A napfény íze és Az óceánjáró zongorista legendája – csak két alkotás azon sikerfilmek közül, amelyeknek operatőre a ma hetvennyolcadik születésnapját ünneplő Koltai Lajos, az SZFE filmrendező MA osztályvezető oktatója. Legutóbb a nagy közönségsikernek örvendő Semmelweis című filmmel ültette le a nézőket a vászon elé.
Számos Oscar-jelöléssel elismert produkcióban tevékenykedett. Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas rendező operatőre volt tizennégy produkcióban, az 1981-ben Oscar-díjat nyert Mephistóban szintén részt vállalt. Koltai Lajos ezenkívül három Szabó István által rendezett, a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt alkotásban látott el operatőri feladatokat: a Bizalom című filmet 1979-ben, a Redl ezredest 1986-ban, a Hanussent 1988-ban nominálták a filmes szakma jelentős díjára.
Magyar operatőr a nemzetközi filmes szcéna élvonalában:
1999-ben operatőrként Európa Filmdíjjal jutalmazták A napfény íze és Az óceánjáró zongorista legendája című filmeknél nyújtott teljesítményéért. A napfény íze egy magyar–osztrák–kanadai–német történelmi dráma, családtörténet, a Sonnenschein család története, amin keresztül a magyar zsidóság sorsát is nyomon követhetjük olyan világsztárokkal a főszerepben, mint Ralph Fiennes, vagy éppen Rachel Weisz. Az óceánjáró zongorista legendájában Tim Roth viszi a legfőbb szerepet: a hajón talált gyermek a zongorával virtuóz módon bánik, tehetséges és csak a tengeren érzi jól magát.
Meghatározó filmes élmények
Tavaly az operatőr/rendező megosztotta meghatározó filmes élményeit egy, a hazai mozgóképes szakma kiválóságaival készülő interjú keretében. Egy beszámoló szerint Koltai elsőként Maár Gyula Prés című művét emelte ki, illetve Törőcsik Mari meghatározó szerepére reflektált, majd pedig felidézte a Déryné, hol van? című alkotást, ami miatt mézbarna félhomályként kezdték el munkásságát emlegetni – itt együtt dolgozott Maárral és Törőcsikkel.
A Semmelweis meghódította a Netflixet is
Az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignác magyar orvosról szóló nagy sikerű, életrajzi ihletésű produkció idén áprilisban a Netflixre is megérkezett, így már a streamingplatformon is megtekinthető a produkció. A főbb szerepekben Vecsei H. Miklós, Nagy Katica és Gálffy László látható. A Semmelweis-film egyik érdekessége, hogy ez Koltai harmadik rendezése a Sorstalanság (2005) és az Este (2007) című filmek után.
Koltai Lajos nemcsak itthon, de Hollywoodban is ismert szakembernek számít, hiszen operatőrként számos kiváló alkotást fényképezett: Giuseppe Tornatore Maléna című filmjéért Oscar-díjra is jelölték. Rendezőként a Semmelweis a harmadik filmje a 2005-ös Sorstalanság és a 2007-es Este után.
Forrás: magyarnemzet.hu
Az SZFE végzős prózaiszínművész-hallgatója arról mesél, hogyan formálták művészi gondolkodását a családi hatások, a kezdeti bizonytalanságok, majd a fokozatosan érlelődő elköteleződés. Szó esik a színház iránti szenvedélyéről, a mesterek inspiráló erejéről, valamint arról, hogyan látja saját jelenlegi helyét a szakmában.
A Színházi Világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják március 27-én annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitója. Ezen alkalomból minden évben felkérik a világszínház valamelyik jelentős alkotóját, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet ezen a napon felolvasnak a színházi előadások előtt. Az idei év üzenetét Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg. Költői szövegének legfőbb kérdése az, hogy képes-e a színház a társadalmi traumákat megvilágítani, a másik embertől és az idegentől való félelmeinket enyhíteni.
Már 13 évesen tudta, hogy a fizikai színház az ő útja. Egy gyulai próbán találkozott először Horváth Csaba munkamódszerével és azóta is elkötelezett a színház iránt. Számára az egyetem nem csupán szakmai fejlődést jelentett, hanem olyan közösségi élményt is, ami miatt igazán érdemes színházat csinálni. Végzős hallgatóinkkal készített interjúsorozatunkban ezúttal Csáki Benedeket mutatjuk be.
Rendhagyó előadással tisztelegtek a magyar színjátszás ikonikus alakjai előtt az SZFE harmadéves prózaiszínművész szakos hallgatói, akik Mensáros László, Domján Edit, Tolnay Klári, Soós Imre és társaik küzdelmeit, valamint művészi örökségét jelenítették meg Színészportrék címmel. A próbafolyamatról a rendezővel, Pápai Erika színművésszel, zenés színészi gyakorlat oktatónkkal beszélgettünk.
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában megjelenő SZFE Könyvek sorozat új kötete Kocziszky Éva Antifilozófusok II. Radikális gondolkodás a művészet tükrében című műve. A nemrég megjelent monográfia tudatosan is törekszik a közérthetőségre, így az SZFE másod- és harmadéves dramaturgjai a könyvben szereplő gondolatokra reflektálva kísérletet tettek arra, hogy élménypedagógiával színre vigyék a könyvben szereplő filozófusok gondolatait.
Az ókori görög drámák inspirálják, saját darabjaiban pedig a mai társadalmi kérdéseket boncolgatja. Végzős hallgatóinkat bemutató sorozatunkban most fizikai színházi rendező és koreográfus szakos hallgatónk, Ferenczy-Nagy Boglárka mesél művészi útjáról, egyetemi éveiről és jövőbeli elképzeléseiről.
Hét határon túli helyszínen mutatják be a közeljövőben a Békéscsabai Jókai Színház Idegenek és ismerősök című darabját, amelyet Zalán Tibor írt Munkácsy Mihály és Jókai Mór fiktív találkozásáról. A darabnak a rendező és egyben az SZFE intézetvezetője, Herczeg T. Tamás személyén túl is számos közös vonatkozása van az egyetemmel.