Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
„Nóra vagyok, Ibsen azonos című darabjából” – kezdi a főszereplő monológját a Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai című darabban.
Nórával nem sokkal azután találkozunk, hogy becsapta maga mögött a családi ház ajtaját. A főszereplőt Rigó Mária, Ábrahám Kíra, Tabajdi Anna és Kern Adrienn játssza, mintha Nórának megannyi személyisége lenne. Rigó Mária Nórájában még ott a lehetőség, munkát szeretne és megvalósítani önmagát: „Könnyen azonosultam a szereppel, hiszen az az életszakasz, amiben vagyok, pont az útkeresésről szól, másrészt nagyon sok instrukciót kaptam Zsótér tanár úrtól”.
Majd látjuk Nóra botladozásait, ahogy egyik férfi karjából a másikba menekül. Az okokat Tabajdi Anna fedi fel: „Azt mutatom meg, hogy ez a nő megrekedt egy 14 éves gyerek szintjén. Úgy próbál elérni dolgokat, hogy kislány lesz, ugrál, dalolászik, hízeleg. Viszont a mai világban ezekkel az eszközökkel nem tud érvényesülni. Egy dologra futja, férfiak megszerzésére, amit pont, hogy nem akart, hisz azt akarta megtudni, hogy mit ér ő valójában. Majd rádöbben, hogy két út van előtte: vagy gyári munkás lesz, egy huszadrangú senki vagy prostituált.” A darab a kapitalizmus kritikája is; rengeteg benne a propagandaszöveg és a gazdasági szakszó, ami Annának is igazi kihívást jelentett: „Nekem ez a szerep azért volt különösen nehéz, mert nem igazán vagyok otthon gazdasági témákban. Ebben a darabban a nő olyan, mint a tőke, egy áru, itt a férfiak tulajdonképpen nőkkel kereskednek.”
A darab a helyezkedő gyári személyzetistől a taktikus és könyörtelen Weygang konzulig számos férfitípust felsorakoztat, egy valami azonban közös bennük: a nőt mindannyian csak eszközként használják. Majd feltűnik a színen Nóra férje, Helmer, Nóra egykori barátnőjével, Lindénével az oldalán. Ibsen művéből úgy ismerjük a bankigazgató Helmert, mint aki mindenre kész annak érdekében, hogy hatalmát megtartsa. „Itt is ugyanaz a kicsinyes ember, de megismerjük a gyengeségeit is, hogy protekcióval jutott a pozíciójába és valójában semmihez sem ért, majd álarca teljesen lehull” – mondja az őt megformáló Veress György. Weygang áruba bocsátja Nórát, aki ismeretlen dominaként csábítja el exférjét. „Ennél a jelenetnél Helmer teljesen megszégyenül, kiderül, hogy milyen szexuális fantáziái vannak és hogy valójában mennyire magányos. A mai világban is szép számmal vannak Helmerek” – teszi hozzá György.
Nemcsak Helmer és Nóra megrekedt, hanem Lindéné is, akit Seres Alexandra alakít. „Egy olyan nőt játszom, aki igazából nem tud kötődni senkihez. Kisebbségi érzés van benne, úgy érzi, hogy senki nem fogadja el, de igazából ő sem fogadja el saját magát. Azt mutatja, hogy nagyon boldog, szereti Helmert és a fogadott gyerekeit, majd egy felfokozott helyzetben kitör belőle a gyűlölet, és mindent porrá zúz maga körül.” Szerinte Ibsen Nóráját sokszor úgy ábrázolják, mint egy áldozatot, aki elnyomásban élt a férje mellett, ahol mindig a férfi rossz és a nő a jó. „Ebből a darabból kiderül, hogy a nő is tud rossz lenni; férfiak és nők, mi mindannyian ugyanolyan jók és romlottak is vagyunk” – mondja.
A darab végén Nórát újra Helmer mellett találjuk fásultan, elhasználódva. Nincs fejlődéstörténet, ugyanoda került vissza, ahonnan elmenekült. Hogy ez előre elrendeltetett volt-e? Anna szerint Nórának számtalan lehetősége lett volna rá, hogy másképp döntsön, de mindig alávetette magát a férfiak akaratának. „Még ha egy nő nagyon szerelmes is, de a büszkesége, a lelke fontosabb kell, hogy legyen, minthogy megtartson egy férfit” – mondja. Mária szerint ma már nem annyira elkeserítő a nők helyzete, mint ebben a darabban. „Mindenkinek megvan a maga lehetősége, az ahhoz vezető utat kell megtalálni” – állapítja meg. Mindazonáltal Anna azt is hozzáteszi, hogy alapjában véve a feminizmus sem változtatott a hagyományos szokásrenden. „Ma is a nő neveli a gyereket, vezeti a háztartást, miközben keményen dolgozik. Ez a multifunkcionalitás azért elég ijesztő.”
