Pacskovszky József, az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet intézetvezető-helyettese korábban már készített Herczeg Ferenc művéből filmet. A Megafilm megbízásából készítette el legújabb alkotását, a Majdnem menyasszony című romantikus filmet. Az interjú során Pacskovszky József beszél a forgatókönyvről, a női szerepek változásáról a 21. században, valamint a szereplőválogatás folyamatáról.
Nem először dolgoztál Herczeg Ferenctől származó anyaggal. Hogy találkoztál A fehér páva című regényéből adaptált Majdnem menyasszony című forgatókönyvvel?
Attól a csapattól kaptam felkérést, akikkel előzőleg a szintén Herczeg Ferenc művéből, a Kék rókából készítettünk TV-filmet. Most is, mint akkor a Megafilm vezetőjének, Helmeczy Dorottya producernek a felkérésére mondhattam örömmel igent. Már azt a munkát is nagyon szerettem és a visszajelzésekből arra következtetek, hogy nemcsak én, hanem a nézők is. A két történet, a két film kora nagyon hasonló, tehát a múlt század első fele.
Mit gondoltál a forgatókönyvről, mikor elolvastad?
Somogyi György munkáját dicséri a forgatókönyv, akivel már a Kék rókában is együtt dolgozhattunk. A Kék rókába kevésbé, a Majdnem menyasszonynál azonban jobban bele kellett nyúlni az eredeti történetbe, amit György remekül meg is oldott. Első olvasásra is kedveltem a könyvet és ez a forgatás alatt sem változott. Szórakoztató, romantikus film született, aminek megvan a maga valóságalapja, de azért mégiscsak egy mese. Mint minden mesének, ennek is van tanulsága: merni kell a saját kezünkbe venni a sorsunkat és nem félni attól, hogy a várható következmények megnehezíthetik az életünket. S a legfontosabb, amire a film során jön rá a hősnőnk: nem kell mindenkinek megfelelni.
Herczeg Ferenc állandó és kedvelt témája a nő maga, akiket elég jól és tisztán látott. Mit gondolsz a nők szerepéről és mit üzen a film erről a kérdésről a 21. század emberének?
A női lélek roppant izgalmas kérdés, ezért mindig is szerettem akár a férfi, akár a nő szemszögéből is a párkapcsolatok lélektanával foglalkozni. Ha megnézzük magunk körül a párkapcsolatokat, nemcsak az egyéni vágyakról, törekvésekről, attitűdökről kaphatunk képet, hanem picit a társadalmunk állapotáról is. Abban a korban, amelyben történetünk játszódik, a nőknek nem volt még választójoga, kiszolgáltatott helyzetben voltak, a családfő pedig kiszemelte számukra a legmegfelelőbb férj-jelöltet, többnyire az illető vagyoni helyzete alapján. Azokban az időkben elég volt, ha a nők anyaként és feleségként helytálltak, míg napjainkban ugyanez a luxus nem adatik meg a legtöbb nőnek. A feladataik egyre csak gyarapodnak, az anya és a feleség szerepe mellett pedig sokszor már családfenntartóként is kénytelenek helytállni, még akkor is, ha nem egyedülállók. Egyfelől remek, hogy szabadságuk van, ami már lehetővé teszi álmaik, terveik megvalósulását, ugyanakkor igencsak túlterheltek is. Karrierjük építése nem egyszer szembe megy a család érdekeivel, hiszen időt, energiát von el tőle. A tapasztalatom mégis az, hogy a mai korban számtalan nő képes ezt a két dolgot összehangolni, ami számomra felfoghatatlanul nagy teljesítmény.
Egészen új arcokat látunk a filmben. Hogyan zajlott a szereplőválogatás?
A szereplőválogatás mindig különleges folyamat. Különlegessége abban rejlik, hogy nem elég megtalálni egy-egy szerepre a legmegfelelőbb színészt, de azt is meg kell tudni oldani, hogy csapatként is jól tudjanak működni. Ebben az esetben mindent Kelemen Hannára építettünk; az teljesen világos volt, hogy ő lesz a film Marikája. Minden további szereplőt az ő személyéhez igazítottunk. Az új arcok a stábban mindig felpezsdítik a rutinosabb színészeket is. A filmrendezők természetesen arra törekednek, hogy a saját témájuk, ügyük kapcsán elmondhassák véleményüket a világról. Ha azonban felkérésre rendez valaki filmet, mint ahogyan az ebben az esetben is történt, a feladata az, hogy a ráleljen arra a vezérfonálra, ami a producert inspirálta, s ami onnantól kezdve az ő ügye is lesz.
Fotók forrás: magyarnemzet.hu, NFI
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa nevében tisztelettel meghívjuk Hruby Edit DLA disszertációjának nyilvános védésére.
Az SZFE Könyvek sorozat két új kötete is bemutatkozott október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A friss kiadványok között szerepel a Médialexikon webbook, valamint Patrick Nash Rövidfilmesek kézikönyve című tankönyvének magyar fordítása, amely gyakorlati példákon keresztül ismerteti a rövidfilmes forgatókönyvírás alapjait.
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
Október 20-án, hétfőn 17 órakor mutatják be az SZFE Vilmos Zsigmond Intézet Filmrendező és Filmoperatőr művész MA (2021-2023) szakos hallgatói diplomafilmjeiket az Urániában.
Október 15-én szerdán 13 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont az SZFE Könyvek sorozat legújabb köteteit bemutató eseménynek. Két, a hazai médiatudományi és filmes oktatás számára egyaránt fontos, hiánypótló kiadvány kerül a közönség elé: egy webbook a média fogalmi és elméleti alapjairól, valamint egy tankönyv a forgatókönyvírás művészetéről, illetve módszertanáról.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező MA szakos hallgatói október 10-én a Felvidék egyik különleges térségébe, a Medvesaljára látogattak el első közös projektfilmjük terepszemléje keretében.
Október 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében közös gálaműsor keretében ünnepelte alapítása évfordulóját a Színház- és Filmművészeti, a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Moholy-Nagy Művészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szervezésében Antal Nimród, magyar származású amerikai filmrendező tart exkluzív mesterkurzust 2025. október 10-én pénteken a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben.