Prof. Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, az SZFE Doktori Iskolájának vezetője pályájának kezdetétől fogva dokumentálja és elemzi az információs társadalom kulturális és nyelvi hatásait. Az Internet népe című legújabb tanulmánykötetében a nyelvészet felől közelíti meg a netnyelvészet, a netnyelv, a netfolklór és a netember kérdését, valamint az internet világában szocializálódott ember antropológiai jellemzőit.
Az egyes fejezetek részletesen bemutatják az új kommunikációs formákat, a változó nyelvet, az új médiumokat, az utóbbi időszakban létrejött másodlagos, vagy spontán írásbeliséget, az sms- és netfolklórt, a képes népszokásokat, valamint ezek kulturális és nemzedéki hatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Egyetemi Kiadójának gondozásában megjelent mű további érdekessége, hogy az illusztrációkat az ARTÉR Művészeti Egyesület egyik tagja, Várhelyi Csilla készítette és az ő festményei, valamint grafikái teszik teljessé a 344 oldalas könyvet. Rendhagyó könyvbemutató részesei lehettünk, hiszen a könyv megszületésének története úgy bontakozott ki előttünk, hogy Balázs Géza nyelvészprofesszor és Várhelyi Csilla festőművész beszélgetett.
– Nem tudom, hogy megszületett volna-e ez a könyv, ha nem találkozom Csillával, illetve Csilla képeivel. Az ő festményei ihlették ezt a kötetet: realisztikus ábrázolása, a mobilozós fiatalok, a termálvízben lebegő alakok. Várhelyi Csilla festőművész hallgatója volt a Bolyai Önképző Műhelynek is. Amikor szerényen meghívott első kiállítására, Budafokra, eljöttem és rögtön megragadtak a képei. A műhely társelnöke, Havass Miklós azonnal megvásárolt egy képet a műhely számára – fordult a hallgatósághoz a szerző, majd egy vékonyka kiadványt mutatott beszélgetőpartnerének, arról faggatva őt, hogy felismeri-e.
– Ez az a könyv, amelyet 2007-ben illusztráltam a műveimmel. Hungaropesszimizmus – hungarooptimizmus. Kommunikációs, nyelvi fölvetések a magyarok lelkületéről a címe. Mint arra a kötet alcíme is utal, ez a kis írásmű a magyarok lelkületéről szól és én nagy élvezettel olvastam el, ugyanis rádöbbentem általa egy-két dologra. Az, hogy magyarnak születtünk, biztos, hogy meghatározó, már csak a gondolkodásmódunkban is. Emlékszem, hogy a téma miatt választottam a grafikus eljárást. Jobbkezes vagyok, de ezek többségét bal kézzel rajzoltam, hogy jobban illeszkedjenek a szöveghez – idézte fel Csilla az akkori munkát.
A szerző és az illusztrátor még hosszasan beszélgettek, miközben megnézték az ARTÉR művészeinek kiállítását a Magdolna Udvar Művészeti Galériában.
Forrás: budafokteteny.hu
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
Hét határon túli helyszínen mutatják be a közeljövőben a Békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amelyet Zalán Tibor írt Munkácsy Mihály és Jókai Mór fiktív találkozásáról. A darabnak a rendező és egyben az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás személyén túl is számos közös vonatkozása van az egyetemmel.
Április 4. és 5. között beszélgetések és lemezvásár kísérik a film és zene kapcsolatát megjelenítő Budapest Ritmo Filmnapokat a Toldi moziban. A szombati nap programjának részeként bemutatkozik majd tavaly végzett hallgatónk, Derzsi Mátyás Csókot kaptam az ördögtől című filmje is, a vetítést pedig szakmai kerekasztal-beszélgetés követi majd.
Március 15-e alkalmából átadták a legmagasabb állami kitüntetéseket a Vigadóban. Egyetemünk mesteroktatója, Berzsenyi Krisztina és filmoperatőr-művész MA szakon nemrég végzett hallgatónk, Krulik Marcell is elismerésben részesült.
Március 15-e alkalmából átadták a Vigadóban a legmagasabb állami kitüntetéseket, a Kossuth-díjakat. A nagydíjat idén a 86 éves Koncz Gábor színművésznek ítélték oda, Lajos Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja pedig Kossuth-díjban részesült.