Nagy siker a Fejes Szabolcs rendezésében bemutatott Liliom
Molnár Ferenc klasszikusát a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója, Fejes Szabolcs állította színpadra a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A fiatal rendező, aki a hallgatói évek során már több produkcióval is bemutatkozott, ezúttal a Liliomot tette sajátos látásmóddal és különleges rendezői koncepcióval személyessé és aktuálissá.
A Liliom 1909-es ősbemutatóját számos feldolgozás és újraértelmezés követte, és bár az író kezdetben egy komoly bukást könyvelhetett el, a darab végül világszerte ismertté vált. Fejes Szabolcs előadása nemcsak, hogy hű marad a klasszikushoz, hanem egy friss, kortárs szemléletet is ad neki, amely különösen aktuálissá teszi a mai fiatalok számára.
A darab főszereplője, Liliom, egy eltékozolt életű, felnőtté válni képtelen figura, aki számos tragikus döntés következtében elveszíti mindazt, ami igazán fontos lehetne számára. Fejes Szabolcs az olvasópróbán hangsúlyozta, hogy a darabban szereplő Liliom egy olyan karakter, aki nem képes felelősséget vállalni a tetteiért és aki még a túlvilágon sem képes belépni a felnőttek világába.
A rendező szerint a Liliom körüli karakterek mind előrehaladnak, fejlődnek, családot alapítanak, míg ő örök gyermekként próbálja meg elkerülni a felnőtté válás terheit és ebben nagy hasonlóságot mutat a mostani huszonéves generációval.
A színpadot – Fejes Szabolcs saját tervezésében – egy hatalmas körhinta uralja, amely mind Liliom különböző élettereit, mind pedig a túlvilágot szimbolizálja. Liliom szerepét Bordás Roland alakítja, míg a fiatal Julikát Bubik Réka, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves prózaiszínművész-hallgatója formálja meg. A színészi gárdában helyet kapott még többek között Battai Lili Lujza és Berettyán Sándor is.
Az előadás különlegességét az is adja, hogy Fejes Szabolcs és csapata – a jelmeztervező Wasilewski Laura és a dramaturg Szalánczi Ágota – kortalan, mégis Molnár által megfestett világot teremtettek. Az előadás hangulatát a zenei vezető, Kovács Adrián által irányított élőzene és bejátszások gazdagítják, minden karakterhez hozzárendelve egy-egy meghatározó zenei motívumot és hangszert.
A bemutató pozitív visszhangot váltott ki, a közönség elismeréssel fogadta az előadást és annak üzenetét: a Liliom nemcsak egy színházi élmény, hanem erőteljes üzenet is, amely rávilágít arra, hogy a felnőtté válás nem csupán életkor kérdése, hanem egy komoly, belső fejlődés is.
Képek forrása: https://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/liliom-2
Képek az olvasópróbáról
Egyéb hírek
Nem a válasz a lényeg, hanem a kérdés! – Can Togay előadása az SZFE-n a mesterséges intelligencia használatáról
2025. november 21-én Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata és egyetemi tanár tartott gyakorlati előadást a mesterséges intelligencia kreatív alkalmazásáról az SZFE-n.
Művészeti-igazgatási menedzsereket képez az SZFE
A művészet, a gazdaság és a jog összehangolása ma már összetett és gyakran kihívást jelentő feladat. A program célja olyan szakemberek képzése, akik vezetőként képesek átlátni, irányítani és formálni a kulturális élet folyamatait – a színházi, fesztivál-, galéria- vagy nonprofit szférában, illetve kreatív vállalkozásokban. Jelentkezési határidő: 2026. január 16.
„Jókai él, csak új nyelven kell megszólaltatni” – interjú Antal Zsolttal, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetőjével
Jókai és a nemzeti divat, Jókai és a cirkuszművészet – két nem szokványos előadás a Németh Antal Drámaelméleti Intézet által az írófejedelem születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencia programjából, amelynek célja Jókai újragondolása. A Jókai 200 programsorozat részeként megrendezendő konferencián a résztvevők egy különleges felolvasószínházi élményben is részesülhetnek: az egyetem oktatóinak előadásában hallhatják Szirtes Balázs Egy drámaíró kínszenvedései, avagy a jószívű ember fiai című művét. A programsorozatról az intézet vezetőjét, Antal Zsoltot kérdeztük.
41 hallgató 1 kattintás: elkészült a végzős hallgatók portfóliója
Az előző évekhez hasonlóan idén is elkészült a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész, bábszínész- és színházrendező szakos hallgatóinak portfóliója, amelyet november 10-én mutattunk be a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közgyűlésén, a Nemzeti Színházban.
Bemutatkozott a mozi új generációja – ilyen volt az első CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) első alkalommal rendezte meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált 2025. november 14–15. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fesztivál az idén 160 éves SZFE jubileumi programsorozatának részeként négy országból 24 fiatal filmes alkotásait mutatta meg, emellett szakmai programok és közönségtalálkozók színesítették a kétnapos programot.
Elindult az első CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál
Két nap, négy ország, 24 rövidfilm – indul a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivál Budapest, 2025. november 13. – A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) november 14–15. között első alkalommal rendezi meg a CINEGE Nemzetközi Egyetemi Filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet szervezésében és a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló eseményen, négy ország fiatal tehetségei mutatják be alkotásaikat. A vetítések mellett workshopok és kerekasztal-beszélgetések biztosítanak teret a nemzetközi párbeszédhez és a kreatív együttműködéshez.
Együttműködik az SZFE és a VERITAS
Ünnepélyes keretek között írta alá együttműködési megállapodását a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár november 11-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dokumentumot prof. dr. habil. Sepsi Enikő, az SZFE rektora és prof. dr. habil. Szakály Sándor, DSc, a VERITAS főigazgatója látta el kézjegyével.
A modern Prométheusz nyomában
Lukács Ádám rendező 2025-ben végzett az SZFE színművészhallgatójaként. Soron következő interjúnkban vele beszélgettünk a Prométheusz-projekt című előadás kapcsán a görög mitológia időtlen érvényességéről és a jelenkori szorongásokról.
