A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki, menzatörténeti kiállítása 2023. szeptember 14-én nyitott meg. A kiállítás témája a közétkeztetés volt – minden lehetséges szempontból: a közétkeztetés számokban, a közétkeztetés helye a magyar történelemben, a közétkeztetés napjainkban és a közétkeztetés a jövőben. Czene-Polgár Donát másodéves dramaturg hallgató írása.
A menza szó hallatára bizonyára sokakban tolulnak fel zömmel fiatalkori emlékek a csörömpölő tányérok zajáról, a fehér kötényben és klumpában, fejükön jó esetben hajhálóval ácsorgó konyhás nénikről és azokról az ételekről, amiket az ember csak egy menzán fogyaszthat. Ezeket az emlékeket önti formába, tematizálja az MKVM – mindezt pedig nagyon informatív, interaktív módon és barátságosan teszi. A kiállítás rögtön a kasszától indul: itt még nem láthatunk tematikus, elkülönített teret. A következő terem felé vezető folyosón viszont egy sor szöveges plakáttal találhatja szembe magát a látogató, amelyek napjaink menzájának állapotával foglalkoznak. Egész pontosan kilenc település menzájával, hiszen ott végezte el egy kutatócsoport a kiállítás alapjául szolgáló felméréseket, amelynek keretein belül gyerekekkel, szülőkkel, tanárokkal, valamint a menzákon dolgozókkal beszélgettek. Ennek eredményeként a résztvevők közel 3000 kérdőívet töltöttek ki, végül majd’ 120 órányi beszélgetés állt az azokat feldolgozók rendelkezésére. Ezek a panelek, vagy plakátok leírják a kutatás menetét, amelyek felvetnek egy sor kérdést a menzaétkeztetéssel és ennek folyamatával kapcsolatban.
Elsőre talán száraznak tűnhet a rengeteg szöveg, ráadásul rögtön a kiállítás elején, de nem találtam fölösleges adatokat ezeken a plakátokon. Tudniillik minden szöveget fotókkal illusztrálnak és számos helyen találtam QR-kódokat is, amik a témára vonatkozó jogszabályokra utalnak, vagy egyéb érdekességeket tartalmazó weboldalakra vezetnek. A folyosó végén található sarokban egy kis asztalon egy régi Transporta mérleg áll, a falakon pedig fotók találhatóak, amiket a kutatás alatt készítettek – életképek a menzákról. Illetve, mielőtt belépnénk a kiállítás másik termébe, egy, a jövő menzájával foglalkozó plakátot láthatunk, mellette pedig a kiállítás első interaktív elemét: egy üzenőfalat, rajta kívánságokkal a jövő menzájáról. A második terem már jóval hangulatosabb. Külön kis kioszk áll szemben az ajtóval, mögötte egy ételt kimérő konyhás néni kartonpapírból, majd műanyag tálcák és fűszertartók, amelyeket a látogató megszagolhat és találgathat a tartalmukat illetően. Mindemellett pedig a berendezés részét képezi egy mágnestábla is, amelyen a néző kiválaszthatja, melyik menzás ételt szereti jobban, illetve melyiket kevésbé. A teremben visszatérnek az ismerős plakátok, amelyek ezúttal a közétkeztetés történetét veszik górcső alá, a népkonyháktól egészen a napjainkban is jól ismert iskolai menzákig.
Megtalálható ezeken felül egy teljesen berendezett népkonyha, illetve egy televízió is, ami egy kisfilmet játszik le. A műsor egy 1920-as évekbeli, népkonyhában dolgozó szakács és egy 60-as évekből való menzás néni beszélgetését mutatja be, amely során utóbbi állásinterjúra érkezik, előbbi pedig felméri a kvalitásait.
