Majdnem menyasszony: Pacskovszky József Interjú
2024 február 16., péntek 09:46.
Pacskovszky József, az SZFE Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet intézetvezető-helyettese korábban már készített Herczeg Ferenc művéből filmet. A Megafilm megbízásából készítette el legújabb alkotását, a Majdnem menyasszony című romantikus filmet. Az interjú során Pacskovszky József beszél a forgatókönyvről, a női szerepek változásáról a 21. században, valamint a szereplőválogatás folyamatáról.
Nem először dolgoztál Herczeg Ferenctől származó anyaggal. Hogy találkoztál A fehér páva című regényéből adaptált Majdnem menyasszony című forgatókönyvvel?
Attól a csapattól kaptam felkérést, akikkel előzőleg a szintén Herczeg Ferenc művéből, a Kék rókából készítettünk TV-filmet. Most is, mint akkor a Megafilm vezetőjének, Helmeczy Dorottya producernek a felkérésére mondhattam örömmel igent. Már azt a munkát is nagyon szerettem és a visszajelzésekből arra következtetek, hogy nemcsak én, hanem a nézők is. A két történet, a két film kora nagyon hasonló, tehát a múlt század első fele.
Mit gondoltál a forgatókönyvről, mikor elolvastad?
Somogyi György munkáját dicséri a forgatókönyv, akivel már a Kék rókában is együtt dolgozhattunk. A Kék rókába kevésbé, a Majdnem menyasszonynál azonban jobban bele kellett nyúlni az eredeti történetbe, amit György remekül meg is oldott. Első olvasásra is kedveltem a könyvet és ez a forgatás alatt sem változott. Szórakoztató, romantikus film született, aminek megvan a maga valóságalapja, de azért mégiscsak egy mese. Mint minden mesének, ennek is van tanulsága: merni kell a saját kezünkbe venni a sorsunkat és nem félni attól, hogy a várható következmények megnehezíthetik az életünket. S a legfontosabb, amire a film során jön rá a hősnőnk: nem kell mindenkinek megfelelni.
Herczeg Ferenc állandó és kedvelt témája a nő maga, akiket elég jól és tisztán látott. Mit gondolsz a nők szerepéről és mit üzen a film erről a kérdésről a 21. század emberének?
A női lélek roppant izgalmas kérdés, ezért mindig is szerettem akár a férfi, akár a nő szemszögéből is a párkapcsolatok lélektanával foglalkozni. Ha megnézzük magunk körül a párkapcsolatokat, nemcsak az egyéni vágyakról, törekvésekről, attitűdökről kaphatunk képet, hanem picit a társadalmunk állapotáról is. Abban a korban, amelyben történetünk játszódik, a nőknek nem volt még választójoga, kiszolgáltatott helyzetben voltak, a családfő pedig kiszemelte számukra a legmegfelelőbb férj-jelöltet, többnyire az illető vagyoni helyzete alapján. Azokban az időkben elég volt, ha a nők anyaként és feleségként helytálltak, míg napjainkban ugyanez a luxus nem adatik meg a legtöbb nőnek. A feladataik egyre csak gyarapodnak, az anya és a feleség szerepe mellett pedig sokszor már családfenntartóként is kénytelenek helytállni, még akkor is, ha nem egyedülállók. Egyfelől remek, hogy szabadságuk van, ami már lehetővé teszi álmaik, terveik megvalósulását, ugyanakkor igencsak túlterheltek is. Karrierjük építése nem egyszer szembe megy a család érdekeivel, hiszen időt, energiát von el tőle. A tapasztalatom mégis az, hogy a mai korban számtalan nő képes ezt a két dolgot összehangolni, ami számomra felfoghatatlanul nagy teljesítmény.
Egészen új arcokat látunk a filmben. Hogyan zajlott a szereplőválogatás?
A szereplőválogatás mindig különleges folyamat. Különlegessége abban rejlik, hogy nem elég megtalálni egy-egy szerepre a legmegfelelőbb színészt, de azt is meg kell tudni oldani, hogy csapatként is jól tudjanak működni. Ebben az esetben mindent Kelemen Hannára építettünk; az teljesen világos volt, hogy ő lesz a film Marikája. Minden további szereplőt az ő személyéhez igazítottunk. Az új arcok a stábban mindig felpezsdítik a rutinosabb színészeket is. A filmrendezők természetesen arra törekednek, hogy a saját témájuk, ügyük kapcsán elmondhassák véleményüket a világról. Ha azonban felkérésre rendez valaki filmet, mint ahogyan az ebben az esetben is történt, a feladata az, hogy a ráleljen arra a vezérfonálra, ami a producert inspirálta, s ami onnantól kezdve az ő ügye is lesz.
Fotók forrás: magyarnemzet.hu, NFI
Egyéb hírek
Alkotásból érték, ötletből jövő
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Útkeresés és lehetőségek a művészeti pályán – karriertanácsadás az Alkotóműhelyek Hetén
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
„Országomat egy lóért” – interjú a III. Richárd SZFE-s alkotóival, Horváth Mózessel és Varga Szabolccsal
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Báb és hivatás – dokumentumfilm készült az SZFE hallgatóinak közreműködésével
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek az Erasmus-hallgatók az SZFE-re
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n - fókuszban a film, a televízió és az irodalom
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
Kiemelkedő SZFE-s szakmai teljesítmények elismerése a Magyar Filmakadémián
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Rendhagyó Barbárok előadás az SZFE oktatójának rendezésében
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.
