Prof. Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, az SZFE Doktori Iskolájának vezetője pályájának kezdetétől fogva dokumentálja és elemzi az információs társadalom kulturális és nyelvi hatásait. Az Internet népe című legújabb tanulmánykötetében a nyelvészet felől közelíti meg a netnyelvészet, a netnyelv, a netfolklór és a netember kérdését, valamint az internet világában szocializálódott ember antropológiai jellemzőit.
Az egyes fejezetek részletesen bemutatják az új kommunikációs formákat, a változó nyelvet, az új médiumokat, az utóbbi időszakban létrejött másodlagos, vagy spontán írásbeliséget, az sms- és netfolklórt, a képes népszokásokat, valamint ezek kulturális és nemzedéki hatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Egyetemi Kiadójának gondozásában megjelent mű további érdekessége, hogy az illusztrációkat az ARTÉR Művészeti Egyesület egyik tagja, Várhelyi Csilla készítette és az ő festményei, valamint grafikái teszik teljessé a 344 oldalas könyvet. Rendhagyó könyvbemutató részesei lehettünk, hiszen a könyv megszületésének története úgy bontakozott ki előttünk, hogy Balázs Géza nyelvészprofesszor és Várhelyi Csilla festőművész beszélgetett.
– Nem tudom, hogy megszületett volna-e ez a könyv, ha nem találkozom Csillával, illetve Csilla képeivel. Az ő festményei ihlették ezt a kötetet: realisztikus ábrázolása, a mobilozós fiatalok, a termálvízben lebegő alakok. Várhelyi Csilla festőművész hallgatója volt a Bolyai Önképző Műhelynek is. Amikor szerényen meghívott első kiállítására, Budafokra, eljöttem és rögtön megragadtak a képei. A műhely társelnöke, Havass Miklós azonnal megvásárolt egy képet a műhely számára – fordult a hallgatósághoz a szerző, majd egy vékonyka kiadványt mutatott beszélgetőpartnerének, arról faggatva őt, hogy felismeri-e.
– Ez az a könyv, amelyet 2007-ben illusztráltam a műveimmel. Hungaropesszimizmus – hungarooptimizmus. Kommunikációs, nyelvi fölvetések a magyarok lelkületéről a címe. Mint arra a kötet alcíme is utal, ez a kis írásmű a magyarok lelkületéről szól és én nagy élvezettel olvastam el, ugyanis rádöbbentem általa egy-két dologra. Az, hogy magyarnak születtünk, biztos, hogy meghatározó, már csak a gondolkodásmódunkban is. Emlékszem, hogy a téma miatt választottam a grafikus eljárást. Jobbkezes vagyok, de ezek többségét bal kézzel rajzoltam, hogy jobban illeszkedjenek a szöveghez – idézte fel Csilla az akkori munkát.
A szerző és az illusztrátor még hosszasan beszélgettek, miközben megnézték az ARTÉR művészeinek kiállítását a Magdolna Udvar Művészeti Galériában.
Forrás: budafokteteny.hu
Wild Mónika, az SZFE Karrieriroda vezetője olyan perspektívát nyitott meg, amely a pályakezdő fiatal alkotók gondolkodásmódját alapvetően változtathatja meg. Nem az volt a kérdés, hogy a hallgatók tehetségesek-e, hanem az: hogyan tudják a nehéz kulturális munkaerőpiacon kreatív és professzionális módon láttatni magukat.
Milyen a művészeti pálya ma Magyarországon? Milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Hogy lehet elindítani egy vállalkozást? Milyen módon lehet ösztöndíjat szerezni egy STARTUP elindításához? – többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az Alkotóműhelyek Hetén.
Tényleg gazember volt III. Richárd vagy csak a Tudor-dinasztia propagandája tette azzá? – erről még ma is vitáznak a történészek. Egy biztos, hogy a hatalomért folytatott küzdelem mindig aktuális téma, így nem csoda, hogy a színházak is szívesen tűzik műsorra Shakespeare királydrámáját. Így tett a Bethlen Téri Színház is, ahol Gloster herceg történetét negyedéves hallgatóink, Horváth Mózes rendezésében és Varga Szabolccsal a főszerepben láthatta a közönség januárban. A bemutatón mi is ott voltunk.
Megkezdte nyilvános vetítéseinek sorozatát a Cickom – Bűvös Bábos Gyermekkor című egész estés dokumentumfilm. A magyar bábművészet és oktatás sokoldalú értékeit bemutató filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Fabók Mariann vezette, ötödéves bábszínészosztálya is közreműködik.
Megérkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre a tavaszi szemeszter Erasmus-hallgatói: a Romániától Észtországig több országból érkező diákok a következő hónapokban a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének és a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének angol nyelvű kurzusai segítségével kapcsolódnak be az egyetem szakmai munkájába.
Február 9-én elindult az Alkotóműhelyek Hete az SZFE-n. Az első két nap előadásai között a film és televíziózás kulisszatitkai, a magyar irodalom nagy alakjai, mozgásóra és mentálhigiénés foglalkozás is szerepelt. A programsorozat a következő napokban is változatos tematikákat kínál: karriertanácsadás, vállalkozói ösztöndíj-lehetőségek, filmvetítés, műhelyek és workshopok várják az érdeklődőket, így mindenki találhat számára inspiráló programot.
A Magyar Filmakadémia második alkalommal adta át Aranyérmét, amelyet idén két egyetemünkön oktató művész vehetett át. Az elismerések mellett hallgatóink is kiemelkedően szerepeltek: több diákunkat a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjjal jutalmazta a zsűri, két hallgatónk pedig nagy értékű digitális kameracsomag különdíjban részesült.
Móricz Zsigmond Barbárok című novellája nyomán készített színpadi adaptációt Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az előadás oktatói és hallgatói együttműködésben valósult meg: a produkcióban színészként közreműködik László Rebeka, az SZFE ötödéves prózai színművész hallgatója, valamint Horváth Márk bábszínész, bábtervező, az egyetem oktatója.

