A Színház- és Filmművészeti Egyetem 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezést tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az eseményen műsort adott Vidnyánszky Attila és Rácz József elsőéves prózai színművész osztálya, ünnepi beszédet mondott egyetemünk docense, dr. Győrei Zsolt, valamint sor került egy emléklap átadására is.
Az ünnepi műsort Vidnyánszky Attila és Rácz József elsőéves prózai színművész osztályának Petőfi nemzete című előadása nyitotta meg, amelyben a 12 pont mentén hangsúlyozták a forradalom eszmeiségét és úgy idézték fel Petőfi Sándort, mintha kortársként jelen lenne az eseményen.

A Petőfi nemzete című előadás részlete. Fotó: Jóri András
Az 1848. március 15-i eseményeknek egyik legjelentősebb helyszíne a mai Astoriánál álló Nemzeti Színház volt. Milyen szerepet játszottak a színház és a színészek a forradalom- és szabadságharcban, mi mindenre emlékezhetünk mindmáig büszkén? – erről beszélt dr. Győrei Zsolt az SZFE Németh Antal Drámaelméleti Intézetének docense ünnepi beszédében. Felidézte Egressy Gábor színművész alakját, aki a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) nyitóelőadásán, Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékában a Költőt alakította. Korának legműveltebb színészeként tartották számon, a színészet egyik első magyar elméletírója volt. Az íróvilággal élénk kapcsolatot tartott, tagja volt Vörösmarty Csiga vendéglő béli körének. Petőfi Sándorral 1844-ben kötött barátságot, 1848. március 15-én ő szavalta el a Nemzeti Színházban a Nemzeti dalt. A szabadságharc során nemzetőrként elkísérte Kossuthot a népfelkelést szervező toborzóútján, később egy ötszáztagú gerillacsapat vezetőjeként harcolt, majd Ákos nevű fiával együtt Budavár ostromában is részt vett. A szabadságharc bukása után Bemmel Törökországba szökött, távollétében halálra ítélték. 1850-ben hazatért, amnesztiában részesült, de színpadra csak 1854-ben léphetett újra. Az 1865-ben megnyílt Színitanoda első mesterségtanára lett – a hajdani „legidősebb márciusi ifjú” életútja együtt haladt a Nemzeti alapításától a forradalmi eseményeken át iskolánk elindulásáig vezető úttal, neki köszönhetően az 1848-as forradalom története személyesen is összefonódott az idén 160 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem történetével.

A megemlékezésen dr. Győrei Zsolt mondott ünnepi beszédet. Fotó: Jóri András
Nemzeti ünnepünk alkalmából hagyomány, hogy a szakterületükön kiemelkedő teljesítményt nyújtók állami elismerésben és díjakban részesülnek. E jeles alkalomból az SZFE is kifejezte megbecsülését: elhivatott munkájáért és segítőkész hozzáállásáért emléklappal mondott köszönetet egyik kiváló kollégánknak, Mészáros Sándornak.

Prof. dr. Sepsi Enikő és Mészáros Sándor. Fotó: Jóri András
Mészáros Sándor 1981 és 1983 között sajátította el a fővilágosítói szakmát egyetemünkön, majd 1985 és 1987 között színpadmesteri képesítést szerzett. Azóta is a televíziós stúdió fővilágosítójaként dolgozik.

Mészáros Sándor. Fotó: Jóri András
Mászáros Sándor az emléklap átvétele után műteremmesterként folytatja munkáját. Az emléklapot prof. dr. Sepsi Enikő, egyetemünk rektora adta át.

Pacskovszky József, prof. dr. Sepsi Enikő és Mészáros Sándor az emléklap átadása után. Fotó: Jóri András
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

