oklevelek újdonságnak számítanak a felsőoktatásban és vonzóak lehetnek a külföldi szakmai, vagy felsőoktatási partnerek számára. A rektor az egyetem nemzetközi sikerei kapcsán említést tett a Madách-projektről is, amelyben tíz külföldi egyetem közel kétszáz hallgatója vett részt és egy közös nagyprodukció keretében megismerhették a magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb művét, Az ember tragédiáját. A projekt folytatásának tekinthető a Nyári Akadémia, amelyet idén másodjára szervezett meg az SZFE. Ebben a nemzetközi színi táborban nemcsak közös előadással készültek a hallgatók, de az egyetemek a saját módszertanukat is bemutathatták különböző szakmai tréningek által. Sepsi Enikő kiemelte, hogy a tehetséggondozás részét képezi a hallgatók becsatlakoztatása a nemzetközi vérkeringésbe.
A beszélgetést moderáló Galán Angéla azon kérdésére, hogy az intézményvezetők hogyan látják a művészeti felsőoktatás szerepvállalását az országimázs formálásában, Sepsi Enikő két példát hozott fel. A Csokonai Nemzeti Színházban együtt dolgozhatott Valère Novarina francia drámaíróval, aki a Képzeletbeli operett című művét vitte színre magyar fordításban. Ez az előadás annyira sikeres volt, hogy meghívták a párizsi Odéonba, ahova magyar társulat még nem jutott ki azelőtt. Rendhagyó módon a darabot magyarul játszották francia felirattal, mégis óriási sikere volt. Nagyon különös, amikor valaki a saját országában egy másik nyelven is megismerheti a saját kultúráját. Ez egy igazi nemzetközi projekt volt, amelynek szervezésében a párizsi Magyar Intézet óriási segítséget nyújtott. Mindazonáltal a sikeres nemzetközi együttműködésre a közelmúltból is találunk jó példát. Az SZFE-n egy nagy pályázat eredményeként megépült egy olyan virtuális stúdió, amely európai szinten egyedülállónak számít a felsőoktásban. Ez a virtuális stúdió olyan nemzetközi kapcsolatokat teremtett, ami természetesen pozitívan hat az országimázsra is. Ez utóbbi tudniillik nem egy elvont marketingfogalom, hanem olyasvalami, ami a tényleges együttműködéseken, jó emberi, szakmai kapcsolatokon alapul – nekünk pedig elsősorban ezeknek megteremtése a feladatunk.
Egyéb hírek
Nemzetközi díjjal ismerték el az SZFE színházrendező oktatóját – interjú Szabó K. Istvánnal
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
Kálloy Molnár Péterre emlékezünk
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
Lehet-e az AI alkotó a színpadon és a filmen? – képes beszámoló az SZFE Innovációs Napjáról
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Több száz érdeklődőt vonzott az SZFE idei nyílt napja
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.
Beszámoló a Jókai 200 – A színházban és a filmben című tudományos konferenciáról
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a Németh Antal Drámaelméleti Intézet. A konferencia szervezése és lebonyolítása egyértelműen jelezte azt a szándékot, amely a Jókai-bicentenáriumot nem egyszerű megemlékezésként, hanem kutatási és művészeti újraértelmezésként kívánta bemutatni. A rendezvénynek otthont adó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körterme ideális helyszínnek bizonyult: a falakon körbefutó, molinókon elhelyezett Jókai-kiállítás különleges vizuális keretet adott a programnak, hangsúlyozva a történeti és kreatív megközelítések összekapcsolódását.
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Művészeti-igazgatási menedzsereket képez az SZFE
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
„Jókai él, csak új nyelven kell megszólaltatni” – interjú Antal Zsolttal, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjével
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
