Mi történt Nórával, miután elhagyta a férjét? – kiderül
február 10., hétfő 16:20
Hogy mi vihet rá egy anyát, hogy otthagyja a családját, azt a drámairodalom egyik legelső feminista alkotásából már megtudhattuk. Na de mi történik ezután Nórával? Három lehetséges folytatást, a feleség, a prostituált és a dolgozó nő sorsát írta meg Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a hetvenes évek végén, és ezt a sorshármast vitte most színre Zsótér Sándor a harmadéves prózai színészosztállyal.
„Nóra vagyok, Ibsen azonos című darabjából” – kezdi a főszereplő monológját a Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai című darabban.
Nórával nem sokkal azután találkozunk, hogy becsapta maga mögött a családi ház ajtaját. A főszereplőt Rigó Mária, Ábrahám Kíra, Tabajdi Anna és Kern Adrienn játssza, mintha Nórának megannyi személyisége lenne. Rigó Mária Nórájában még ott a lehetőség, munkát szeretne és megvalósítani önmagát: „Könnyen azonosultam a szereppel, hiszen az az életszakasz, amiben vagyok, pont az útkeresésről szól, másrészt nagyon sok instrukciót kaptam Zsótér tanár úrtól”.
Majd látjuk Nóra botladozásait, ahogy egyik férfi karjából a másikba menekül. Az okokat Tabajdi Anna fedi fel: „Azt mutatom meg, hogy ez a nő megrekedt egy 14 éves gyerek szintjén. Úgy próbál elérni dolgokat, hogy kislány lesz, ugrál, dalolászik, hízeleg. Viszont a mai világban ezekkel az eszközökkel nem tud érvényesülni. Egy dologra futja, férfiak megszerzésére, amit pont, hogy nem akart, hisz azt akarta megtudni, hogy mit ér ő valójában. Majd rádöbben, hogy két út van előtte: vagy gyári munkás lesz, egy huszadrangú senki vagy prostituált.” A darab a kapitalizmus kritikája is; rengeteg benne a propagandaszöveg és a gazdasági szakszó, ami Annának is igazi kihívást jelentett: „Nekem ez a szerep azért volt különösen nehéz, mert nem igazán vagyok otthon gazdasági témákban. Ebben a darabban a nő olyan, mint a tőke, egy áru, itt a férfiak tulajdonképpen nőkkel kereskednek.”
A darab a helyezkedő gyári személyzetistől a taktikus és könyörtelen Weygang konzulig számos férfitípust felsorakoztat, egy valami azonban közös bennük: a nőt mindannyian csak eszközként használják. Majd feltűnik a színen Nóra férje, Helmer, Nóra egykori barátnőjével, Lindénével az oldalán. Ibsen művéből úgy ismerjük a bankigazgató Helmert, mint aki mindenre kész annak érdekében, hogy hatalmát megtartsa. „Itt is ugyanaz a kicsinyes ember, de megismerjük a gyengeségeit is, hogy protekcióval jutott a pozíciójába és valójában semmihez sem ért, majd álarca teljesen lehull” – mondja az őt megformáló Veress György. Weygang áruba bocsátja Nórát, aki ismeretlen dominaként csábítja el exférjét. „Ennél a jelenetnél Helmer teljesen megszégyenül, kiderül, hogy milyen szexuális fantáziái vannak és hogy valójában mennyire magányos. A mai világban is szép számmal vannak Helmerek” – teszi hozzá György.
Nemcsak Helmer és Nóra megrekedt, hanem Lindéné is, akit Seres Alexandra alakít. „Egy olyan nőt játszom, aki igazából nem tud kötődni senkihez. Kisebbségi érzés van benne, úgy érzi, hogy senki nem fogadja el, de igazából ő sem fogadja el saját magát. Azt mutatja, hogy nagyon boldog, szereti Helmert és a fogadott gyerekeit, majd egy felfokozott helyzetben kitör belőle a gyűlölet, és mindent porrá zúz maga körül.” Szerinte Ibsen Nóráját sokszor úgy ábrázolják, mint egy áldozatot, aki elnyomásban élt a férje mellett, ahol mindig a férfi rossz és a nő a jó. „Ebből a darabból kiderül, hogy a nő is tud rossz lenni; férfiak és nők, mi mindannyian ugyanolyan jók és romlottak is vagyunk” – mondja.
A darab végén Nórát újra Helmer mellett találjuk fásultan, elhasználódva. Nincs fejlődéstörténet, ugyanoda került vissza, ahonnan elmenekült. Hogy ez előre elrendeltetett volt-e? Anna szerint Nórának számtalan lehetősége lett volna rá, hogy másképp döntsön, de mindig alávetette magát a férfiak akaratának. „Még ha egy nő nagyon szerelmes is, de a büszkesége, a lelke fontosabb kell, hogy legyen, minthogy megtartson egy férfit” – mondja. Mária szerint ma már nem annyira elkeserítő a nők helyzete, mint ebben a darabban. „Mindenkinek megvan a maga lehetősége, az ahhoz vezető utat kell megtalálni” – állapítja meg. Mindazonáltal Anna azt is hozzáteszi, hogy alapjában véve a feminizmus sem változtatott a hagyományos szokásrenden. „Ma is a nő neveli a gyereket, vezeti a háztartást, miközben keményen dolgozik. Ez a multifunkcionalitás azért elég ijesztő.”