Ami a próbafolyamatot illeti, abban mindannyian egyetértenek, hogy egy izgalmas és nehéz időszakon vannak túl. Most találkoztak először Zsótér Sándor szövegcentrikus formanyelvével. „Nagyon vezetett minket, miközben hagyta is, hogy kibontakozzunk. Megérteni a rendezőt, ez a kulcsa mindennek” – mondják. Habár a darabban tényleg a kimondottakon van a hangsúly, a gyári monotonitást jól megragadó mozdulatsorok, a szépen kivitelezett balett-technikák is szót érdemelnek. „Egyed Bea tanította be a koreográfiát. Nem azt várta tőlünk, hogy balerinák legyünk, mert arra egyébként alkalmatlanok lennénk, de nem is figuráztuk ki a balettet. Bea elhitette velünk, hogy úgy tökéletes, ahogy csináljuk”. Az előadásban a fiúk is megmutathatják sportos oldalukat: amíg – a Nóráért epedező munkásfiú szerepében – Lajcsik Domonkos a focista képességeit, addig Laczkó Bálint Weygangja a squashtudását villantja meg. Erre a koncepcióra a rendezőt valószínűleg az előadás helyszínéül szolgáló tornaterem adta lehetőségek ihlették, mindenesetre tökéletes megoldás volt arra, hogy huszonéves fiatalokra szabja a darabot.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Művészeti, Színház- és Filmtudományi Osztálya április 11-én egyetemünkön rendezte meg az I. DOSZ Arts Művészeti és Művészettudományi Napot. Intézményünk doktorandusz hallgatói nemcsak a szervezésben vállaltak szerepet, hanem előadóként is aktívan közreműködtek a programban.
Az MTVA kínál lehetőséget színművészhallgatóinknak, hogy jövőbeli külsős produkcióinkban szerepeljenek.
Különleges vizsgafeladat vár ebben a félévben mesterszakos operatőr hallgatóinkra: 35 mm-es filmre kell forgatniuk egy jelenetet. Miért kulcsfontosságú a hagyományos filmkészítési eljárások elsajátítása? – erről beszélgettünk Babos Tamással, Balázs Béla-díjas operatőr oktatónkkal.
Április 9-én, Herskó János születésének 99. évfordulóján különleges vetítéssel emlékeztek meg Berlinben a legendás magyar filmrendezőről és tanárról. A programban egykori tanítványainak rövidfilmjei – köztük Böszörményi Géza vizsgafilmje – idézték meg a Mester szellemiségét és pedagógiai örökségét.
A költészet napjára, József Attila születésnapjára időzítették a költő és Gyömrői Edit terápiás kapcsolatát feldolgozó Reménytelenül című film premierjét. A költő szerepét egykori hallgatónk, Sütő András alakítja, aki évek óta szavalja színpadon József Attila műveit, köztük a Szabad ötletek jegyzéke című gondolatfolyamot. A főszereplővel a bemutató után beszélgettünk.
Az SZFE HÖK elnöksége május 15-16-ára írta ki a HÖK-választást. A választáson 9 fős csapatok indulhatnak egy legalább 5000, legfeljebb 8000 karakter hosszúságú pályázat benyújtásával.
Nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Füge Produkció évről évre megújuló, kísérletező és egyben hiánypótló tehetséggondozó programját a 2025-ben negyedik alkalommal kiírásra kerülő Mastercard Alkotótárs színházi pályázat keretében.
Az Országos Színházi Találkozó, amely a magyar színházi élet egyik legfontosabb ünnepe, idén is sokszínű és izgalmas előadásokkal várja a közönséget: 79 társulat 125 előadásából válogatták ki azokat a darabokat, amelyek a legmagasabb művészi értéket képviselik. A találkozó programjában magyarországi és határon túli társulatok meghatározó előadásai is helyet kaptak, ezért a versenyprogramban az egész Kárpát-medence magyar színjátszásának repertoárjából válogathatnak az érdeklődők.