Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
A Liliom 1909-es ősbemutatóját számos feldolgozás és újraértelmezés követte, és bár az író kezdetben egy komoly bukást könyvelhetett el, a darab végül világszerte ismertté vált. Fejes Szabolcs előadása nemcsak, hogy hű marad a klasszikushoz, hanem egy friss, kortárs szemléletet is ad neki, amely különösen aktuálissá teszi a mai fiatalok számára.
A darab főszereplője, Liliom, egy eltékozolt életű, felnőtté válni képtelen figura, aki számos tragikus döntés következtében elveszíti mindazt, ami igazán fontos lehetne számára. Fejes Szabolcs az olvasópróbán hangsúlyozta, hogy a darabban szereplő Liliom egy olyan karakter, aki nem képes felelősséget vállalni a tetteiért és aki még a túlvilágon sem képes belépni a felnőttek világába.
A rendező szerint a Liliom körüli karakterek mind előrehaladnak, fejlődnek, családot alapítanak, míg ő örök gyermekként próbálja meg elkerülni a felnőtté válás terheit és ebben nagy hasonlóságot mutat a mostani huszonéves generációval.
A színpadot – Fejes Szabolcs saját tervezésében – egy hatalmas körhinta uralja, amely mind Liliom különböző élettereit, mind pedig a túlvilágot szimbolizálja. Liliom szerepét Bordás Roland alakítja, míg a fiatal Julikát Bubik Réka, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves prózaiszínművész-hallgatója formálja meg. A színészi gárdában helyet kapott még többek között Battai Lili Lujza és Berettyán Sándor is.
Az előadás különlegességét az is adja, hogy Fejes Szabolcs és csapata – a jelmeztervező Wasilewski Laura és a dramaturg Szalánczi Ágota – kortalan, mégis Molnár által megfestett világot teremtettek. Az előadás hangulatát a zenei vezető, Kovács Adrián által irányított élőzene és bejátszások gazdagítják, minden karakterhez hozzárendelve egy-egy meghatározó zenei motívumot és hangszert.
A bemutató pozitív visszhangot váltott ki, a közönség elismeréssel fogadta az előadást és annak üzenetét: a Liliom nemcsak egy színházi élmény, hanem erőteljes üzenet is, amely rávilágít arra, hogy a felnőtté válás nem csupán életkor kérdése, hanem egy komoly, belső fejlődés is.
Képek forrása: https://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/liliom-2
Babiczky László életútja szorosan összefonódik a magyar televíziózás történetével: a kezdeti asszisztensi munkától a Pécsi Körzeti Stúdió vezető rendezői feladatain át a Magyar Televízió archívumának megmentéséig. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, tavaly vette át az ötvenéves diplomáját, valamint 2025. nyarán jelent meg A televízió volt az életünk című kötete, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolája 2025-ben kutatást indított, hogy az intézményben készülő (vizsga)előadásokkal kapcsolatos nézői véleményeket, reflexiókat vizsgálják
Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves színházrendező osztályának vezetője, nemrég rendkívül inspiráló színházi projektet vezetett az isztambuli Mimar Sinan Egyetemen, amelynek középpontjában Pilinszky János művei álltak.
„Csak egyszer legyek végre sztár!” – énekelte a díjátadó gálán Fogl Noémi, a X. Danubia Talents Nemzetközi Zenei Verseny operett–musical kategóriájának abszolút első helyezettje. A miénk már biztosan az és kívánjuk, hogy azon álma, hogy egyszer primadonnaként álljon a színpadon, teljesüljön. Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt végzős osztályának hallgatójával a verseny után jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Szabó K. Istvánt, a Jászai Mari-díjas romániai magyar rendezőt, az SZFE prózai színházrendező szak osztályvezető tanárát nemrég Ion Caramitru Nagydíjjal tüntette ki az Academia Balkanica Europeana Észak-Macedóniában. A friss elismerésről és annak jelentőségéről beszélgettünk vele.
2025. december 1-jén, 55 évesen daganatos megbetegedésben hunyt el Kálloy Molnár Péter színész, énekes, zenész, rendező, drámaíró.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem december 2-án Innovációs Napot rendezett a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben, ahol a színház, a film, a kultúratudomány, valamint az infokommunikáció és az IT-szektor szakértői közösen keresték a választ arra, miként állítható a technológia a művészi alkotás szolgálatába, és hogyan egészíthetik ki a mesterséges intelligencia forradalmi lehetőségei az emberi kreativitást.
Közel négyszázan látogattak el a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2025. november 29-én megrendezett nyílt napjára, amelyet idén rendhagyó módon több kampuszon tartottunk és igazán gazdag programot kínálva mutattuk be a színművészeti, drámaelméleti és mozgóképes BA és MA képzéseket.