Ami a próbafolyamatot illeti, abban mindannyian egyetértenek, hogy egy izgalmas és nehéz időszakon vannak túl. Most találkoztak először Zsótér Sándor szövegcentrikus formanyelvével. „Nagyon vezetett minket, miközben hagyta is, hogy kibontakozzunk. Megérteni a rendezőt, ez a kulcsa mindennek” – mondják. Habár a darabban tényleg a kimondottakon van a hangsúly, a gyári monotonitást jól megragadó mozdulatsorok, a szépen kivitelezett balett-technikák is szót érdemelnek. „Egyed Bea tanította be a koreográfiát. Nem azt várta tőlünk, hogy balerinák legyünk, mert arra egyébként alkalmatlanok lennénk, de nem is figuráztuk ki a balettet. Bea elhitette velünk, hogy úgy tökéletes, ahogy csináljuk”. Az előadásban a fiúk is megmutathatják sportos oldalukat: amíg – a Nóráért epedező munkásfiú szerepében – Lajcsik Domonkos a focista képességeit, addig Laczkó Bálint Weygangja a squashtudását villantja meg. Erre a koncepcióra a rendezőt valószínűleg az előadás helyszínéül szolgáló tornaterem adta lehetőségek ihlették, mindenesetre tökéletes megoldás volt arra, hogy huszonéves fiatalokra szabja a darabot.
Alkotók
Egyéb hírek
Milyen egy casting a tévében? – elkísértünk három SZFE-s hallgatót
Különleges lehetőségben részesült egyetemünk három zenésszínművész-hallgatója, amikor részt vett az MTVA szereplőválogatásán. A Karrieriroda által szervezett castingon a hallgatók a színházi előadói készségeik kiegészítéseként betekintést nyerhettek a televíziós műsorvezetés világába is.
Egy tanév, egy akciófilm – így zajlott az első second unit képzés az SZFE-n
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2024-ben indított second unit-rendező képzés egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőfokú művészképzésben. Az interjúban Gulyás Budával, a szak osztályvezetőjével beszélgettünk az elsőként végzett évfolyammal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól, a szakma sajátosságairól és a jövő kihívásairól.
„Én a partneri alkotói viszonyban hiszek” – interjú Kiss Józseffel, a drámainstruktor-rendező szak osztályvezetőjével
A szeptemberben induló elsőéves osztályok vezetőit bemutató sorozatunk következő szereplője Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgatója – bár őt aligha kell bemutatnunk, hiszen évek óta oktat az SZFE-n. Gyakran dolgozik együtt a hallgatókkal, hiszen a soproni teátrum előadásaiban rendező-, valamint dramaturg- és színészhallgatók is közreműködnek. Hogyan juthatnak el ilyen felkérésekig a drámainstruktor-rendező szakos hallgatók és milyen többletet ad számukra ez a képzés? A tanévkezdésre hangolódva ezekről is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas drámaíró-rendezővel.
„A tanítás egy közös szellemi út” – Kozma Andrással beszélgettünk
A 2025 szeptemberében induló osztályok vezetőit bemutató sorozatunkban most Kozma András Németh Antal- és Hevesi Sándor-díjjal kitüntetett műfordító, dramaturggal beszélgettünk. A dramaturg osztály vezetőjével készült interjú során többek között az is szóba került, hogy a lexikális tudáson túl mit szeretne átadni tanítványainak.
SZFE-s előadások az Ördögkatlan Fesztiválon
A ma induló Ördögkatlan Fesztiválon a Színház- és Filmművészeti Egyetem öt előadással képviselteti magát. Az érdeklődők láthatják a Prométheusz-projektet, a Merülő Szaturnuszt, Az ember, akinek kőből volt a szíve című bábelőadást, A Spoon River-i holtakat és a Passiót.
Szubjektív dramaturg-napló a soproni Nemzetközi Színházi Műhelyről
Negyedéves dramaturghallgatónk, Szalánczi Ágota részt vett az SZFE szervezésében megvalósult Nemzetközi Színházi Műhely munkájában. A workshopról tartott beszámolója az alábbiakban olvasható, amely a kaposvári MATE részvételével, valamint 5 különböző ország – Románia, Peru, Spanyolország, Bulgária és Mongólia – színházi iskoláit képviselő színészmesterség-tanárok és fiatal színész-, illetve rendezőhallgatók közreműködésével zajlott.
Közel 160-an nyertek felvételt az SZFE képzéseire
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen közel 160 hallgató kezdi meg tanulmányait 2025 szeptemberében. Idén összesen 95 907 jelentkező került be a magyarországi felsőoktatásba.
Z generációs alkotókat hoz közös platformra két SZFE-s hallgató projektje
Az SZFE két hallgatója, Balogh Benjámin és Czene-Polgár Donát egy önálló projekt megvalósításába kezdett, amely a Z generációs alkotókat állítja a középpontba. A kezdeményezés párbeszédet teremt nemcsak a művészeti ágak, hanem generációk között is – és talán közelebb visz annak megértéséhez, hogyan gondolkodnak ma a legfiatalabb alkotók a világról. Az SZFE Szakkollégium támogatásával futó projekt ötletgazdáival a megvalósulás második fázisában beszélgettünk eddigi tapasztalataikról és a lehetséges végkifejletről.