Összességében a kiállítás informatívnak tekinthető, mert egyetlen olyan elem sem akad benne, amelyet a megfelelő mennyiségű adat nélkül ne lehetne megtekinteni anélkül, hogy ez a fajta didaktikus megközelítés zavaró lenne. Minden egyes plakáton új információk vannak tehát, amelyeket grafikonok és a fényképes illusztrációk is megtámogatnak. Egyúttal interaktív, mert számos olyan eleme van, ami aktív részvételre ösztönzi, illetve bevonja a látogatót. Ráadásul barátságos is, mert mindezt olyan módon teszi, ami nosztalgikus hangulatot ébreszthet azokban, akik iskolás korukban „menzások voltak”.
A Menzán innen, menzán túl. Titkok, tények, távlatok az iskolai közétkeztetésben című tárlat 2024. április 21-éig látogatható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Mindig is kíváncsi voltál, mit tanulnak a többiek? Televíziós szakra jársz, de érdekel a színpad világa? Esetleg rendezőként eljátszottál a gondolattal, milyen lehet bábszínészként életet lehelni a tárgyakba, vagy talán már profin vágod a filmet, de szívesen kipróbálnád magad egyszer a kamera mögött? Az Alkotóműhelyek Hete során pont erre lesz lehetőséged. Kezdjük együtt kreatívan az új tanévet!
Ellinger Edina és Ács Norbert ugyanolyan fanatikusai a bábművészetnek, annak szerepéről és oktatásáról is egyet gondolnak. Így nem meglepő, hogy huszonegy éve egymás szakmai támaszai, és hogy idén együtt indítanak osztályt az SZFE-n. Az elsős osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal velük beszélgettünk.
Pilátus alakja a színpadon, a homokból hogyan válik emlékezet és mit rejtenek az őserdő által benőtt maja városok. A korábbi évekhez hasonlóan számos érdekes előadással, programmal várjuk hallgatóinkat már szeptember első hetében, hogy kreatívan induljunk neki a közös munkának.
Az idei Nyári Akadémián 81 leendő elsőéves hallgató vett részt a cívis városban, hogy megismerkedjen jövendőbeli évfolyamtársaival, oktatóival, és nem utolsósorban azzal az egyedi „eszefés” életérzéssel, amely hamarosan mindennapjaik részévé válik. A HÖK és az egyetem vezetésének közös szervezésében megvalósuló egyhetes tábor gazdag kulturális, szakmai és közösségi programkínálattal várta a résztvevőket, így az oktatók és a hallgatók szeptember 5-én, a tanévnyitón már ismerősként üdvözölhetik egymást.
A 2025 szeptemberében induló osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban ezúttal a dokumentumfilm-rendező művész MA osztályának vezetőivel, Barlay Tamással és Moys Zoltánnal beszélgettünk. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet oktatóival arra is kitértünk a felvételi eljárás menetének ismertetése mellett, hogyan találja meg egy dokumentumfilmes készülő alkotásának témáját.
Különleges lehetőségben részesült egyetemünk három zenésszínművész-hallgatója, amikor részt vett az MTVA szereplőválogatásán. A Karrieriroda által szervezett castingon a hallgatók a színházi előadói készségeik kiegészítéseként betekintést nyerhettek a televíziós műsorvezetés világába is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2024-ben indított second unit-rendező képzés egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőfokú művészképzésben. Az interjúban Gulyás Budával, a szak osztályvezetőjével beszélgettünk az elsőként végzett évfolyammal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól, a szakma sajátosságairól és a jövő kihívásairól.
A szeptemberben induló elsőéves osztályok vezetőit bemutató sorozatunk következő szereplője Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgatója – bár őt aligha kell bemutatnunk, hiszen évek óta oktat az SZFE-n. Gyakran dolgozik együtt a hallgatókkal, hiszen a soproni teátrum előadásaiban rendező-, valamint dramaturg- és színészhallgatók is közreműködnek. Hogyan juthatnak el ilyen felkérésekig a drámainstruktor-rendező szakos hallgatók és milyen többletet ad számukra ez a képzés? A tanévkezdésre hangolódva ezekről is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas drámaíró-rendezővel.